Eger belvárosának egyik kellemes összhatású, emeletes barokk épülete a Széchenyi utca 7. szám alatt álló Kilián-ház. Nem véletlenül vált a város egyik figyelemre méltó épületévé, hiszen a kor kiváló szakembere, Zwenger József kőművesmester építette. A ház története egészen 1773. május 22-ig nyúlik vissza, amikor Kilián István megvásárolta azt Berényi Sándor kanonoktól. Az épület ekkor még jóval kisebb volt, ám új tulajdonosa – módos ember lévén, aki városi szenátorként és közgyámként is nagy tiszteletnek örvendett – nem elégedett meg ezzel: kibővíttette és tetszetősebbé alakíttatta.
Kilián István nemcsak tekintélyes polgár volt, hanem vagyonos is, amit az is bizonyít, hogy ezen kívül még két csinos házzal rendelkezett. A legelőkelőbb utcában telepedett le, nem messze a püspök reprezentatív rezidenciájától, ami teljesen természetesnek számított a kortársak szemében. Élete azonban fordulatot vett, amikor megözvegyült. Felesége több gyermeket hagyott hátra, ő pedig úgy érezte, férfiként nem alkalmas a nevelésükre, ráadásul a magányt is egyre nehezebben viselte.
Nem telt el sok idő, és újra rátalált a szerelem – választottja azonban jóval fiatalabb volt nála. Eleinte tartott attól, mit szólnak majd az emberek, félt a pletykáktól és a gúnyos megjegyzésektől. Ám a szerelem és a megfiatalodás vágya végül erősebbnek bizonyult minden kételynél, így házasságot kötöttek.
Az esküvőt követő nászéjszaka azonban nem a várakozások szerint alakult. Miután a vendégek végre távoztak, és az ifjú pár kettesben maradt, hirtelen hangos, duhaj énekszó hallatszott az utcáról. A zaj hamarosan gúnyos dalba csapott át, amelynek szövege nem volt éppen hízelgő az idős férjre nézve: „Fiatal cica, vén kandúr.” A feldühödött Kilián azonnal a kapuhoz rohant, ám amikor kinyitotta, a kórus csak még csúfondárosabban rázendített: „Kec, kec, mit reszkecc…”
A férfi dühösen, de már lassabb léptekkel tért vissza, miközben a gúnyos ének tovább visszhangzott a fülében. Amikor belépett a hálószobába, felesége arcáról eltűnt a mosoly. Megsejtette, hogy az utcai jelenet mögött személyes indulatok húzódnak meg: a zenebona vezéralakja egy kikosarazott fiatal jurista volt, aki nem tudta feldolgozni a visszautasítást.
A történtek után a városatyának nem maradt más választása, mint bebizonyítani: az „öreg kandúr” is képes még dorombolni – ha talán nem is olyan gyakran. A Kilián-ház falai így nemcsak egy barokk épület történetét őrzik, hanem egy csipetnyi emberi gyarlóságot, szerelmet és iróniát is.
A későbbi tulajdonosokról már nem maradtak fenn hasonlóan pikáns történetek, de a legenda máig él, és különös színt ad Eger gazdag múltjának.
Forrás: Pécsi István ---- Ódon házak, hajdan volt egriek
https://egertortenetiismerettara.ewk.hu/29-kilian/
Megjegyzés küldése