A Kálváriadomb elnevezése a keresztény hagyományokra utal. A „kálvária” szó Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának helyszínét jelképezi. A dombon elhelyezett stációk és keresztek ezt a történetet idézik fel, lehetőséget adva az elmélkedésre és a lelki elcsendesedésre. Ez különösen fontos szerepet játszott a vallásos emberek életében, akik ide zarándokoltak, hogy végigjárják a keresztutat.
A domb ugyanakkor történelmi szempontból is jelentős. Az egri vár híres az 1552-es ostromról, amikor a magyar védők sikeresen megállították a túlerőben lévő oszmán sereget. Bár a Kálváriadomb nem közvetlenül a harcok fő helyszíne volt, a vár egészének részeként mégis tanúja volt ezeknek a hősies eseményeknek. A domb tetejéről ma is jól belátható a környék, ami régen stratégiai szempontból is fontos lehetett.
A Kálváriadomb különleges hangulata abban rejlik, hogy egyszerre hordozza a történelem és a vallás üzenetét. A csend, a természet közelsége és a múlt emlékei együtt olyan légkört teremtenek, amely megállásra készteti az embert. A látogatók nemcsak a vár történetével ismerkedhetnek meg, hanem egy kicsit önmagukkal is.
Az Egri vár Szép bástyája (más nevén Kálvária dombja) a legmagasabb pont az erődítményen belül, a tetejéről lélegzetelállító panoráma tárul elénk.
Alattunk fekszik a város, a távolban magasodnak a Bükki Nemzeti Park hegycsúcsai, tiszta időben pedig még a Kékestetőt is láthatjuk. Nyáron, amikor késő estig van nyitva a vár, innen tárul elénk a legcsodálatosabb naplemente Egerben!
A Szép bástya története egészen 1828-ig nyúlik vissza. Az ekkor Egerben tevékenykedő Pyrker érsek nemzeti zarándokhelyet kívánt létesíteni a váron belül, melynek egyik eleme lett végül a bástya, a csúcsán magasodó három kereszttel. A domb valóban hamar a zarándokok kedvence lett, csodás panorámája miatt hízelgően a legdíszesebb egri templomként is emlegetik.
Különlegesség, hogy noha eredetileg három korpusz is látható volt a kereszteken, ezekről csak a felállítás idejéből tudunk, később már mindig ezek nélkül szóltak az említések. A testeknek valamikor, valamiért végleg nyoma veszett. Másik érdekesség a domb stációinak száma. Míg az egyház a 14 stációt fogadja el, Egerben valamiért csak 7 darabot láthatunk, ennek okát szintén homály fedi. A feltételezések szerint Pyrker érsek így szeretett volna egyedit és rendhagyót alkotni - ha valóban ez volt a célja, sikerült, hiszen még ma is beszélnek róla.
Forrás: visiteger.com, Dobó István Vármúzeum
Megjegyzés küldése