A magyar történelem és egyházi építészet egyik kiemelkedő emléke újra régi fényében tündököl: befejeződött a bélapátfalvi ciszterci apátsági templom teljes műemléki rekonstrukciója. A Bükk hegység ölelésében, a Bél-kő lábánál fekvő templom nemcsak lenyűgöző látványt nyújt, hanem évszázadok történelmét is magában hordozza. Az ünnepélyes megáldására május 30-án kerül sor, amelynek csúcspontja a szentmise lesz, amelyet Ternyák Csaba celebrál.
Az apátság története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza: az építkezés 1232-ben kezdődött, és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom azóta is a magyarországi ciszterci építészet egyik legjelentősebb fennmaradt emléke. Különlegessége, hogy az évszázadok viharai ellenére szinte épségben megmaradt, ami ritkaságnak számít hazánkban.
A 2022-ben indult nagyszabású felújítás során nemcsak az épület szerkezeti elemeit állították helyre, hanem a környezetét is megújították. A beruházás részeként új fogadóépületek létesültek, amelyek modern infrastruktúrát biztosítanak a zarándokok és turisták számára. Így az apátság ma már nemcsak történelmi emlék, hanem élő, látogatható helyszín is.
Az épület építészeti szempontból is különleges: torony nélküli, háromhajós és kereszthajós elrendezése hűen tükrözi a ciszterci rend egyszerűséget és monumentalitást ötvöző szemléletét. A nyugati homlokzat bélletes kapuja és a fölötte található rózsaablak a késő romanika kiemelkedő példái, míg a falakon a későbbi, 14–15. századi gótikus átalakítások nyomai is jól megfigyelhetők. A rekonstrukció során a 18. században épült barokk sekrestyét is felújították, így az épület ma harmonikusan egyesíti a különböző történelmi korszakok stílusjegyeit.
Az apátság múltja azonban nem volt mindig ilyen békés. Az 1241–42-es tatárjárás során már az épülő monostort is feldúlták. A későbbi újjáépítés ellenére a 16. századra a reformáció és az oszmán terjeszkedés következtében a terület elnéptelenedett, a kolostor elpusztult, és az előcsarnok is megsemmisült. A török kiűzése után a ciszterciek már nem tértek vissza, de a templom nem merült feledésbe: a 18. században Erdődi Gábor egri püspök barokk elemekkel kiegészítve újjáépíttette.
A 19. század újabb kihívásokat hozott: a templom déli oldalán, a középkori kolostor alapjain kőedénygyár létesült, amely egészen 1927-ig működött, és jelentős károkat okozott a történelmi falakban. Mindezek ellenére az épület túlélte a történelem viharait, és ma ismét méltó állapotban fogadja látogatóit.
A bélapátfalvi apátság újjászületése nemcsak egy műemlék megmentését jelenti, hanem a múlt és a jelen találkozását is. A felújítás révén a helyszín újra betöltheti eredeti szerepét: a hit, a kultúra és a közösség találkozóhelyévé válhat a Bükk csodálatos természeti környezetében.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: | Magyar Kurír - katolikus hírportál
Megjegyzés küldése