Az egri Almagyar utca a város egyik legrégebbi és legkülönlegesebb utcája, amely a Szarvas tér és a Tinódi Sebestyén tér között húzódik. Az utca története egészen a középkorig nyúlik vissza: első ismert említése 1331-ből származik „Olmagari” néven. Az évszázadok során az utca több nevet is viselt, például Maklári kapu utca néven is ismerték, mivel a Maklári kapuhoz vezetett. A történeti források szerint az Almagyari kapu és utca neve később változott Maklárira, amit már 1695-ben is feljegyeztek.
Az Almagyar utca különleges hangulatát nemcsak történelmi múltja, hanem irodalmi emlékei is gazdagítják. Remenyik Zsigmond Por és hamu című művében így emlékezik meg róla: „… az Almagyar utcai ház magasan a város fölé épült…”. Ez a leírás jól érzékelteti az utca sajátos fekvését és a város fölé emelkedő panorámáját.
Az utca ma is őrzi barokk kori arculatát. A 13-as szám alatt található Hauser–Bodnár-ház a 18. század második felében épült rokokó stílusban. Az egykori mészáros- és ötvösmesterek háza ma is áll, jelenleg vendégházként működik. A környék ma is népszerű a turisták körében, hiszen közel van az egri várhoz és a belvároshoz.
A 15-ös számú Plitzner–Buday-ház szintén a barokk építészet értékes emléke. Az épületet Plitzner Jenő kőfaragó építette 1778-ban. A földszintes, L-alaprajzú ház különlegessége a beüvegezett tornác és a stukkódíszes folyosó, amelyek a korabeli polgári építészet hangulatát idézik.
A 16-os szám alatti Hagen-ház egykor Hagen József kőfaragó tulajdona volt. Az 1772-ben emelt barokk lakóház több tulajdonosváltás után a Póka család birtokába került, majd a 20. század végén felújították. Az épület ma is az utcakép meghatározó része.
Az Almagyar utca 18. szám alatt álló Faul–Titz-ház az egykori tímármesterek világát idézi fel. Az U-alaprajzú, földszintes barokk ház az 1700-as években épült, és ma is jól mutatja az akkori polgári lakóházak jellegzetességeit.
Az utca egyik legismertebb látványossága a Kossuth Lajos utca sarkán álló „Alabárdos katona” szobor, amelyet Makrisz Agamemnon készített 1986-ban. A vörösréz lemezből készült alkotás egy török kori katonát ábrázol alabárddal a kezében, és kissé életnagyság fölé emelkedik. A szobor az egri történelmi hangulatot idézi meg, és az utca egyik jelképe lett.
Napjainkban az Almagyar utca egyszerre történelmi emlékhely és élő városi tér. A felújított barokk házakban panziók, apartmanok és vendégházak működnek, amelyek a turisták számára is lehetővé teszik, hogy közvetlenül megtapasztalják Eger történelmi hangulatát. Az utca így nemcsak a múlt emlékeit őrzi, hanem a modern városi élet része is maradt.
Megjegyzés küldése