Eger belvárosában, a mai Széchenyi István utca 29. szám alatt található a Szent Anna-templom és az egykori ispotály épületegyüttese, amely a város egyik jelentős történelmi és egyházi emléke. Az épület nemcsak vallási központ volt, hanem évszázadokon keresztül a betegek és szegények gondozásának helyszíne is. Története szorosan összefonódik Eger fejlődésével, a török uralom utáni újjáépítéssel és az egyházi segítőmunka hagyományaival.
A területen már a 17. század végén működött ispotály. Az 1690-ben készült összeírás szerint a Hosszú utca – a mai Széchenyi utca –, az Ispotály utca – későbbi nevén Kovács János utca – és a Rottenstein-köz által határolt részen három ház és egy egykori török mecset szolgált a betegek ellátására. Ez jól mutatja, hogy Egerben már a török idők után is fontosnak tartották a szociális és egészségügyi gondoskodást.
A mai épületegyüttes több telek összevonásával alakult ki. Az első menházat 1726-ban nyitották meg, amely főként férfiak gyógyítására szolgált. A nők kórházi ellátása azonban sokáig megoldatlan maradt a városban. Csak 1858. augusztus 20-án nyílt meg a Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek által működtetett női kórház. Az irgalmas nővérek jelentős szerepet játszottak a betegápolásban és a szegények segítésében, munkájuk hosszú időn át meghatározta az egri egészségügyi ellátást.
A régi kórházépületet 1936-ban lebontották, és helyére egy kétemeletes, neoklasszicista stílusú kórházépület került. Ez az átépítés jól tükrözte a 20. század eleji modernizációs törekvéseket, amikor a város igyekezett korszerű egészségügyi intézményeket kialakítani.
Az épületegyüttes legkiemelkedőbb része a Szent Anna-templom, amely 1729 és 1733 között épült barokk stílusban. A templom különlegessége, hogy egy egykori török mecset helyén emelték, így az épület Eger történelmének két fontos korszakát is összekapcsolja. A templom egyetlen homlokzati toronnyal rendelkezik, mellette kétoldalt a kórházi épületek találhatók. Az építtetők Erdődy és Komáromy kanonokok voltak, akik jelentős támogatást nyújtottak az egyházi intézmény létrehozásához.
Komáromy kanonok három harangot is öntetett 1730 és 1735 között. Ezek a harangok hosszú ideig szolgálták a templom közösségét, azonban napjainkra már csak egy maradt meg közülük, a Vince harang. Ez a harang ma is a múlt emlékét őrzi, és fontos része az egri egyházi örökségnek.
A Szent Anna-templom és az egykori ispotály épülete ma is Eger történelmi arculatának meghatározó része. Az épületegyüttes nemcsak építészeti értéket képvisel, hanem emléket állít azoknak az embereknek is, akik évszázadokon át a betegek gyógyítását, a szegények segítését és a vallási élet fenntartását szolgálták. A templom és a kórház története jól példázza, hogyan kapcsolódott össze a hit, az emberség és a közösségi gondoskodás Eger múltjában.
A forrás eredeti helye: Beszélő utcanevek
Megjegyzés küldése