Az egri Érseki Palota délnyugati szárnyában egy különleges, kétszintes kápolna rejtőzik. A magánkápolna évszázadokon keresztül az egri püspökök, majd érsekek személyes hitéletének helyszíne volt. Története a 18. század első feléig nyúlik vissza, berendezése pedig olyan művészeti értékeket őriz, amelyek között egykori felsőtárkányi építészeti emlékek, különleges ötvösmunkák és egy bécsi szobrász alkotása is megtalálható.
A kápolna története szorosan összefonódik az egri püspöki palota építéstörténetével, Erdődy Gábor, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspökök munkásságával.
Az első kápolna már az 1730-as években elkészült
A jelenlegi kápolna elődjét Erdődy Antal Gábor püspök megbízásából alakították ki. Írott források és a későbbi falkutatások alapján már az 1730-as évekre elkészült. Akkori formája azonban jelentősen különbözött a ma látható állapottól: alacsonyabb volt, ablakai más elrendezésben helyezkedtek el, homlokzatának kialakítása pedig díszesebb lehetett.
Az épület következő jelentős átalakítása Eszterházy Károly püspök nevéhez kapcsolódik. Amikor az 1760-as években a palotára újabb emeletet emeltetett, a kápolnát is átépíttette. Ekkor alakult ki az a külső megjelenés, amely jobban illeszkedett a palota egységesebb homlokzatához.
Egy felsőtárkányi kastély emlékei a kápolnában
A kápolna egyik kevésbé ismert történeti érdekessége, hogy egy már eltűnt épület, a felsőtárkányi nyaralókastély emlékeit is őrzi.
A kastélyt Barkóczy Ferenc püspök építtette, utódja, Eszterházy Károly azonban később lebontatta. Az egykori épületből származó faragványok közül többet az egri érseki palotában hasznosítottak újra. Ezek közé tartozik a magánkápolna négy ablakának kőkeretezése is.
Így a kápolna nemcsak saját építési korszakainak emlékeit őrzi, hanem egy olyan főúri épület részleteit is, amelynek eredeti formája már nem látható.
Eszterházy Károly és a különleges oltár
A belső tér kialakítása szintén Eszterházy Károly püspök megrendeléséhez kapcsolódik. 1763-ban szerződött a kápolna nyugati falához illesztett oltárépítmény elkészítésére.
Az oltár alsó része szarkofág formájú. Az oltárszekrény ajtaját Schäjrer József egri ötvösmester készítette, munkája 1765-re datálható. Az ajtón az Utolsó vacsora jelenete látható.
Az oltár leglátványosabb eleme a nagyméretű kereszt, amelyen Johann Georg Leithner bécsi szobrászművész ólomból készült Krisztus-szobra kapott helyet.
Az oltár kialakítása építészettörténeti szempontból is érdekes. Hasonló elrendezésű kápolna készült Eszterházy megbízásából a Hejcei püspöki kastélyban is, amelyet 1774-ben építtetett.
Egy tűzvész emléke a mennyezeten
A kápolna mennyezetének festménye egy későbbi történelmi eseményhez kapcsolódik.
1801-ben tűzvész pusztított az érseki palotában, amelynek során a korábbi, Kracker által készített freskó is megsemmisült.
A ma látható mennyezeti festményt id. Stornó Ferenc készítette 1877-ben, Samassa József bíboros-érsek megrendelésére. A festmény a gyermek Jézus és Keresztelő Szent János találkozását ábrázolja.
A kápolna így nemcsak a 18. századi barokk művészetet, hanem a palota későbbi történetének egyik jelentős eseményét is megörökíti.
Amikor bútorraktár lett a kápolnából
A 20. század második felében a kápolna története egészen más irányt vett.
A második világháborút követően az egri borkombinát irodái költöztek a palota középső szárnyába. A korábbi berendezések és bútorok jelentős részét a használaton kívül került kápolnában helyezték el. Az értékek védelme érdekében még az oratórium bejáratát is befalazták.
A kápolna hosszú időre elveszítette eredeti funkcióját, és belső tere elzárt helyiséggé vált.
A későbbi épületkutatások és felújítások során azonban kibontották a befalazott nyílást, és előkerültek azok a régi ingóságok is, amelyeket korábban itt helyeztek el. Ezek közül több ma már a palota kiállításain is megtekinthető.
2016-ban újra megnyílt az érseki palota, 2017-ben felszentelték a kápolnát
Az Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont 2016-ban nyitotta meg kapuit. A látogatók ezzel lehetőséget kaptak arra, hogy megismerjék az egykori főpapi rezidencia történetét, berendezését, műtárgyait és történeti enteriőrjeit.
A kápolna helyreállítása különösen fontos része volt a munkálatoknak. A megújult szakrális teret 2017-ben Ternyák Csaba egri érsek szentelte fel újra, pontosan 250 évvel azután, hogy Eszterházy Károly püspök 1767-ben felszentelte.
Az ünnepi alkalmon Erdő Péter bíboros is jelen volt, aki a szertartás keretében felszentelte az oltárt és a kápolna bejáratát.
A kápolna visszakapta eredeti méltóságát, és ismét az egyházi örökség fontos részévé vált.
Ma is különleges helyszín, de nem a szokásos látogatási útvonal része
Az érseki palota ma Eger egyik jelentős kulturális és egyházi örökségi helyszíne. Állandó kiállításai között történeti enteriőrök, egyházi műtárgyak, az egri püspökök és érsekek emlékei, valamint a főpapi élet mindennapjait bemutató helyiségek találhatók.
A magánkápolna azonban különleges helyet foglal el az épületen belül. Nem azonos a látogatóközpont mindennap bejárható kiállítótereivel: a kápolna jellemzően különleges egyházi és kulturális alkalmakon nyílik meg az érdeklődők előtt.
Ilyen esemény a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódó Nyitott Templomok Napja is. 2026. szeptember 19-én például ismét lehetőség nyílt a magánkápolna megtekintésére.
A Széchenyi István utca 3. szám alatt található palota története így nemcsak a külső homlokzatokról és a látványos barokk termekről szól. A falak között egy olyan különleges kápolna is fennmaradt, amelynek részletei három évszázad egri történelmét kapcsolják össze.
Források
Minden, ami Eger – Az Egri Érseki Palota titkai – királyok, műkincsek és évszázados történetek a falak mögött
Minden, ami Eger – Nem csak a madaraktól vidám ez a félreeső pihenőhely – az Egri Érseki Palota különleges Madaras terme
Minden, ami Eger – A Széchenyi István utca mai arculatának kialakulása
Egri Érseki Palota – Az érseki magánkápolna története
Egri Főegyházmegye – Felszentelték az Érseki Palota kápolnáját
Magyar Kurír – Az egri érseki palota kápolnája
Kulturális Örökség Napjai – Az Egri Érseki Palota kápolnája
Egri Érseki Palota – Aktuális nyitvatartás
Borítókép: Az egri érseki palota magánkápolnájának belső részlete, Fotó: Komka Péter