Május 8-a a Vöröskereszt világnapja, amelyet a szervezet alapítójának, Henri Dunant születésnapján ünneplünk. Dunant 1828. május 8-án született Svájcban. Életének legmeghatározóbb élménye az 1859-es solferinói csata volt, ahol saját szemével látta a háború sebesültjeinek szenvedését és magukra hagyottságát. Az ott tapasztalt szörnyűségek arra ösztönözték, hogy létrehozzon egy olyan nemzetközi segélyszervezetet, amely háborúk és katasztrófák idején segítséget nyújt a rászorulóknak.
Ennek eredményeként 1863-ban megalakult a Nemzetközi Vöröskereszt, majd egy évvel később a Genfi Egyezmény hivatalosan is elfogadta és támogatta a kezdeményezést. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz, és azóta is aktív résztvevője a humanitárius munkának.
A Vöröskereszt napjainkban nemcsak háborús helyzetekben segít, hanem véradásokat szervez, támogatja a beteg és idős embereket, valamint segítséget nyújt természeti katasztrófák idején is. A szervezet munkája az emberségről, az önzetlenségről és az összefogásról szól.
Eger városában is fontos szerepet tölt be a vöröskeresztes mozgalom. A helyi szervezetek rendszeresen rendeznek véradásokat, egészségügyi programokat és jótékonysági akciókat. Az egri iskolákban gyakran tartanak elsősegélynyújtó versenyeket és felvilágosító előadásokat, amelyek segítenek a fiataloknak megtanulni az egymás iránti felelősség és segítségnyújtás fontosságát. A város lakói sok alkalommal bizonyították már összefogásukat és segítőkészségüket, különösen nehéz időszakokban.
A Vöröskereszt munkája ma is rendkívül fontos. A világban egyre több a háború, a természeti katasztrófa és a nehéz helyzetbe került ember, ezért nagy szükség van olyan szervezetekre, amelyek önzetlenül segítenek másokon. A Vöröskereszt példája arra tanít bennünket, hogy kis odafigyeléssel és együttérzéssel mi magunk is sokat tehetünk embertársainkért.