0 , ,
A+ A-

Eger 1926. július 1-jén egy fontos városi korszak kezdődött: elindult az első menetrend szerinti autóbuszjárat. A járat mögött egy budapesti vállalkozó, Veres Gusztáv állt, aki egy 14 férőhelyes járművel lefektette az egri tömegközlekedés alapjait.

A történet nemcsak helytörténeti érdekesség, hanem jól mutatja, hogyan jelent meg a modern közlekedés a két világháború közötti Magyarországon – még jóval azelőtt, hogy az állami és önkormányzati rendszerek átvették volna a szerepet.

MÁVAUT-busz az új szálloda előtt

Az első egri buszjárat: útvonal és működés

Az első járat egy egyszerű, de logikusan felépített útvonalon közlekedett:

  • Vasútállomás → Felnémeti vámház
  • Köztes megállók: Líceum, Tűzoltó tér
  • Feltételes megállók: színház, Csiky Sándor utca, Rákóczi tér

A busz menetrendje a vasúti csatlakozásokhoz igazodott, ami akkoriban kulcsfontosságú volt: a járművek gyakorlatilag „ráhordták” az utasokat a vonatokra.

A járat indulása előtt 25 perccel már a végállomásról elindult a busz, hogy biztosan időben érkezzen a vasúthoz.

A jármű és a vállalkozás

A kezdeti flotta mindössze egyetlen buszból állt:

  • 14 férőhelyes autóbusz
  • valószínűleg egy Ford-alapú jármű

A vállalkozás azonban gyorsan rugalmasan alkalmazkodott:

  • különjáratok (kirándulások)
  • bérelhető buszok
  • „igény szerinti megállás” jellegű szolgáltatás

Ez a modell ma már inkább taxi- és shuttle-rendszerre emlékeztet, mint klasszikus menetrend szerinti buszra.

Miért volt különleges (és vitatott)?

A korabeli beszámolók szerint a jegyárak magasnak számítottak, ami vegyes fogadtatást váltott ki. Ez nem meglepő:

  • az 1920-as években Magyarország még gazdasági instabilitással küzdött
  • a tömegközlekedés magánkézben volt
  • a város csak „engedélyezte”, de nem finanszírozta a rendszert

Egyes források szerint a vállalkozó még útvámot is fizetett a városnak a közlekedésért.

Érdekességek, amik ma már furcsának tűnnek

  • A busz bárhol megállhatott, ha valaki integetett
  • Kirándulásokra is bérelhető volt – mintegy „privát buszszolgáltatásként”
  • A rendszer több mint 10–15 évig működött, és csak a második világháború környékén szorult háttérbe
  • Az eredeti útvonal sok eleme ma is felismerhető a város közlekedési struktúrájában

Miért volt ez fontos mérföldkő?

Az egri buszjárat nem csak egy új szolgáltatás volt, hanem:

  • a városi mobilitás modernizációjának kezdete
  • a vasút és közút összekapcsolásának korai példája
  • a magánvállalkozói közlekedés egyik klasszikus hazai esete

Később ez a modell országosan is átalakult, és megjelentek az önkormányzati és állami közlekedési vállalatok.

Források

Share to:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
 
Top