Eger egyik legkülönlegesebb utcája a Torony utca. A legtöbb turista egyszerű átjáróként tekint rá a vár és a belváros között, pedig itt áll Magyarország egyik legkülönlegesebb építészeti emléke, az egri Minaret, amely évszázadok óta őrzi a város történetének egyik legellentmondásosabb korszakát.
Kevesen tudják, hogy a ma magányosan magasodó torony valójában egy hatalmas török vallási központ része volt. A Minaret mellett egykor ott állt a Kethüda-dzsámi is, amelyet csak a 19. század közepén bontottak le véglegesen. A mai utcakép így valójában egy hiányos történelmi kirakós utolsó darabját mutatja.
Fotó: Margit Kiszály
Nem egy volt – tizenhét
Az egri Minaret különlegessége nem csupán abban rejlik, hogy megmaradt. A török hódoltság idején ugyanis a városban becslések szerint 10–17 minaret állt. A korabeli metszeteken Eger látképe szinte ugyanúgy nézett ki, mint egy anatóliai városé: karcsú tornyok emelkedtek a házak fölé.
Mára egyetlen túlélő maradt: a Torony utca őre.
A legenda a 400 ökörrel valószínűleg igaz
Az egri hagyomány szerint a város visszafoglalása után a keresztény seregek és a helyiek el akarták tüntetni a török uralom emlékeit. A Minaretet kötelekkel vették körbe, és négyszáz ökör segítségével próbálták ledönteni.
A torony azonban meg sem mozdult.
A mérnökök szerint ennek oka a különleges, tizennégyszög alaprajzú kialakítás volt, amely rendkívüli stabilitást adott az épületnek. A vörös homokkőből épült szerkezet gyakorlatilag túlélte saját kivégzését.
A villám majdnem elvégezte azt, amit az ökrök nem tudtak
A Minaret eredetileg nem úgy nézett ki, mint ma. A tetején hagymakupola állt, amelyet villámcsapások rongáltak meg a 18–19. század során.
Ha nincs Pyrker János László egri érsek, valószínűleg ma már maga a torony sem létezne. Ő rendelte el a megmaradt szerkezet megóvását és egy ideiglenes bádogfedés elkészítését, amely megakadályozta a teljes pusztulást.
Amit még sok egri sem tud: a müezzin 327 év után újra megszólalt
2016-ban történelmi esemény zajlott le Egerben.
327 év után ismét felhangzott az imára hívó ének a Minaret erkélyéről. A város engedélyével egy török származású müezzin eredeti viseletben mondta el az adhánt, vagyis a hagyományos muszlim imára hívást.
Ez volt az első alkalom az 1600-as évek vége óta, hogy a Minaret ismét eredeti funkcióját töltötte be, még ha csak jelképesen is.
Régészeti meglepetések a felújítás alatt
A 2018-as állagmegóvási munkák során a szakemberek török kori kerámiatöredékeket és használati tárgyakat találtak a Minaret környezetében.
A leletek arra utalnak, hogy a környék jóval intenzívebben beépített és használt terület volt, mint azt korábban feltételezték. A mai Torony utca alatt valószínűleg még számos feltáratlan emlék rejtőzik az oszmán kori Egerből.
A legészakibb török torony Európában
Az egri Minaret nem csupán magyar különlegesség.
A szakirodalom szerint ez az Oszmán Birodalom egyik legészakabbra fennmaradt minaretje Európában. Magyarországon mindössze három török kori minaret maradt fenn, és közülük az egri a legmagasabb, valamint a legjobb állapotban megőrzött.
98 lépcső és egy titkos irány
A Minaret belsejében 98 szűk kőlépcső vezet fel a 26 méter magasan található körerkélyre.
Kevesen figyelik meg, hogy az erkély ajtaja pontosan Mekka irányába néz. Ez nem véletlen: innen hangzott el naponta ötször az imára hívás, amely egykor az egész török kori Eger felett visszhangzott.
A Torony utca ma
A Torony utca ma csendes, szinte rejtett része a belvárosnak. A macskaköves utcán sétálva nehéz elképzelni, hogy négyszáz évvel ezelőtt itt egy pezsgő oszmán városrész állt mecsettel, fürdőkkel, kereskedőkkel és katonákkal.
Az egri Minaret nem egyszerű műemlék.
Ez Eger túlélője.
Egy torony, amely túlélte a háborút, a villámokat, a bontási kísérleteket és a történelem változó szeszélyeit – és ma is ugyanott áll, ahol négyszáz éve figyeli a várost.
Források
Megjegyzés küldése