A Bükk kapujában fekvő Felsőtárkány nemcsak természeti szépségeiről ismert, hanem gazdag ipartörténeti múltjáról is. A település fölé magasodó Várhegy évszázadokon át fontos bányászati terület volt, ahol márványt, palát, később dolomitot fejtettek. A bányák fejlődése szorosan összefonódott a legendás felsőtárkányi erdei kisvasút történetével, amely egykor Magyarország egyik legnagyobb erdei vasúthálózatának számított.
.png)
A várhegyi bánya csillékkel, Felsőtárkány, 1987. fotó Guba József
Márványbánya olasz mesterekkel
A Várhegy északi oldalában már az 1750-es években működött márványbánya. A kitermeléshez olasz kőfaragó mestereket hívtak, akik korszerű technológiával dolgozták fel a kiváló minőségű követ. A Bükk hegységből származó márvány több egyházi és nemesi építkezéshez is szolgált alapanyagként.
Eszterházy Károly és a palabánya
Néhány évvel később Eszterházy Károly kezdeményezésére palakőbánya nyílt a Várhegyen. Az innen kitermelt pala kiváló tetőfedő anyagnak bizonyult, ezért hosszú időn keresztül jelentős építőanyag-forrás volt a térségben. A bánya egészen a XX. század elejéig folyamatosan működött.
Az erdei kisvasút megszületése
1915-ben az Egri Érseki Uradalom lóvasutat épített a kitermelt faanyag szállítására Felsőtárkány és a Varróház között. A vasút később két irányban ágazott el:
- a Vörös-kő-völgy felé, amely ma is üzemel a Stimecz-házig,
- valamint a Hideg-kúti-völgyön át a Petres-orráig.
Az 1920-as és 1930-as években folyamatosan bővült a hálózat. A vonalakat meghosszabbították, létrejött a kapcsolat a felnémeti MÁV-állomással, és a lóvontatást fokozatosan gőzmozdonyok váltották fel.
A megrakott kocsik a hegytetőről saját súlyuknál fogva gurultak le Felnémet és Eger irányába, ami akkoriban rendkívül gazdaságos megoldásnak számított.
A bánya rakodó állomásának bejárata, Felsőtárkány, 1987. fotó Guba József
Magyarország egyik legnagyobb erdei vasútja
1938-ban átadták a Felnémet–Berva-völgyi mészkőbánya vonalat. A második világháborút követően, 1946-ban a teljes hálózat hossza már meghaladta a 33 kilométert, egyes források szerint pedig a későbbi bővítésekkel a 40 kilométert is elérte.
1953-ban megindult a személyszállítás is, így a kisvasút nemcsak az erdészetet és a bányászatot szolgálta, hanem a kirándulók kedvenc közlekedési eszközévé vált.
A dolomitbánya utolsó évei
Az 1960-as évektől fokozatosan csökkent a fa- és kőszállítás jelentősége. A Várhegyen működő dolomitbánya még életben tartotta a vasutat, azonban a bányászat megszűnésével egyre több mellékvonalat bontottak el.
1995-re már csak az 5 kilométer hosszú Felsőtárkány–Stimecz-ház szakasz maradt meg, amely ma turisztikai célokat szolgál, és évente több ezer kirándulót szállít a Bükk szívébe.
Érdekességek
- A felsőtárkányi erdei vasút egykor Magyarország egyik legnagyobb erdei vasúti hálózata volt.
- A régi vasúti nyomvonal egy részén ma kerékpárút vezet.
- A Stimecz-háznál indul a Vöröskő tanösvény, ahol 21 ismertetőtábla mutatja be a Bükk élővilágát.
- A kisvasút végállomása kiváló kiindulópont számos túraútvonalhoz és természetvédelmi területhez.
- A Várhegy bányái ma már nem működnek, de a tájban még mindig felfedezhetők a régi fejtések és ipartörténeti emlékek.
Napjainkban
A Felsőtárkányi Erdei Vasút ma az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. kezelésében működik. A vonatok szezonálisan közlekednek Felsőtárkány és a Stimecz-ház között, ahol tanösvények, pihenőhelyek és a Bükk Nemzeti Park legszebb túraútvonalai várják a látogatókat. Jelenleg előkészítés alatt áll a vasúti pálya felújítása is, amely hosszú távon biztosíthatja a kisvasút fennmaradását.
Megjegyzés küldése