0

A kilencvenes években Eger egyik leglátványosabb Szent István-napi ünnepi programja kétségtelenül az Egri Ejtőernyős Klub sportolóinak bravúros bemutatója volt. A több ezer néző lélegzet-visszafojtva figyelte, ahogy az ejtőernyősök a történelmi belváros fölött kibontott kupolákkal ereszkedtek, majd centiméteres pontossággal érkeztek meg a Dobó tér közepén kijelölt célkeresztre.

Az egyik legismertebb ugró és a bemutatók meghatározó alakja Banga Attila, az Egri Ejtőernyős Klub akkori elnöke volt. A korabeli felvételen is éppen ő látható, amint a közönség hatalmas tapsa és éljenzése közepette tűpontosan eléri a célkeresztet.

Egy ünnep, amelyet mindenki várt

A Szent István-napi városi ünnepségek a rendszerváltás utáni években új lendületet kaptak Egerben. A kulturális műsorok, néptáncbemutatók, katonazenekari koncertek és esti tűzijáték mellett a Dobó téri ejtőernyős célbaugrás vált az egyik legnagyobb közönségkedvenccé.

A történelmi belváros adottságai miatt az ilyen bemutató különösen nagy szakmai felkészültséget igényelt. A Dobó tért magas épületek, templomtornyok és szűk utcák veszik körül, ezért az ugróknak rendkívüli pontossággal kellett megválasztaniuk a leszállási ívet. Egy apró szélforduló is jelentősen befolyásolhatta a landolást.

Fotó: Dezső Agyagási

Hónapok munkája állt egy néhány perces bemutató mögött

A nézők számára néhány perces látványosságnak tűnő program mögött hosszú szervezőmunka állt.

A sikeres végrehajtáshoz szükség volt:

  • légtérengedélyek beszerzésére,
  • a repülőgép és a pilóták összehangolt munkájára,
  • meteorológiai előrejelzések folyamatos figyelésére,
  • biztonsági zónák kijelölésére,
  • földi biztosító személyzetre,
  • valamint az ugrók tökéletes felkészültségére.

A szervezésben és lebonyolításban Banga Attila kulcsszerepet vállalt, akinek munkáját a klub tagjai és számos önkéntes segítette.

Az Egri Ejtőernyős Klub története

Az egri sportejtőernyőzés 1987-ben indult a Maklári Repülő Klub keretein belül, Banga Attila vezetésével. A klub 1991-ben önálló egyesületté alakult, és az évek során számos sportolót képzett, miközben folyamatosan bővítette felszerelését és oktatási rendszerét.

A klub nemcsak versenyeken szerepelt sikeresen, hanem rendszeres résztvevője volt városi rendezvényeknek, repülőnapoknak és ünnepi bemutatóknak is.

A célbaugrás különleges sport

Kevesen tudják, hogy a célbaugrás az ejtőernyőzés egyik legnagyobb precizitást igénylő versenyszáma.

A sportoló feladata, hogy több száz vagy akár ezer méteres magasságból érkezve a lehető legközelebb érjen földet egy néhány centiméter átmérőjű célponthoz. A versenyeken elektronikus mérőrendszer rögzíti az eltérést, amely gyakran csupán néhány centiméter.

A Dobó téren végrehajtott bemutatók ezért nem csupán látványosak, hanem komoly sportteljesítménynek is számítottak.

A közönség sosem felejtette el

Sokan ma is nosztalgiával emlékeznek arra a pillanatra, amikor a repülőgép hangja felhangzott Eger felett, majd egymás után nyíltak ki a színes kupolák.

A téren összegyűlt családok, turisták és helyiek percekig figyelték az ereszkedő ejtőernyősöket, akik a történelmi belváros fölött lebegve szinte eggyé váltak Eger ikonikus látképével. A sikeres földet éréseket mindig hatalmas taps és ováció fogadta.

Egy korszak emléke

A kilencvenes évek Szent István-napi ejtőernyős bemutatói ma már Eger várostörténetének különleges fejezetét jelentik. Nemcsak sportesemények voltak, hanem olyan közösségi élmények is, amelyek generációk számára maradtak emlékezetesek.

A korabeli fénykép nem csupán egy kiváló ugrást örökít meg, hanem egy olyan időszak hangulatát is, amikor a Dobó tér fölött lebegő ejtőernyők az ünnep egyik legizgalmasabb pillanatát jelentették.

Köszönet illeti Banga Attilát, az Egri Ejtőernyős Klub egykori elnökét, valamint mindazokat a sportolókat és szervezőket, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a bemutatók hosszú éveken át Eger egyik legemlékezetesebb ünnepi attrakciói lehessenek.

Érdekességek

  • A célbaugrás a sportejtőernyőzés egyik legrégebbi versenyszáma.
  • A történelmi belvárosba történő ugrások külön engedélyhez és részletes légtérkoordinációhoz kötődtek.
  • Az Egri Ejtőernyős Klub 1987-ben alakult, majd 1991-ben vált önálló egyesületté.
  • A pontos leszállást a szélirány, a kupola típusa, a pilótatechnika és az ugró több száz gyakorló ugrása egyaránt meghatározza.

Források

Megjegyzés küldése

 
Top