- szeptember 13-án új fejezet kezdődött Eger belvárosának kereskedelmi életében: megnyílt a Céhmesterek udvara, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy otthont adjon a helyi kisiparosoknak és kiskereskedőknek. A városi tanács közművesített telket biztosított a beruházáshoz, az építkezést pedig a Műhelyépítő és Fenntartó Szövetkezet szakemberei végezték.
Az új udvarban 19 iparos kapott lehetőséget üzlet vagy műhely kialakítására, és már az átadáskor hat vállalkozás megnyitotta kapuit, tovább bővítve Eger kereskedelmi és szolgáltatási kínálatát. A kezdeményezés jól illeszkedett az 1980-as évek végének gazdasági változásaihoz, amikor a magánvállalkozások előtt fokozatosan új lehetőségek nyíltak.
A céhes hagyományok modern folytatása
A névválasztás sem volt véletlen. Eger évszázadokon át jelentős céhes város volt, ahol kovácsok, csizmadiák, szabók, fazekasok, pékek és más mesterek dolgoztak. Bár a történelmi céhrendszer a 19. század végére megszűnt, a Céhmesterek udvara elnevezés tisztelgés volt a város kézműves múltja előtt.
Eger, 1989. szeptember 13.
Készítette: H. Szabó Sándor
Tulajdonos: MTI/MTVA
Egy régi városrész újjászületése
A mai udvar helyén korábban kisebb lakóházak és melléképületek álltak. A terület átalakítását már az 1980-as évek elején tervezték, amikor Eger vezetése felismerte, hogy a belvárosban egyre nagyobb szükség van kisiparos műhelyekre és üzletekre.
A korabeli elképzelések szerint az udvar egyszerre szolgálta volna:
- a helyi vállalkozások fejlődését,
- a lakosság jobb kiszolgálását,
- valamint az idegenforgalmat, hiszen néhány lépésre található a Dobó tértől és az Egri vártól.
Miért volt fontos 1989-ben?
A rendszerváltás küszöbén Magyarország gazdasága jelentős átalakuláson ment keresztül. Egyre több kisvállalkozó kezdhette meg önálló működését, azonban megfelelő üzlethelyiséget nehéz volt találni.
A korabeli várospolitika ezért támogatta olyan kereskedelmi udvarok létrehozását, ahol:
- kisiparosok,
- javítóműhelyek,
- szolgáltatók,
- valamint kis üzletek működhettek.
A Céhmesterek udvara ennek az új gazdasági szemléletnek egyik egri jelképe lett.
Nem minden úgy alakult, ahogy tervezték
Bár az indulás ígéretes volt, néhány évvel később már látszottak a nehézségek. Az udvar kissé rejtett elhelyezkedése miatt sok helyi lakos sem ismerte igazán, ezért a forgalom elmaradt a várakozásoktól.
Korabeli visszaemlékezések szerint az üzletek egy része rövid idő alatt bezárt vagy más helyre költözött. Az elmúlt évtizedek során több üzlethelyiség új funkciót kapott, egy részük irodaként vagy szálláshelyként működik.
A Céhmesterek udvara napjainkban
A belváros egyik csendesebb udvaraként ma is fontos része Eger történelmi városszövetének. A Dobó István tér és a Kossuth Lajos utca között található átjáró továbbra is könnyen megközelíthető, és több intézmény, iroda, valamint szolgáltató működik itt. Többek között itt található a Heves Vármegyei Mérnöki Kamara és a Heves Megyei Építész Kamara székhelye is.
Érdekességek
- A Céhmesterek udvarát eredetileg Céhmesterek utcájának nevezték a tervezési dokumentumokban.
- Az első pályázatokat már 1982-ben kiírták az üzlethelyiségek hasznosítására, de az átadás végül csak 1989-ben történt meg.
- A helyszín alig egy perc sétára található az Egri vár bejáratától, ezért ma is jelentős turisztikai környezetben fekszik.
- A terület régészeti szempontból is értékes, hiszen a középkori Eger emlékeit feltáró ásatások egyik fontos helyszíne volt.
Megjegyzés küldése