A 2026-os nyár rendkívüli aszálya nemcsak a szántóföldi növénytermesztést, hanem az állattartó gazdaságokat is súlyosan érinti Heves vármegyében. A hónapok óta tartó csapadékhiány miatt a rétek és legelők kiégtek, a szénatermés a megszokott mennyiségnek mindössze harmadát-negyedét érte el. A takarmány drágulása egyre nagyobb terhet ró a gazdálkodókra, akik közül sokan már most kénytelenek újragondolni állatállományuk jövőjét.
Harmadára esett vissza a szénatermés
A gazdák beszámolói szerint az első kaszálás is jóval gyengébb volt az átlagosnál, a második növedék pedig sok helyen teljesen elmaradt. A kiszáradt gyepek miatt a természetes legelők alig biztosítanak elegendő táplálékot a szarvasmarhák, juhok és lovak számára.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a takarmány ára jelentősen emelkedett:
- réti széna: 12–16 ezer forint/bála
- lucernabála: 23–30 ezer forint/bála
Ezek az árak sok gazdaság számára komoly többletköltséget jelentenek, különösen azoknak, akiknek saját termelésből nem sikerült elegendő takarmányt betakarítani.
Az állattartás jövője is veszélybe kerülhet
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása már több gazdaságot arra kényszerített, hogy csökkentse szarvasmarha-, juh- vagy lóállományát. A jelenlegi helyzet tovább ronthat ezen a tendencián.
A szakemberek szerint a legnagyobb problémát nem csupán az idei terméskiesés jelenti, hanem az, hogy egymást követő száraz évek után a tartalékok is kimerültek. Sok gazda már most kénytelen előre megvásárolni a téli takarmányt, ami jelentős likviditási problémákat okozhat.
A klímaváltozás egyre inkább átírja a gazdálkodást
Az elmúlt években Magyarországon egyre gyakoribbak a hosszú csapadékmentes időszakok és a hőhullámok. A szakemberek szerint az állattartás fenntarthatósága érdekében egyre fontosabb szerepet kap:
- az öntözhető takarmánynövények termesztése,
- a vízmegtartó gazdálkodási módszerek alkalmazása,
- a korszerű legelőgazdálkodás,
- valamint a takarmánykészletek tudatos felhalmozása.
Heves vármegye különösen érzékeny
A vármegye déli és alföldi területein a gyepterületek már nyár közepére teljesen kiszáradtak. A Bükk előterében valamivel kedvezőbb a helyzet, de ott is jelentősen elmarad a fűhozam a megszokottól.
A gazdálkodók bíznak abban, hogy az ősz folyamán érkező csapadék javít a legelők állapotán, ugyanakkor a 2026-os takarmányhiányt már nem lehet pótolni.
Gazdasági következmények
A takarmány drágulása végső soron az állattenyésztés teljes költségét növeli. Ez hosszabb távon hatással lehet a tej-, hús- és juhágazatra is, hiszen a magasabb előállítási költségek az élelmiszerárakban is megjelenhetnek.
A szakmai szervezetek szerint az alkalmazkodás mellett elengedhetetlenek azok a támogatási programok is, amelyek segítik az aszály által leginkább érintett gazdaságokat.