0

Kevés olyan épület magasodik Magyarországon, amely akkora tiszteletet parancsol, mint az Egri Bazilika. A klasszicista remekmű nemcsak Eger egyik legismertebb jelképe, hanem az Esztergomi Bazilika után hazánk második legnagyobb temploma is. Hatalmas oszlopai, lenyűgöző belső tere és kivételes története miatt évente több tízezer látogatót vonz, akik közül sokan csak a külső szépségét csodálják meg – pedig falai között számtalan különleges történet és rejtett részlet várja a felfedezőket.

Egy érsek álma valósult meg

Az Egri Főszékesegyház – hivatalos nevén Szent Mihály és Szent János Főszékesegyház – megépítését Pyrker János László érsek kezdeményezte. A kor egyik legismertebb magyar építészét, Hild Józsefet kérte fel a tervezésre, aki a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb alakja volt.

Az építkezés 1831-ben kezdődött, és meglepően gyorsan, mindössze öt év alatt elkészült. A templomot 1837. május 6–7-én szentelték fel ünnepélyes keretek között. A korszakban ez rendkívül gyors kivitelezésnek számított egy ekkora méretű épület esetében.

A monumentális homlokzat

Már a főlépcsőn felhaladva feltűnik a bazilika egyik legszebb része: a hatalmas korinthoszi oszlopcsarnok.

A lépcsősor két oldalán Marco Casagrande velencei szobrászművész alkotásai állnak:

  • Szent István király
  • Szent László király
  • Szent Péter apostol
  • Szent Pál apostol

A timpanon felirata latinul hívja imádságra az érkezőket, míg a tetőn a Hit, a Remény és a Szeretet allegorikus szobrai emelkednek a város fölé.

Egy romantikus egri történet

A bazilikához egy kedves szerelmi legenda is kapcsolódik.

Marco Casagrande az egri munkák idején beleszeretett egy helyi szabómester legidősebb lányába, aki azonban visszautasította a házassági ajánlatát. A kitartó művész azonban nem adta fel: később a fiatalabb lánytestvér kezét kérte meg, aki már igent mondott. A házaspár később Velencébe költözött, ahol együtt éltek tovább.

Ez a történet ma is az egyik legkedveltebb helyi anekdota.

A belső tér minden részlete külön világ

A templomba belépve az első benyomás a hatalmas tér és a kiváló akusztika.

Kevesen tudják, hogy a belső díszítés jóval tovább készült, mint maga az épület. Az oltárok, festmények és dekorációk elkészítése több mint egy évszázadon át folyt.

Különösen figyelemre méltó:

  • a Könnyező Mária-kápolna;
  • a Szent Mihály-oltár;
  • valamint Szent István felajánlása, amely Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlja.

Az Apokalipszis a kupolában

Ha felnézünk a kupolára, különleges részleteket fedezhetünk fel.

Takács István mezőkövesdi festő monumentális freskója az Apokalipszist jeleníti meg. A festmény az 1950-es években készült el, amikor az egyház már komoly politikai nyomás alatt állt.

A korszak elvárásai miatt a kompozícióban egy munkás és egy paraszt alakja is helyet kapott. Ez az apró részlet ma is érdekes kordokumentum, amely a kommunista időszak és az egyházi művészet különös találkozását idézi.

Az orgona, amely betölti a templomot

Az Egri Bazilika egyik legnagyobb büszkesége az orgona.

Az eredeti hangszert Ludvig Mooser salzburgi orgonaépítő készítette 1864-ben. 1912-ben teljesen átépítették és kibővítették, pneumatikus rendszerrel látták el.

A nyári időszakban a déli orgonabemutatók és hangversenyek különleges élményt nyújtanak. A bazilika kiváló akusztikája miatt a legfinomabb hangok is tisztán hallhatók.

Amit sok egri sem tud

A Bazilika ma már nemcsak templomként működik.

Az elmúlt évek felújításainak köszönhetően modern Bazilika Látogatóközpont várja az érdeklődőket. Innen indulnak a vezetett túrák, amelyek során olyan helyek is megtekinthetők, amelyek korábban nem voltak látogathatók.

A program részei lehetnek:

  • a kupola és panoráma;
  • a torony;
  • az altemplom;
  • valamint a templom történetét bemutató kiállítások. A belépőjegyek és a vezetett látogatások a Látogatóközpontban érhetők el.

Egy különleges akusztikai érdekesség

A bazilika kupolája közel 40 méter magas, ezért az épület akusztikája kivételes. A hangok hosszú ideig visszaverődnek, ezért már a XIX. században is az ország egyik legjobb koncerthelyszíneként tartották számon. Nem véletlen, hogy ma is rendszeresen rendeznek itt orgonakoncerteket és egyházzenei előadásokat.

Miért érdemes újra felkeresni?

Sokan elsétálnak előtte, lefényképezik a monumentális homlokzatot, majd továbbindulnak a Dobó tér felé. Pedig aki belép a kapuin, egy olyan világba érkezik, ahol közel kétszáz év történelme, a magyar klasszicista építészet csúcsteljesítménye és a keresztény művészet egyik legszebb hazai együttese tárul fel.

Akár első alkalommal jár Egerben, akár sokadszor tér vissza, az Egri Bazilika mindig képes új részleteket megmutatni – legyen szó egy rejtett freskórészletről, a Casagrande-szobrok történetéről vagy az orgona felemelő hangzásáról.


Hasznos információk

Források

Megjegyzés küldése

 
Top