.png)
Kevés magyar bor rendelkezik akkora hírnévvel, mint az Egri Bikavér. A mély rubinvörös, testes házasítás neve mára fogalommá vált itthon és külföldön egyaránt, története azonban jóval összetettebb annál, mint a legismertebb legenda, amely szerint az 1552-es egri várvédők vörösborát a törökök bikavérnek hitték. A történészek szerint ez csupán romantikus történet, a valódi Bikavér pedig évszázadok alatt alakult ki Eger szőlőhegyein.
A fehérboroktól a híres vörösig
A kutatások szerint a középkori Eger még elsősorban fehérboros vidék volt. A fordulat a török hódoltság idején következett be, amikor a Balkán felől érkező délszláv telepesek – a korabeli forrásokban rácokként említve – magukkal hozták a vörösborszőlő-termesztés hagyományát.
A 17–18. századra a város környékének szőlőterületein már a vörös fajták uralkodtak. Az 1689-es összeírás közel kétezer szőlőparcellát említ, amelyek az Eged-hegy, a Cigléd, a Rác-hegy és Tihamér környékén helyezkedtek el.
Az Eged-hegy – az egri bor koronája
Már a 19. század közepén úgy tartották, hogy a Nagy-Eged adja Eger legnemesebb borait. Korabeli leírás szerint:
„Oly híres vörös bor terem, hogy azt Magyarországon jóságra, tűzre és zamatra egy sem haladja felül.”
Nem véletlen, hogy napjainkban is a Nagy-Eged dűlő számít az Egri borvidék egyik legértékesebb termőhelyének.
A Bikavér nem egyetlen szőlőfajta
Sokan ma is úgy gondolják, hogy a Bikavér egy különleges szőlőfajta. Valójában mindig is házasítás volt.
A 19. század elején többek között ezekből készítették:
- kadarka
- lúdtalp
- kerek levelű egri fekete
- rác fekete
- török gohér
- később kékfrankos, nagyburgundi, oportó és medoc noir
Az egri borászok már akkor felismerték, hogy a különböző fajták együtt sokkal gazdagabb bort adnak, mint külön-külön.
A Bikavér igazi titka: a pincében dőlt el
A kiváló vörösbor nem csupán a szőlőn múlt.
Az egri gazdák a szőlőt héján és magján együtt erjesztették, így oldódott ki a bor mély színe és gazdag aromavilága. A legjobb borászok naponta akár tízszer is visszanyomták az erjedő törkölyt a mustba – ezt nevezték csömöszölésnek.
Ez rendkívül munkaigényes folyamat volt, de ennek köszönhette a bor jellegzetes színét és testességét.
Mikor jelent meg először a Bikavér neve?
Érdekesség, hogy a legenda ellenére a "Bikavér" elnevezést csak a 19. század közepéről ismerjük.
Az első ismert írásos említés:
- 1851 – nyelvészeti műben
- 1868 – ismét említik mint erős, sötét vörös bort
Vagyis a név jó háromszáz évvel később jelent meg, mint az egri vár ostroma.
A filoxéra majdnem mindent elpusztított
Az 1880-as években Európát elérő filoxéra Eger szőlőit sem kímélte.
1886-ban a város szőlőhegyeit zárlat alá helyezték, a legtöbb ültetvény elpusztult.
Az újjátelepítés során amerikai alanyokra oltott új fajták kerültek a dűlőkbe, amelyekből megszületett a ma ismert modern Egri Bikavér.
Gröber Jenő és a modern Bikavér
A mai értelemben vett Egri Bikavér kialakulását a szakirodalom Gröber Jenő nevéhez köti.
Ő alakította ki azt az eljárást, amelyben a kadarka mellett több nemes vörös fajta megfelelő arányú házasításából, héjon erjesztéssel készült el az a bor, amely később világhírűvé vált.
1905-ben már országos borkiállításon is díjazták az egri Bikavért.
Napjaink Egri Bikavére
Ma az Egri Bikavér védett eredetmegjelölésű bor, amelyet szigorú szabályok alapján készíthetnek az Egri borvidék pincészetei.
A jelenlegi szabályozás szerint:
- legalább négy szőlőfajta házasításából készül,
- alapját általában a kékfrankos adja,
- több minőségi kategóriája létezik (Classicus, Superior, Grand Superior),
- minden tétel érzékszervi bírálaton is átesik.
Ennek köszönhetően az Egri Bikavér ma ismét Magyarország egyik legismertebb vörösbora.
Érdekességek
- 🍷 Az Egri Bikavér legendája az 1552-es várvédelemhez kötődik, de történelmi bizonyíték nem támasztja alá.
- 🍷 A 19. században az egri vörösborokat Krakkóba, Varsóba, Bécsbe és Lembergbe is exportálták.
- 🍷 Egykor még Brazília és Kelet-India felé is szerettek volna egri bort exportálni.
- 🍷 A régi borászok szerint az igazán jó Bikavér akár 8–10 év érlelés után mutatta meg valódi karakterét.
- 🍷 A Nagy-Eged ma is az Egri borvidék egyik legnagyobb presztízsű dűlője.
Örökség, amely ma is él
Az Egri Bikavér nem csupán egy bor, hanem több évszázados hagyomány eredménye. A török kori szőlőkultúra, az egri gazdák tudása, a Nagy-Eged kiváló termőhelye és a borászok folyamatos fejlődése együtt alkotta meg azt a bort, amely ma Magyarország egyik legismertebb borkülönlegessége.
Aki Egerbe látogat, annak szinte kötelező felkeresnie a Szépasszony-völgy pincéit vagy a borvidék családi pincészeteit, ahol a Bikavér ma is a város egyik legfontosabb jelképe.
Források
- Az Egri Borvidék hivatalos oldala: https://egriborvidek.hu
- Hungarikum – Egri Bikavér: https://hungarikum.hu
- Egri Borműhely: https://egribormuhely.hu
- Magyar Turisztikai Ügynökség – Eger és borvidéke: https://visiteger.com
- Sugár István: Adatok az egri vörösbor történetéhez (Egri Múzeum Évkönyve, Annales Musei Agriensis XIV., 1976)
- A felhasználó által megosztott történeti forrás az Egri Bikavér kialakulásáról.
Megjegyzés küldése