Amikor szóba kerülnek a Római Birodalom hatalmas védművei, szinte mindenki Hadrianus falára gondol, amely közel 2000 éve szeli át Észak-Angliát. Kevesen tudják azonban, hogy Heves vármegye történelme is bővelkedik olyan erődített helyekben, amelyek ugyan nem alkottak összefüggő kőfalat, mégis évszázadokon, sőt évezredeken át fontos szerepet játszottak a vidék védelmében.
A különbség egyszerű: míg Britanniában a rómaiak egy több mint 100 kilométer hosszú falat emeltek, addig a mai Magyarország területén a természetes határvonalat, a Dunát használták védelmi vonalként. Ez lett a híres pannóniai limes, amely erődökből, őrtornyokból és katonai táborokból állt, nem pedig egy folyamatos falból.
Miért nem épült Hadrianus falához hasonló erődítés Heves vármegyében?
A válasz földrajzi.
A rómaiak uralma a Dunáig terjedt, amely természetes akadályt jelentett az északi népek felé. Heves vármegye ettől keletre feküdt, így nem tartozott a Római Birodalom közvetlen határvidékéhez. Emiatt itt nem épültek olyan monumentális kőfalak, mint Britanniában.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a térség védtelen lett volna. Már az őskorban és a vaskorban is olyan magaslatokat választottak az emberek, amelyek kiváló kilátást és természetes védelmet biztosítottak.
Leányvár – Eger egyik legősibb erődített helye
Eger határában található a Leányvár, amely Heves vármegye egyik legjelentősebb őskori földvára. A régészeti kutatások szerint a dombtetőn sáncokkal és árkokkal megerősített település állt, amelyet stratégiai fekvése miatt választottak ki.
A magaslatról jól belátható volt a környék, így már több ezer évvel ezelőtt is kiváló megfigyelőpontként szolgált. Bár nem római eredetű, szerepe nagyon hasonló volt: ellenőrizni a környező területeket és védelmet nyújtani az itt élőknek.
A Bükk ősi földvárai
A Bükk hegységben több olyan őskori sáncvár is található, amelyek ma is felismerhetők a terepen.
Ezeket vastag földsáncokkal és árkokkal vették körül. A természetes meredek hegyoldalak és a mesterséges védművek együtt rendkívül nehezen megközelíthető erődítményeket alkottak.
A kutatók szerint ezek nemcsak menedékként szolgáltak veszély idején, hanem fontos közösségi és kereskedelmi központok is lehettek.
Sirok vára – a középkor természetes erődje
Aki járt már a siroki várban, tudja, hogy a sziklára épített erődítmény szinte bevehetetlennek tűnik.
A vár különlegessége, hogy a vulkáni tufába vájt helyiségek és a magas sziklafalak kiváló védelmet biztosítottak. Innen ellenőrizni lehetett az Eger és a Mátra közötti fontos útvonalakat, ezért évszázadokon keresztül stratégiai jelentőségű erőd volt.
Szarvaskő – a Bükk kapujának őrzője
Szarvaskő vára szintén természetes magaslatra épült.
A szűk völgyet uraló várból jól ellenőrizhető volt az Eger felé vezető út, ezért katonai szerepe kiemelkedő volt a középkorban. A meredek sziklafalak miatt ostroma rendkívül nehéz feladatnak számított.
Érdekességek, amelyeket kevesen ismernek
- Heves vármegyében nemcsak középkori várak, hanem több tucat őskori régészeti lelőhely ismert.
- Az Eger–Nagy-Eged környékén feltárt temetők a vaskori népek életéről szolgáltatnak fontos információkat.
- A megye területén számos földvár ma is erdők mélyén rejtőzik, ezért sok kiránduló úgy halad el mellettük, hogy nem is tud róluk.
- A természetes magaslatak – a Bükk, a Mátra és a dombvidék – sok esetben hatékonyabb védelmet nyújtottak, mint egy mesterséges fal.
A természet volt Heves vármegye „védőfala”
Míg Britanniában Hadrianus császár kőből épített határvonalat, addig Heves vármegye vidékét a hegyek, a meredek völgyek és az erődített magaslatok tették nehezen megközelíthetővé.
A Bükk és a Mátra évszázadokon át természetes akadályt jelentett, ezért az itt élők inkább a stratégiai magaslatokat erősítették meg, nem pedig hosszú falakat emeltek.
Egy különleges történelmi örökség
Bár Heves vármegyében nem találunk Hadrianus falához hasonló monumentális római építményt, a megye történelmi öröksége legalább ennyire izgalmas. Az őskori földvárak, a középkori várak és a természetes erődítések együtt mutatják meg, hogyan alkalmazkodtak az itt élő közösségek a táj adottságaihoz.
Egy kirándulás Eger, Sirok, Szarvaskő vagy a Bükk kevésbé ismert földvárai között valóságos időutazás: minden sánc, minden szikla és minden rom arról mesél, hogy Heves vármegye történelme jóval a híres egri vár előtt kezdődött.
Források
- UNESCO – Hadrian's Wall: https://whc.unesco.org/en/list/430/
- Magyar Nemzeti Levéltár – Heves Vármegyei Levéltár: https://mnl.gov.hu/hml
- Heves vármegye területfejlesztési helyzetfeltárás (régészeti örökség): https://www.hevesmegye.hu/public/editor/HMTFK2127_helyzetfelt%C3%A1r%C3%A1s_210625.pdf
- Magyarságkutató Intézet – Preszkíta és szkíta kori lelőhelyek Heves megyében: https://mki.gov.hu/hu/ephemeris/preszkita-kori-szkita-kori-lelohelyek-heves-megyeben
Megjegyzés küldése