Eger belvárosában, a Széchenyi utcán nap mint nap emberek százai sétálnak el a Ciszterci (Szent Bernát) templom mellett. Sokan kívülről ismerik, de kevesen tudják, hogy ez az épület a város egyik legjelentősebb barokk műemléke, amelynek története jezsuitákkal, tűzvészekkel, földrengésekkel és elveszett műalkotásokkal fonódik össze.
A templom nemcsak vallási emlékhely, hanem az egri barokk építészet egyik csúcsteljesítménye, amely számos olyan titkot rejt, amelyet még sok helybéli sem ismer.
A templom valójában nem cisztercinek épült
Ez talán a legmeglepőbb tény.
A legtöbben úgy tudják, hogy a templom mindig is a ciszterci rendhez tartozott. Valójában azonban a jezsuiták kezdték építeni a 18. század elején. Az alapkövet már 1700 körül elhelyezték, de a tényleges építkezés csak az 1730-as években gyorsult fel, és 1743-ra fejeződött be Pethő István jezsuita építész tervei alapján. A templom belső díszítése még közel harminc évig folyt.
Fotó: gardonyi-eger.hu
Miért lett mégis ciszterci?
1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet. Az egri templom és a rendház ezután került a ciszterci rend tulajdonába, amely azóta is meghatározó szerepet játszik az épület történetében.
A szomszédos rendház ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium otthona.
Egy elveszett mestermű nyomában
Kevesen tudják, hogy a templom mennyezetét egykor Johann Lucas Kracker, a 18. század egyik legjelentősebb magyarországi barokk festője díszítette.
A freskók azonban nem maradtak fenn.
Az 1800-as egri tűzvész, valamint későbbi szerkezeti károk miatt megsemmisültek, így ma már csak korabeli leírásokból ismerjük őket. A jelenlegi falképeket Innocent Ferenc és Bader Károly készítették az 1888-as helyreállítás során.
A főoltár európai színvonalú
A művészettörténészek szerint a templom főoltára Magyarország egyik legkiemelkedőbb késő barokk alkotása.
Érdekesség, hogy sok látogató elsétál mellette anélkül, hogy tudná: a szakirodalom a magyarországi barokk oltárművészet kiemelkedő példájaként említi.
A templom, amely túlélte a fél várost
A történelem nem bánt kesztyűs kézzel az épülettel.
A templomot érte:
- az 1800-as nagy egri tűzvész,
- több földrengés,
- villámcsapás,
- számos szerkezeti károsodás.
Ennek ellenére ma is szinte eredeti barokk arculatában áll.
Nézz fel a homlokzatra!
Sokan elsétálnak előtte úgy, hogy észre sem veszik a homlokzat szobrait.
A rokokó fülkékben négy jezsuita szent áll:
- Loyolai Szent Ignác
- Xavéri Szent Ferenc
- Kosztka Szent Szaniszló
- Régis Szent Ferenc János
Ez is emlékeztet arra, hogy az épület eredetileg jezsuita templom volt.
Amit csak kevesen figyelnek meg
Belépve érdemes megállni néhány percre, és nem rögtön az oltár felé indulni.
A templom különlegessége:
- a rendkívül harmonikus térarány,
- a finoman kialakított oldalkápolnák,
- a természetes fény játékának tudatos barokk alkalmazása,
- a díszes szószék,
- az eredeti 18. századi berendezési elemek nagy része.
A műemlékvédelmi szakemberek szerint éppen ez a kivételes egység teszi a templomot különlegessé.
Egy harang, amely közel kétszáz éve szól
A déli toronyban található vizitációs harang 1830-ban készült.
- tömege: 722 kilogramm
- öntője: Eberhard Henrik (Pest)
- hangja: fisz
Ez a harang ma is rendszeresen megszólal.
Nagy restaurálások mentették meg
A templom egyik legjelentősebb műemléki helyreállítása 1968–1969-ben történt Rados Jenő tervei alapján.
A 21. században a szentély freskóinak restaurálása is megtörtént, így a látogatók ismét teljes pompájában csodálhatják meg a belső teret.
Miért érdemes betérni?
Míg a legtöbb turista a Bazilikát vagy a Minorita templomot keresi fel, a Ciszterci templomban gyakran csend fogadja a látogatót. Itt valóban átélhető az a nyugalom, amelyet a barokk építészet és a ciszterci lelkiség együtt teremt meg.
Ha legközelebb a Széchenyi utcán járunk, érdemes néhány percre belépni. Könnyen lehet, hogy Eger egyik legszebb templomát fedezzük fel új szemmel.
Érdekesség, amelyet még sok egri sem tud
A templom eredeti mennyezetfreskói Kracker János Lukács művei voltak, de ezek teljesen elpusztultak. Ha fennmaradtak volna, ma valószínűleg ugyanúgy a magyar barokk festészet legjelentősebb alkotásai között tartanánk számon őket, mint a líceumi vagy püspöki palotabeli munkáit. Ez az elveszett művészeti örökség a templom egyik legnagyobb, ma már csak történeti forrásokból ismert kincse.
Megjegyzés küldése