A legtöbb egri számára a vár, a Bazilika vagy a Minaret jelenti a város történelmi arcát. Pedig a Maklári városrész egyik eldugott szegletében olyan hely rejtőzik, amely több mint háromszáz éve őrzi Eger egyik legsötétebb korszakának emlékét. A Rókus-kápolna és a körülötte fekvő egykori Rókus temető nemcsak különleges műemlék, hanem egy olyan történelmi helyszín is, amelyről még sok helybéli is meglepően keveset tud.
A pestisjárvány után született fogadalom
1709-ben súlyos pestisjárvány pusztított Egerben. A járvány rengeteg áldozatot követelt, ezért a város polgárai fogadalmat tettek: ha véget ér a pusztítás, kápolnát emelnek a járványok elleni védőszent, Szent Rókus tiszteletére.
A korabarokk kápolna 1712 és 1714 között épült fel Pirner Mihály egri kőművesmester vezetésével, és ma Eger egyik legkorábbi barokk épületeként tartják számon.
Fotó: Jézus Szíve Plébánia Eger
Egy elrejtett temető a város közepén
Kevesen tudják, hogy a kápolnát körülvevő temető egykor az egri német polgárok temetkezési helye volt. A XVIII. században olyan ismert családok sírboltjai is itt voltak, mint a Ringelhan, Forst vagy Hering família.
A temető a XIX. század végére megtelt, ezért lezárták, majd a város fokozatos terjeszkedésével teljesen körbenőtte a lakóövezet. Ma már csak egy rövid kis utcán és lépcsősoron keresztül közelíthető meg, így sok egri életében egyszer sem jut el ide.
A Fazola-műhely nyoma
A kápolna egyik legértékesebb részlete a kovácsoltvas kapu.
A szakemberek szerint ezt a híres Fazola-műhely készítette az 1760-as években. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen Fazola Henrik és műhelye Eger legismertebb kovácsoltvas alkotásait készítette, köztük a Líceum és az Érseki Palota híres kapuit is. A Rókus-kápolna szerény kapuja ezért valójában egy jelentős iparművészeti emlék.
Amit még sok egri sem hallott
A kápolna alatt kripta rejtőzik
1734-ben kriptát építettek a kápolna alá, amelyet később kibővítettek. Az 1950-es években feltárt sírkamrákban több előkelő egri család tagjai nyugodtak.
Négy szobor őrizte a homlokzatot
A homlokzat fülkéiben eredetileg Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Fábián faszobrai álltak. Ezek a XX. század elejére eltűntek, így ma már csak a fülkék emlékeztetnek rájuk.
Saját harangja is van
A fa harangtoronyban ma is egy 1940-ben öntött, mintegy 50 kilogrammos Szent Rókus-harang található, amelyet Szlezák László, a korszak egyik legismertebb harangöntő mestere készített Budapesten.
Vidróczki Márton legendája
A helyi hagyomány szerint a híres mátrai betyárt, Vidróczki Mártont jeltelen sírban a Rókus temetőben helyezték örök nyugalomra. Bár ezt történelmi dokumentumok nem igazolják egyértelműen, a temető mellett ma is emlékkopjafa idézi fel a legendát.
Filmszerepet is kapott
Nem sokan tudják, hogy a Rókus-kápolna a magyar filmtörténet része is lett. A klasszikus Ház a sziklák alatt című film több temetői jelenetét itt forgatták, mert a rendező különleges hangulatúnak találta a helyszínt.
Miért érdemes felkeresni?
A Rókus-kápolna ma is különleges atmoszférát áraszt. A város zajától néhány perc sétára mégis csend, évszázados sírkövek, öreg fák és történelmi emlékek fogadják az érkezőt. Az Almagyar-domb délkeleti oldaláról ráadásul szép kilátás nyílik Eger egy részére, miközben könnyű elképzelni, milyen lehetett ez a városszéli temető háromszáz évvel ezelőtt.
Ha valaki szeretné megismerni Eger kevésbé ismert arcát, ez az egyik legjobb helyszín.
Megjegyzés küldése