Kevés olyan utca található Magyarországon, ahol néhány száz méteren belül ennyi történelmi és művészeti érték sorakozik egymás mellett, mint Eger belvárosának egyik legszebb utcájában, a Kossuth Lajos utcában. A macskaköves útvonalon végigsétálva barokk paloták, egykori kanonoki házak, templomok és a világhírű Fazola-kapuk mesélnek a város több mint három évszázados történetéről.
A Kossuth Lajos utca nem csupán közlekedési útvonal, hanem szabadtéri építészeti múzeum is. Már a középkorban is fontos szerepet töltött be: a Hatvani kapun érkező utazók ezen keresztül jutottak el az egri vár déli kapujához. Régészeti feltárások során még a korabeli pallózott út maradványait is megtalálták, amelyek igazolják az utca évszázados jelentőségét.
A barokk Eger egyik legszebb utcája
A 18. században Eger püspöki központként élte fénykorát. Ekkor épültek fel azok a pompás paloták és középületek, amelyek ma is meghatározzák az utcaképet. A sétát érdemes a vár felől kezdeni, majd lassan haladni a Bazilika irányába.
Útközben olyan épületek mellett haladunk el, mint:
- a Kispréposti-palota,
- az Angolkisasszonyok egykori intézete,
- a Nagypréposti-palota,
- a Megyeháza,
- valamint több műemléki jelentőségű kanonoki ház.
Szinte minden homlokzat őriz valamilyen különleges építészeti részletet: faragott kapukat, kovácsoltvas erkélyeket vagy díszes barokk ablakkereteket.
A Fazola-kapuk – a magyar kovácsművészet mesterművei
A séta legnagyobb látványossága kétségkívül a Megyeháza udvarában található Fazola-kapupár, amelyet Fazola Henrik készített az 1750-es évek végén Barkóczy Ferenc püspök megrendelésére.
A két rokokó stílusú kovácsoltvas kapu a magyar iparművészet egyik legismertebb alkotása. Finom kidolgozásuk, növényi motívumaik és szinte csipkeszerű vasdíszeik ma is lenyűgözik a látogatókat.
Érdekességek, amelyeket sokan nem vesznek észre
- A jobb oldali kapu eredeti helyén áll.
- A bal oldali, úgynevezett szőlős kapu eredetileg az épület emeletén volt, később helyezték át a kapualjba.
- A díszítésben szőlőfürtök, indák, virágok, madarak és különféle allegorikus motívumok jelennek meg.
- A címeres kapu kilincse egy bohócfigurát formáz – ezt a részletet sok látogató elsőre észre sem veszi.
- A főbejárat fölötti félköríves díszrács szintén Fazola Henrik alkotása, tetején a Hit, a Remény és a Szeretet allegorikus alakjaival.
Nem csak a kapukat érdemes megnézni
A Megyeháza udvarába bárki besétálhat, így közelről is megcsodálhatók a kapuk apró részletei. Érdemes időt szánni a kovácsoltvas díszek tanulmányozására, hiszen minden inda és levél kézzel készült, több mint 260 évvel ezelőtt.
Néhány lépéssel arrébb már az Érseki Palota, a Bazilika és a Széchenyi utca látnivalói várják a sétálókat, így a Kossuth Lajos utca tökéletes kiindulópontja egy egész napos egri városnézésnek.
Miért érdemes végigsétálni rajta?
A Kossuth Lajos utca egyszerre idézi fel Eger középkori múltját és a 18. századi barokk virágkorát. Kevés helyen találkozik ennyire harmonikusan az építészet, a történelem és az iparművészet.
Ha pedig megállsz egy pillanatra a Fazola-kapuk előtt, könnyen megérted, miért tartják őket a magyar kovácsoltvas művészet egyik legnagyobb remekművének.
Megjegyzés küldése