Eger történelmi belvárosában sétálva kevesen gondolnak arra, hogy a járdák és épületek alatt egy csaknem fél évezredes védelmi rendszer húzódik. A városfal maradványai ma is számos helyen rejtőznek a felszín alatt, időről időre pedig újabb szakaszaik kerülnek elő régészeti feltárások során. Az egykori Egal szórakozóhely és az EgriX extrém sportpálya bontása után végzett próbafeltárások ismét bebizonyították: Eger középkori városszerkezete ma is kiváló állapotban őriz fontos emlékeket.
A föld alatt megbúvó középkori Eger
A Ráckapu tér környékén végzett régészeti munkák során előkerültek a középkori eredetű városfal, a védőárok és több egykori épület maradványai. A leletek jelentőségét mutatja, hogy a terület fejlesztési terveit is módosítani kellett a feltárt értékek megóvása érdekében.
A felfedezés nem érte váratlanul a régészeket, hiszen a történeti források régóta jelezték, hogy ezen a területen húzódott Eger városfalának északkeleti szakasza.
Hajdani jezsuita kertben álló városfal ill. bástya maradvány.
A Dobó-vár ostroma után épült kőfal
A középkori Eger városát eredetileg palánkfal védte. Az 1552-es sikeres várvédelem után azonban világossá vált, hogy a korszerű tüzérséggel szemben erősebb védművekre van szükség.
Az itáliai hadmérnökök irányításával a 1570-es évek végétől megkezdődött egy modern, kőből épített városfal kialakítása. A munkák nagy része már 1592-re elkészült.
A fal:
- 80–120 centiméter vastag volt,
- kívül mély védőárok övezte,
- több helyen földsánc és kettős falrendszer erősítette,
- stratégiai pontjait kaputornyok és körbástyák védték.
A nyugati oldalon a védőárok mélysége helyenként a 2–2,5 métert is elérte.
A legendás Cifra-kapu
A városfal egyik legjelentősebb kapuja a Cifra-kapu volt, amely a mai Cifraiskola környékén állt.
Az 1587-es évszámot viselő címeres kapukő arra utal, hogy ekkor már jelentős építési munkák zajlottak ezen a szakaszon.
Korabeli metszetek szerint:
- magas sisaktetős kapuház állt itt,
- két oldalán többszintes körtorony magasodott,
- közvetlenül az Eger-patak menti út mellett helyezkedett el.
Ez volt a város egyik legfontosabb bejárata.
A Cifraiskola kertjének különleges romjai
Ma is sokan elsétálnak a Cifraiskola mellett anélkül, hogy tudnák: az iskola kertjében látható romok, valamint az északi kerítés fölött megbújó támfal valószínűleg a középkori városfal egykori nyomvonalára emlékeztetnek.
A növényzettel benőtt maradványok csendesen őrzik Eger több száz éves történetét.
A Városfal utca igazi jelentése
Kevés egri utcának van olyan beszédes neve, mint a Városfal utca.
Nem véletlenül kapta ezt az elnevezést: itt ma is láthatók a felújított középkori falmaradványok, amelyek egykor a várost védték.
A felszín alatt pedig további jelentős falszakaszok húzódnak, amelyek régészeti szempontból még ma is számos titkot rejtenek.
Érdekességek, amelyeket kevesen tudnak
- A városfal teljes hossza több kilométer lehetett.
- A török hódoltság után fokozatosan elvesztette katonai szerepét.
- A 18–19. században számos szakaszát lebontották, köveit új épületekhez használták fel.
- A még meglévő részek ma Eger legértékesebb középkori városi emlékei közé tartoznak.
- A régészeti kutatások szerint a föld alatt még ma is jelentős falszakaszok várnak feltárásra.
Egy eltűnt város emlékei
Eger történelmi belvárosának utcái alatt egy szinte teljes középkori város rejtőzik. Minden új építkezés vagy régészeti feltárás újabb részleteket tár fel abból a védelmi rendszerből, amely évszázadokon át óvta a püspöki várost.
A Városfal utcán, a Cifraiskola környékén vagy a Ráckapu tér közelében sétálva érdemes nyitott szemmel járni: a látható kőfalak, támfalak és romok nem egyszerű építészeti maradványok, hanem Eger egyik legizgalmasabb történelmi örökségének tanúi.
Források
- Egri Történeti Ismerettár – Városfal: https://egertortenetiismerettara.ewk.hu/3-varosfal/
- Egri Magazin – A régi városfal maradványai kerültek elő: Egri Magazin cikk
- Berecz Mátyás: Eger városfalai. Agria XLII., Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006.
- Sugár István: Eger város falainak és kapuinak története. Agria VI., Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 1968.
- Beszélő utcanevek – A Városfal utca.
Megjegyzés küldése