A nyár egyik legsúlyosabb vízügyi helyzete alakult ki Heves vármegyében: a tartós csapadékhiány és a hosszan tartó hőség miatt egyre több kisebb vízfolyás veszítette el vízutánpótlását. A Bükk és a Mátra patakjai közül több már hetek óta száraz mederrel várja az esetleges esőket, és az Eger-patak állapota is riasztó képet mutat.
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a térség vízgyűjtő területein jelentős csapadékhiány halmozódott fel: helyenként 150–200 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, a Bükk egyes részein pedig a hiány elérheti akár a 300 millimétert is. Ez már nem csupán a mezőgazdaságban, hanem a természetes vízfolyások állapotában is látványosan megmutatkozik.
Az Eger-patak is megszenvedi az aszályt
Az Eger-patak Almár-völgyi szakaszán drámai változásokat tapasztaltak. A meder több helyen teljesen kiszáradt, a korábban vízzel borított részeken már csak száraz kövek, repedezett iszap és növénymaradványok láthatók. A vízügyi mérce rendkívül alacsony értéket mutatott, ami jól jelzi a rendkívüli helyzetet.
A patak Egerhez közelebb eső szakaszain is jelentősen lecsökkent a vízhozam. A város egyik jellegzetes természeti eleme, amely tavasszal és csapadékos időszakokban élő vízfolyásként kíséri a települést, most sok helyen inkább csak emlékeztet korábbi állapotára.
A Bükk vízfolyásai is veszélyben vannak
A Bükk hegység különösen érzékeny terület a vízhiány szempontjából. A hegyvidéki patakok jelentős része csapadékból és karsztvízből táplálkozik, ezért hosszabb száraz időszakokban gyorsan visszaesik a vízhozamuk.
A Tárkány-patak vízgyűjtőjén kialakult helyzet különösen figyelmeztető: a csapadékhiány itt több ponton meghaladja az országos átlagot. A kevés hóval és csapadékkal járó időszakok után a felszín alatti vízkészletek feltöltődése is elmaradt.
Illusztráció: Volt egyszer egy… Lázbérci-víztározó – így nézett ki régen és most
Nemcsak látványos, hanem ökológiai probléma is
A kis patakok kiszáradása komoly következményekkel járhat. Ezek a vízfolyások nemcsak tájképi értéket képviselnek, hanem fontos élőhelyek is:
- csökken a vízi élővilág élettere,
- veszélybe kerülhetnek a vízhez kötődő növény- és állatfajok,
- romlik az erdei élőhelyek természetes vízháztartása,
- a kiszáradt medrek gyorsabban melegszenek fel.
Az Eger-patak környezetében korábban több természetvédelmi érdekesség is megjelent, például az elmúlt időszakban hódok jelenlétét is észlelték a patak mentén, ami jól mutatja, hogy a vízfolyás fontos élőhelyi szerepet tölt be.
Mikor javulhat a helyzet?
A szakemberek szerint egyetlen zápor már nem elegendő a probléma megoldására. A kiszáradt patakok feltöltődéséhez hosszabb, több napon át tartó, jelentős mennyiségű csapadékra lenne szükség, amely a talajba is beszivárog.
A jelenlegi helyzet arra is rámutat, hogy a víz megtartása egyre fontosabb feladat lehet a jövőben: az erdők állapotának megőrzése, a természetes vízvisszatartás és a patakmedrek védelme mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a szélsőséges száraz időszakok kevésbé okozzanak károkat.
Megjegyzés küldése