0

A beporzó rovarok védelme ma már nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem az élelmiszer-termelés, a biológiai sokféleség és az emberi jólét egyik kulcsa. Ennek jegyében jelent meg egy új, európai szintű szakpolitikai ajánlás (Joint White Paper), amely az Európai Unió tagállamait közös fellépésre ösztönzi a beporzó rovarok állományának helyreállítása érdekében. A dokumentum elkészítésében magyar szakemberek is részt vettek: a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Horizon Europe RestPoll projekt partnereként csatlakozott a kezdeményezéshez.

Miért ennyire fontosak a beporzók?

A méhek, poszméhek, lepkék, zengőlegyek és más beporzó rovarok nélkül számos gyümölcs, zöldség és vadon élő növény nem tudna szaporodni. Európában a virágos növényfajok közel 80 százaléka függ részben vagy teljesen a beporzóktól.

A szakemberek szerint azonban a helyzet aggasztó:

  • három európai méh-, lepke- vagy zengőlégyfaj közül egy állománya csökken,
  • számos faj már a kihalás szélére sodródott,
  • az élőhelyek eltűnése, a növényvédő szerek, az intenzív mezőgazdaság és a klímaváltozás együttesen gyorsítják a pusztulást.

Mit javasol az új uniós szakpolitikai ajánlás?

Az úgynevezett Joint White Paper azt sürgeti, hogy az Európai Unió országai egységes szemlélet alapján dolgozzanak a beporzók helyreállításán.

A legfontosabb javaslatok:

  • természetközeli élőhelyek növelése;
  • virágos rétek és mezsgyék kialakítása;
  • az élőhelyek összekapcsolása ökológiai folyosókkal;
  • a növényvédő szerek használatának csökkentése;
  • hosszú távú monitorozási rendszer működtetése;
  • a természetvédelmi és mezőgazdasági szabályozások összehangolása.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a helyreállítási intézkedéseknek mindig alkalmazkodniuk kell az adott térség természeti adottságaihoz, és azokat helyi gazdálkodókkal, önkormányzatokkal és természetvédelmi szakemberekkel együtt kell megvalósítani.

A cél: fordítsuk meg a hanyatlást 2030-ig

Az Európai Unió Természet-helyreállítási Rendelete előírja, hogy a tagállamoknak 2030-ig meg kell állítaniuk és vissza kell fordítaniuk a beporzók állományának csökkenését.

Ennek érdekében minden országnak nemzeti helyreállítási tervet kell készítenie, amely meghatározza a következő évek természetvédelmi intézkedéseit.

A Bükki Nemzeti Park szerepe

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság évek óta aktív szereplője a hazai és nemzetközi természetvédelmi kutatásoknak. A RestPoll projektben való részvétele azt jelenti, hogy a Bükk térségében szerzett tapasztalatok és kutatási eredmények európai szinten is hasznosulhatnak.

Ez különösen fontos egy olyan vidéken, ahol a természetközeli gyepek, kaszálórétek, hegyi rétek és erdőszegélyek még mindig számos ritka beporzó fajnak biztosítanak élőhelyet.

Érdekességek, amelyeket kevesen tudnak

🐝 Nem csak a házi méhek poroznak. Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és sok közülük hatékonyabb beporzó bizonyos növények esetében, mint a házi méh.

🌼 A poszméhek hűvösebb időben is dolgoznak. Már 8–10 °C körül repülnek, ezért tavasszal sok gyümölcsfa első beporzását is ők végzik.

🦋 Egyetlen virágos rét több száz rovarfajnak adhat otthont, ezért a természetes gyepek megőrzése az egyik leghatékonyabb természetvédelmi beavatkozás.

🌳 A városi parkok is sokat számítanak. Egy változatos növényzetű, vegyszermentesen fenntartott közpark valódi menedék lehet a beporzók számára.

🏡 Otthon is segíthetünk. Egy kis vadvirágos sáv, rovarhotel vagy sekély itató jelentős segítséget nyújthat a méheknek és más hasznos rovaroknak.

Mit tehetünk mi?

A szakemberek szerint már néhány egyszerű lépés is sokat jelenthet:

  • ültessünk őshonos virágokat;
  • hagyjunk virágzó gyepfoltokat a kertben;
  • kerüljük a szükségtelen növényvédő szerek használatát;
  • helyezzünk ki rovaritatót vagy méhhotelt;
  • támogassuk a természetbarát gazdálkodást.

A beporzók megőrzése nem csupán a természet védelméről szól: közvetlenül hozzájárul élelmiszereink biztonságához, a mezőgazdaság fenntarthatóságához és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

Források

Megjegyzés küldése

 
Top