- július 15-én különleges pillanatot örökített meg az MTI fotóriportere a Tisza-tavon. A felvételen Orbán Imre és halásztársa látható, amint a Poroszló melletti vízterületen átvizsgálják a kihelyezett varsákat. A kép nem csupán két halászt mutat munka közben, hanem egy olyan mesterséget is, amely évszázadokon át meghatározta a Tisza mentén élők mindennapjait. A korabeli beszámoló szerint a poroszlói Magyar–Szovjet Barátság Halászati Termelőszövetkezet dolgozói naponta mintegy ezer varsát helyeztek ki és ellenőriztek a tó különböző részein.
A varsa – az egyik legrégibb halfogó eszköz
A varsa egy tölcséres kialakítású, hagyományosan vesszőből, ma már gyakran hálóból készített halfogó eszköz. Működési elve egyszerű: a hal könnyen beúszik a tölcsér alakú nyíláson, visszafelé azonban már nem találja a kiutat.
A Tisza árterei, holtágai és nádasai kiváló élőhelyet biztosítottak ehhez a halfogási módszerhez. A varsákat rendszerint este helyezték ki, majd hajnalban vagy kora reggel csónakkal járták végig őket.
.png)
Poroszló, 1989. július 15.
Készítette: H. Szabó Sándor
Személyek: Orbán Imre
Tulajdonos: MTI/MTVA
A Tisza-tó akkor még fiatal vízterület volt
1989-ben a Tisza-tó még alig néhány éve viselte ezt a nevet. A Kiskörei-víztározó fokozatos feltöltése után kezdett kialakulni az a gazdag élővilág, amely ma Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelyévé tette. A mesterséges tó egyszerre szolgálta az árvízvédelmet, az öntözést, az energiatermelést, később pedig egyre inkább a természetvédelmet és az idegenforgalmat is.
A nyolcvanas évek végén azonban a halászat még meghatározó gazdasági tevékenység volt a tó környékén.
Érdekességek a varsás halászatról
- Egy tapasztalt halász naponta akár több száz varsát is ellenőrizhetett.
- A varsákba leggyakrabban ponty, csuka, süllő, keszeg, kárász és harcsa került.
- A nádasok között sokszor csak a helyismerettel rendelkező halászok tudtak biztonságosan közlekedni.
- A varsák helyét gyakran saját jelölésekkel látták el, hogy a vízen könnyen megtalálják őket.
- A halászat hajnalban volt a legeredményesebb, amikor a halak még aktívan mozogtak.
A halászszövetkezetek szerepe
A második világháborút követően Magyarországon a természetes vizek jelentős részén halászati szövetkezetek működtek. Ezek szervezték a halállomány kezelését, a kereskedelmi halászatot és a telepítéseket is. A rendszerváltás időszakában azonban a legtöbb ilyen termelőszövetkezet megszűnt vagy átalakult, ezzel egy korszak is lezárult a magyar halászat történetében.
Napjainkban már más a Tisza-tó szerepe
Ma a Tisza-tó elsősorban természetvédelmi és turisztikai központ. A kereskedelmi halászat szerepe jelentősen visszaszorult, miközben a horgászat, a vízitúrák, a madármegfigyelés és az ökoturizmus vált meghatározóvá. Poroszló a Tisza-tavi Ökocentrumnak és a vízi élővilág bemutatásának köszönhetően évente több százezer látogatót fogad, miközben a tó továbbra is gazdag halállományával Magyarország egyik legkedveltebb horgászparadicsoma.
Megjegyzés küldése