Van egy régi egri fénykép, amely első pillantásra csupán egy csendes utcát mutat. Pedig valójában egy egész korszakot őriz. Az Egészségház utcáról készült felvételen balra a Ferences templom, szemben a Megyeháza – amely akkoriban a Megyei Tanács székházaként működött –, a háttérben pedig a Minorita templom jellegzetes tornyai emelkednek az ég felé. Ez a látvány ma is ismerős, mégis sok minden megváltozott az elmúlt hat évtizedben.
A Fortepan archívumában fennmaradt, Inkey Tibor által készített felvétel 1967-ből ismert, és kiválóan megmutatja, milyen volt Eger belvárosa a szocializmus első évtizedeiben. Az utcakép rendezett virágágyásokkal, kevés autóval és nyugodt városi hangulattal idézi fel azt az időszakot, amikor a történelmi belváros még elsősorban a gyalogosoké volt.
Fotó. Fortepan
Az Egészségház utca története
Az Egészségház utca a történelmi belváros egyik rövid, de fontos összekötő utcája. Nevét az itt működő egészségügyi intézményről kapta, azonban maga az utca jóval régebbi eredetű. Már a 18. századi városszerkezet kialakulásakor része volt annak a sűrű utcahálózatnak, amely a vár, a püspöki központ és a kereskedelmi negyed között biztosította a kapcsolatot.
Az utca a Kossuth Lajos utcába torkollik, amely évszázadokon át Eger egyik legfontosabb főutcája volt. Már a középkorban ezen az útvonalon lehetett a Hatvani kaputól a vár déli kapujához eljutni. Az 1950-es évek ásatásai során még a középkori faszerkezetű út maradványait is megtalálták, bizonyítva az útvonal több száz éves történetét.
A Ferences templom – Eger egyik legrégebbi szerzetesi központja
A fotó bal oldalán magasodik a Ferences templom, amely a város egyik legjelentősebb középkori eredetű egyházi helyszíne. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben. Bár a török hódoltság alatt a kolostor és a templom súlyosan megsérült, a 18. században újjáépítették, és ismét a város vallási életének meghatározó helyszíne lett.
A templom környéke évszázadokon át Eger egyik legfontosabb egyházi negyede volt, ezért nevezték a mai Kossuth Lajos utcát egykor Barátok utcájának is.
A Megyeháza – ahol a vármegye ügyeit intézték
A kép közepén álló monumentális épület a Megyeháza, amely hosszú időn keresztül Heves vármegye közigazgatási központja volt.
Az 1950-es évektől kezdve itt működött a Megyei Tanács, ezért a korabeli fényképeken és dokumentumokban gyakran ezen a néven szerepel. A rendszerváltozás után ismét a vármegyei közigazgatás egyik legfontosabb épülete lett.
A klasszicista és barokk elemeket ötvöző épület ma is meghatározza a Kossuth Lajos utca látképét.
A háttérben a Minorita templom tornyai
A háttérből kiemelkedő két torony Eger egyik legismertebb jelképe.
A Minorita templomot 1758 és 1773 között építették, majd 1771-ben szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére. A szakemberek szerint Magyarország egyik legszebb barokk temploma, különlegessége pedig az enyhén ívelt homlokzat, amely hazánkban egyedülálló építészeti megoldásnak számít.
Érdekességek, amelyeket kevesen tudnak
- Az 1960-as években az Egészségház utcában még alig közlekedtek személyautók, ezért a gyalogosok szinte teljes szélességében használhatták az utcát.
- A Megyeháza előtt hosszú ideig díszkertek és gondosan ápolt virágágyások fogadták az érkezőket.
- A Fortepan archívuma több olyan fényképet is őriz erről a környékről, amelyek ugyanabból az időszakból mutatják be Eger belvárosát, így jól nyomon követhető a város fejlődése.
Ma is ugyanaz a történelmi hangulat
Bár az utca burkolata, a közlekedés és az üzletek az elmúlt hatvan évben sokat változtak, az Egészségház utca szerencsére megőrizte történelmi karakterét. A Ferences templom, a Megyeháza és a háttérben magasodó Minorita templom tornyai ma is ugyanazt a különleges látványt nyújtják, amelyet a régi fényképen láthatunk.
Ez az utcarészlet kiváló példája annak, hogy Eger belvárosában a történelem nem csupán a múzeumok falai között él, hanem a mindennapi utcákon sétálva is kézzelfogható.
Megjegyzés küldése