Eger belvárosának egyik legrövidebb, mégis legjelentősebb utcája a Stadion utca. Bár csupán egy rövid zsákutca köti össze a Deák Ferenc utcát az Érsekkert nyugati bejáratával, története és környezete miatt a város egyik legérdekesebb helyszíne. Innen nyílik Eger legnagyobb történelmi parkja, amely évszázadok óta a pihenés, a sport és a kultúra központja.
Az utcanév története
A Stadion utca eredetileg Levente utca néven szerepelt a várostérképeken. A második világháborút követően Nagy József utcának nevezték el egy munkásmozgalmi harcos emlékére. A rendszerváltozás után kapta vissza mai, a közeli sportlétesítményekre utaló nevét.
Az utca nyugati oldalán ma is sportlétesítmények sorakoznak, míg keleti végén az Érsekkert kovácsoltvas kapuja fogadja a látogatókat.
Az Érsekkert – négyszáz év történelme
Az Érsekkert története a 17. századig vezethető vissza. A területet kezdetben Vadaskertnek nevezték, ahol püspöki vadászatokat rendeztek. A 18. században Barkóczy Ferenc püspök kezdte meg a reprezentatív díszkert kialakítását, majd Eszterházy Károly püspök idején nyerte el barokk arculatát.
1735-ben a vadaskert egészen a mai vasútállomásig húzódott, és több száz dámvad, valamint szarvas élt benne. 1769-ben a deszkakerítéseket kőfal váltotta fel, amelyet Povolni János vezetésével építettek meg.
Ma az Érsekkert mintegy 12–14 hektáros, Eger legnagyobb közparkja, ahol a történelmi értékek mellett sportpályák, sétányok és rendezvényhelyszínek is helyet kaptak. Az Érsekkert napjainkban is számos városi rendezvény, futóverseny és szabadtéri koncert helyszíne.
A Fazola-kapuk mesterművei
Az Érsekkert legértékesebb műemlékei közé tartoznak a Fazola Lénárd által készített kovácsoltvas kapuk.
A Stadion utca felől álló nyugati kapu 1796-ban készült el, míg a Klapka György utcai főkapu már 1794-ben elkészült. A rokokó díszítésű kapuk a magyar kovácsművészet kiemelkedő alkotásai, finom növényi motívumaikkal és elegáns arányaikkal ma is lenyűgözik a látogatókat.
A Danubius-szökőkút
Az Érsekkert központjában álló Danubius-szökőkút Eger egyik legismertebb jelképe.
Az eredeti alkotás 1925-ben készült Kiss Sándor és Fehér László tervei alapján, majd 1926-ban a Bárány uszodában állították fel. A jelenlegi, 2000-ben felavatott másolat a város összefogásával készült el közadakozásból.
A szökőkút helyén korábban szovjet hősi emlékmű állt egészen 1990-ig.
A mesterséges tó és a barokk kőhíd
Az Érsekkert egyik legromantikusabb része a tavirózsákkal borított mesterséges tó.
A tó fölött ívelő barokk kőhidat Fellner Jakab készítette 1769-ben. Eredetileg nem itt állt: a malomárok felett biztosított átjárást a gyümölcsöskert és a vadaskert között. Csak 1973-ban került mai helyére.
A tó ma halaknak, békáknak, teknősöknek és számos vízimadárnak ad otthont.
A Múzsák Ligete
Az Érsekkert északi részén található a Múzsák Ligete, ahol két jelentős egri író szobra áll.
- Bródy Sándor krómacél padon ülő alakját 2004-ben avatták fel.
- Gárdonyi Géza egész alakos szobrát Varga Imre készítette, amelyet 2005-ben adtak át.
A szobrok népszerű fotózási helyszínek.
A legendás platánfa
Az Érsekkert legidősebb lakója egy közel 400 éves juharlevelű platán, amely Eger egyik legismertebb természeti értéke.
A fa:
- magassága közel 20 méter,
- törzskerülete meghaladja a 6 métert,
- országosan is jelentős dendrológiai ritkaság.
Nem véletlen, hogy a platán Eger egyik jelképévé vált.
Zenepavilon és kulturális élet
A park északkeleti részén található Zenepavilon 2002 óta nyaranta rendszeresen ad otthont ingyenes komolyzenei, könnyűzenei és színházi programoknak.
A szabadtéri koncertek különleges hangulatot kölcsönöznek a történelmi parknak.
Sportközpont a park szélén
A Stadion utca neve nem véletlen.
A park nyugati oldalán található:
- a Kemény Ferenc Sportcsarnok,
- az egri stadion,
- a történelmi salakos atlétikai pálya,
- az Érsekkert Tenisz Klub, amely Magyarország egyik legrégebbi teniszhagyományával rendelkező egyesülete, gyökerei egészen 1896-ig nyúlnak vissza.
Érdekesség, hogy a stadion helyén egykor télen korcsolyapályaként használt tó terült el.
Érdekességek
- Az Érsekkertet korábban Vadaskert, Püspökkert, majd hosszú ideig Népkert néven ismerték.
- A park 1919-ig kizárólag az érsekség magánterülete volt.
- Szmrecsányi Lajos érsek nyitotta meg a nagyközönség előtt.
- A Stadion utca felőli Fazola-kapu Eger egyik legtöbbet fényképezett kovácsoltvas műemléke.
- Az Érsekkertben ma is több száz éves platánok és vadgesztenyék árnyékolják a sétányokat.
- A park közvetlen kapcsolatban áll az Eger-patakkal, a kerékpárúttal és a Termál- és Élményfürdővel, így egyszerre szolgál történelmi, kulturális és rekreációs célokat.
Megjegyzés küldése