.png)
Bükk hegység egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyén, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány között, a Verebce-bércen idén nyáron is folytatódnak az ELTE Régészettudományi Intézetének ásatásai. A kutatók 2026 júliusában újabb szenzációs eredményről számoltak be: egy kora vaskori kincshalom került elő, amely tovább gazdagítja a mintegy 2700 éves település történetét. A friss feltárások megerősítik, hogy a Bükk vidéke már a vaskorban is fontos gazdasági és kereskedelmi központ volt.
Egy több ezer éves település nyomában
A Verebce-bérc erődített települését az ELTE régészei 2020 óta kutatják. A lelőhely a Kr. e. 7–6. században, a kora vaskor idején élte virágkorát. A természetes magaslatra épített települést földsáncok és védművek övezték, ami arra utal, hogy stratégiai jelentőségű központ lehetett Északkelet-Magyarországon.
Az idei ásatások egyik legizgalmasabb eredménye egy kincshalom felfedezése, amelynek részletes feldolgozása még folyamatban van. A régészek szerint az ilyen leletek segíthetnek megérteni, hogyan éltek, dolgoztak és kereskedtek a vaskor emberei.
A vas tette gazdaggá a települést
A kutatások alapján a település gazdagságának egyik alapja a vasfeldolgozás volt.
Korábbi feltárások során szokatlanul nagy mennyiségű vasnyersanyagot, salakot és fémmegmunkálásra utaló nyomokat találtak. Az archeometallurgiai vizsgálatok szerint itt nem csupán vasat használtak, hanem jelentős mennyiségben dolgozták is fel, ami ritkaságnak számít ebben az időszakban.
Ez a fejlett fémművesség messzi vidékekkel is kapcsolatba hozhatta a települést.
Távoli vidékekről érkezett tárgyak
A feltárások egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a leletek között olyan tárgyak is előkerültek, amelyek nem a Bükk térségére jellemzőek.
Ez arra utal, hogy a vaskori közösség kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat ápolhatott a Kárpát-medence más vidékeivel, sőt akár azon túl is. A különleges kerámiák, bronztárgyak és egyéb importjellegű leletek azt bizonyítják, hogy a település nem elszigetelt hegyi falu volt, hanem fontos regionális központ.
Egy ostrom nyomai is fennmaradtak
A korábbi kutatások során a régészek több száz szkíta típusú bronz nyílhegyet találtak a sáncok mentén.
A leletek alapján úgy vélik, hogy a települést a Kr. e. 7. század végén ostrom érhette, amely során épületek égtek le. Az ostrom a vaskori Kárpát-medence egyik legjobban dokumentált fegyveres konfliktusának számít.
Lakóházak is előkerültek
Az elmúlt évek ásatásai során sikerült feltárni a település több lakóépületét is.
A házak szerkezete sok új információt adott arról, hogyan építkeztek a vaskor emberei a Bükk hegységében. A kutatók ma már egyre pontosabban rekonstruálják a település belső szerkezetét, utcáit és gazdasági területeit.
Miért különleges ez a lelőhely?
A Verebce-bérc ma már a magyar vaskorkutatás egyik legfontosabb helyszíne.
A régészek szerint azért kiemelkedő, mert egyszerre tanulmányozható rajta:
- egy erődített vaskori település;
- fejlett vasfeldolgozás;
- távolsági kereskedelem;
- egy nagy erejű ostrom régészeti nyomai;
- valamint a korabeli lakóépületek szerkezete.
A most előkerült kincshalom várhatóan tovább árnyalja a több mint két és fél évezreddel ezelőtti közösség történetét.
Érdekességek
- A település mintegy 2700 éves.
- A Bükk térségében ez az egyik legjelentősebb vaskori kutatási helyszín.
- A korábbi ásatások során több száz bronz nyílhegy került elő.
- A vasfeldolgozás nyomai európai összehasonlításban is figyelemre méltók.
- A kutatásban régészek mellett archeometallurgusok, geofizikusok és természettudományi szakemberek is részt vesznek.
Megjegyzés küldése