Augusztus második felében még javában tart a nyár, a madárvilág naptára szerint azonban már elkezdődött az ősz. Gólyák gyülekeznek, a gyurgyalagok nagy csapatokba verődnek, más fajok pedig már úton vannak déli telelőhelyeik felé. A kutatások ugyanakkor egyre világosabban mutatják: a klímaváltozás nem egyszerűen előrébb vagy későbbre tolja a vonulást, hanem a madarak útvonalát, a megtett távolságot és végső soron túlélési esélyeiket is befolyásolja. Eger és Heves vármegye térsége ebből a szempontból is érdekes megfigyelési terület.
Az MSN-en augusztus 20-án megjelent, Euronews-forrásból származó összeállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy változik a költöző madarak vonulásának ideje és útvonala, miközben alkalmazkodási lehetőségeik sem korlátlanok.
A jelenség hátterében nem egyetlen ok áll. Az élőhelyek átalakulása, a táplálék mennyiségének változása, a növényvédő szerek használata és a szélsőséges időjárási események egyaránt komoly terhet jelentenek a vonuló fajok számára. Egy friss összefoglaló szerint a vizsgált vándorló madárfajok több mint felénél jelentős állománycsökkenés figyelhető meg, különösen aggasztó a helyzet az Afrika és Eurázsia között húzódó vonulási rendszerben.
Nem elég egyszerűen „hamarabb elindulni”
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a madarak számára a felmelegedéshez való alkalmazkodás egyszerű: ha korábban érkezik a tavasz, korábban kell visszatérniük.
A természet azonban ennél jóval összetettebb.
A hosszú távú vonulók több országon, sőt kontinenseken keresztül utaznak. Útközben megfelelő pihenő- és táplálkozóhelyekre van szükségük, miközben a szaporodó- és telelőterületeken is megfelelő körülményeket kell találniuk.
Ha ezek közül akár egyetlen fontos állomás eltűnik vagy kedvezőtlenül átalakul, az egész vonulási rendszer sérülhet.
Különösen nagy problémát jelenthet az úgynevezett ökológiai időzítés felborulása. A madár megérkezhet ugyan hagyományos költőhelyére, de ha az enyhébb időjárás miatt a rovarok rajzása vagy a növényzet fejlődése hetekkel korábban következett be, a fiókák felnevelésének idején már kevesebb táplálék állhat rendelkezésre.
A gólyáknál már augusztusban megkezdődik a nagy utazás
Magyarország egyik legismertebb vonuló madara, a fehér gólya éppen ezekben a hetekben készül hosszú útjára.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a gólyák gyülekezése már augusztus elején megkezdődik, a fiatal madarak kisebb-nagyobb csapatai pedig jellemzően augusztus közepén indulnak dél felé.
A hazánkban fészkelő gólyák többsége keleti útvonalat követ: a Boszporusz térségén keresztül Kis-Ázsia, majd a Földközi-tenger keleti vidéke felé haladnak, és a Szuezi-öböl környékén érik el Afrikát.
Érdekes módon maga a gólya is jó példa arra, hogyan változhat meg a vonulási stratégia.
Az MME ismertetője szerint Európa nyugatibb gólyaállományainál jelentősen módosult a vonulási rendszer: egyre több madár rövidebb utat tesz meg, és az Ibériai-félszigeten telel. A rövidebb vonulás bizonyos esetekben még a túlélési esélyeket is javíthatja.
Heves vármegyében is van mit figyelni
Eger és környéke különösen érdekes terület a madárbarátok számára. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának működési területe a Bükk és az Upponyi-hegység mellett a hegylábi térségekre és a Heves–Borsodi-síkra is kiterjed. A csoport központja Egerben, a Sánc utcában található.
A helyi természetvédők többek között fehérgólya-állományfelméréssel, gyurgyalagtelepek vizsgálatával, madármonitoringgal és különböző fajvédelmi programokkal foglalkoznak.
A munka mérete sem elhanyagolható. Az MME 2025-ös beszámolója szerint a fehér gólyák látványgyűrűzése volt a Bükki Helyi Csoport egyik legnépszerűbb programja, amelyet közel 1200 érdeklődő követett. A vizsgálatok között az Egri Bükkalja és Dél-Heves is szerepelt.
Ez azért fontos, mert a madárgyűrűzésből, visszafogásokból és egyre gyakrabban jeladós megfigyelésekből származó adatok segítségével évről évre pontosabb képet kaphatunk arról, merre járnak a madarak, mikor indulnak el, hol pihennek meg és mikor térnek vissza.
A gyurgyalagok számára is eljött az indulás ideje
Augusztus második felének másik látványos vonulója a gyurgyalag.
Az MME szerint ez a színpompás faj tavasszal viszonylag későn, általában csak május első harmadában érkezik vissza, ősszel viszont már augusztus második felében megkezdi az elvonulást. Indulás előtt akár több száz madárból álló csapatok is kialakulhatnak.
Heves vármegyében ennek különös jelentősége van, hiszen a Bükki Helyi Csoport egyik természetvédelmi feladata éppen a gyurgyalag költőtelepeinek felmérése és rekonstrukciója.
A következő hetekben ezért érdemes az égboltot is figyelni: a nagyobb gyurgyalagcsapatok hangja gyakran már azelőtt elárulja jelenlétüket, hogy a madarakat észrevennénk.
A Tisza-tó a vonuló madarak számára is fontos térség
A Minden, ami Eger korábban a Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény kapcsán is bemutatta a térség gazdag madárvilágát. A poroszlói tanösvényen madármegfigyelő helyek segítik többek között a csérek, sirályok és más vízimadarak megfigyelését.
Minden, ami Eger – Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény
A Tisza-tó, a Hevesi-sík, a Bükkalja és a környező vizes élőhelyek együtt olyan változatos tájat alkotnak, ahol a költési időszak mellett a tavaszi és őszi madárvonulás idején is különösen sok érdekességet lehet megfigyelni.
A klímaváltozás helyben is érezteti hatását
A Minden, ami Eger oldalán korábban már foglalkoztunk azzal is, hogy a szélsőséges nyári hőség és a tartós hőhullámok egyre komolyabb alkalmazkodási feladatot jelentenek. A klímaváltozás következményei tehát nem kizárólag távoli országokban érzékelhetők.
Minden, ami Eger – Magyar találmány segíthet a hőkupolák mérséklésében
A madarak különösen jó jelzői ezeknek a változásoknak. Érkezési és indulási időpontjuk, költési sikerük, állományuk nagysága és vonulási útvonaluk változása olyan folyamatokra hívhatja fel a figyelmet, amelyek az egész élővilágot érintik.
Most érdemes az eget figyelni
Augusztus vége és szeptember a madárvonulás egyik legizgalmasabb időszaka Magyarországon.
A gólyák egy része már úton van, a gyurgyalagok gyülekeznek, hamarosan pedig egyre több fecske és más vonuló faj indul dél felé. Közben északabbról újabb madarak érkeznek hozzánk, amelyek számára Magyarország pihenőhelyet vagy téli menedéket jelent.
A több ezer kilométeres vándorlás azonban egyre változóbb világban zajlik.
A klímaváltozás nem állította meg a madárvonulást, de lassan átírja annak évezredek alatt kialakult szabályait. Hogy az egyes fajok mennyire képesek alkalmazkodni ehhez, az nemcsak a hőmérséklettől függ. Legalább ennyire fontos, hogy megmaradjanak azok a vizes élőhelyek, gyepek, erdők, költőterületek és pihenőhelyek, amelyekre hosszú útjuk során szükségük van.
Eger környékén pedig talán éppen most érdemes gyakrabban felnézni az égre. A madárvilág számára már elkezdődött az ősz.
Borítókép, AP fotó
Források
MSN – A madarak költözését is korlátozza a klímaváltozás
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – Fehér gólya