Eger belvárosában van egy épület, amelynek története önmagában végigvezet a török hódoltságtól a város visszafoglalásán és a 19. századi műemlékvédelmen át egészen napjainkig. Az egri minaretet állítólag 400 ökörrel sem sikerült ledönteni, egykor dzsámi állt mellette, keskeny csigalépcsőjén pedig ma is fel lehet kapaszkodni a város fölé. De mi igaz a legendákból, és mit tudunk biztosan Eger egyik legkülönlegesebb műemlékéről?
Egy magányos torony, amely valaha nem volt magányos
Ma az egri minaretet önálló építményként látjuk a Knézich Károly utca 1. szám alatt. Eredetileg azonban egy mecsethez, a Kethüda-dzsámihoz tartozott.
Az építmény keletkezését általában Eger 1596-os török elfoglalása utáni időszakra teszik. Az ORIGO összefoglalója szerint a Kethüda-dzsámi 1596 körül épült, míg Eger városának hivatalos ismertetője óvatosabban a 17. század elejére helyezi a minaret létrejöttét.
A ma látható torony tehát csak egy darabja annak az épületegyüttesnek, amely egykor itt állt.
Ez azért is érdekes, mert aki ma végigsétál a Torony utcán, könnyen azt hiheti, hogy a minaret mindig ilyen magányosan emelkedett Eger házai fölé.
Pedig a környék évszázadokkal ezelőtt egészen másként nézett ki.
40 méter, 14 oldal és 97 lépcső
A minaret különlegessége már a méreteiben is megmutatkozik.
Mintegy 40 méter magas, alaprajza 14 szögletű, a körerkélyhez pedig 97 keskeny, kőből faragott csigalépcsőfok vezet. Az erkély nagyjából 26 méteres magasságban található.
Az épület vöröses homokkőből faragott kváderkövekből készült. Az erkély alatti részen különösen szép, az iszlám építészetre jellemző, sztalaktitszerű kőfaragások figyelhetők meg.
Van azonban egy apró részlet, amelyet odalentről szinte lehetetlen észrevenni:
a körerkélyre vezető ajtó Mekka irányába néz.
Ez nem véletlen. A minaret nem kilátónak épült. Innen szólította egykor a müezzin imára a város muszlim lakosságát.
Eger fölött egykor nem csak egy minaret magasodott
A ma megmaradt torony miatt hajlamosak vagyunk úgy elképzelni a török kori Egert, mintha ez lett volna a város egyetlen minaretje.
Nem így volt.
A török uralom idején több dzsámi és minaret is állt Egerben. A pontos szám a különböző összefoglalókban eltér; korábbi helyi írásunkban is bemutattuk, hogy egyes becslések 10–17 minarettel számolnak.
A Minden, ami Eger 2026 júliusában már foglalkozott a torony és környékének történetével:
A mostani minaret azért felbecsülhetetlen értékű, mert ebből az egykor sokkal gazdagabb török kori városképből szinte egyedül maradt meg ilyen látványos, függőleges emlékként.
Igaz lehet a 400 ökör legendája?
Az egri minaret legismertebb története szinte hihetetlen.
Eger 1687. december 17-én, 91 évnyi török uralom után került vissza keresztény kézre. Az ORIGO által idézett történet szerint a török uralom jelképének tekintett minaretet le akarták dönteni.
A toronyra köteleket erősítettek, és a legenda szerint 400 ökörrel próbálták elhúzatni.
A minaret azonban állva maradt.
A történetet számos ismertető megismétli, ezért az egri minaret legendáriumának elválaszthatatlan részévé vált. A részleteket ugyanakkor érdemes történeti hagyományként kezelni, nem pedig úgy, mintha a 400 ökör minden mozzanatát mai értelemben vett dokumentáció igazolná.
Akárhogyan történt is: a torony túlélte Eger visszafoglalását.
És ezzel még csak megkezdődött különös utóélete.
Mi történt a mellette álló dzsámival?
A Kethüda-dzsámit sem pusztították el azonnal.
A török kiűzése után keresztény templommá alakították és Szent József tiszteletére szentelték fel. 1727-ben Erdődy Gábor Antal egri püspök az irgalmas rendnek adta át, összekapcsolva a közelben létrejövő kórházzal.
Így az egykori muszlim imahely hosszú időn keresztül keresztény templomként élt tovább.
Végül 1841-ben lebontották.
A minaretet azonban meghagyták.
Ez magyarázza a ma kissé furcsa látványt: egy templom nélküli torony áll a belvárosban.
Valójában tehát a minaret egy eltűnt épület utolsó, hatalmas maradványa.
A mai csúcs nem a török kori eredeti
Ez egy másik részlet, amelyet sokan nem tudnak.
A minaret eredeti felső lezárása nem maradt fenn. Villámcsapás is károsította a tornyot, ezért a 19. században komoly beavatkozásokra volt szükség.
Pyrker János László egri érsek 1829-ben bádogfedéssel védette meg a torony tetejét.
A ma látható kialakítás későbbi.
A 19. század végére a minaret megóvása már közüggyé vált, és közadakozásból is gyűjtöttek a helyreállítására. Möller István tervei alapján alakították ki a torony mai felső lezárását; a források ezt az 1896–1897 körüli helyreállításhoz kötik.
Vagyis amit ma látunk, egyszerre török kori műemlék és több évszázad műemlékvédelmének eredménye.
Félhold és kereszt egyetlen torony tetején
Talán nincs még egy olyan részlete az egri minaretnek, amely ilyen tömören mesélné el a város történetét.
A csúcson a félhold és a kereszt motívuma egyaránt megjelenik.
A keresztény visszafoglalást követően a torony tetején meghagyták a török múltra utaló félholdat, fölé pedig kereszt került.
Egyetlen építészeti részletben találkozik így Eger két történelmi korszaka.
Többször is meg kellett menteni
A minaret fennmaradása nemcsak annak köszönhető, hogy évszázadokkal ezelőtt nem bontották le.
A tornyon a későbbi évtizedekben több helyreállítást és megerősítést végeztek. A 20. században is dolgoztak rajta, majd a műemlék állapotának romlása miatt újabb beavatkozások váltak szükségessé. Egy korábbi műemléki rekonstrukció során többek között a kőfelületeket és a szerkezeti problémákat is kezelni kellett.
A torony története tehát egyben a magyar műemlékvédelem történetének egy kis szelete is.
Több mint háromszáz év után újra megszólalt a müezzin
A minaret egyik legkülönösebb modern kori eseménye 1999-ben történt.
Az egri várjátékokhoz kapcsolódóan több mint három évszázad elteltével ismét müezzin hangja szólt a toronyból.
Természetesen ekkor már nem vallási funkciójának visszaállításáról volt szó, hanem történelmi bemutatóról.
Mégis különös lehetett hallani Eger fölött azt a hangot, amely évszázadokkal korábban a város mindennapjainak része volt.
Fel lehet menni – de nem akármilyen lépcsőn
A minaret napjainkban látogatható műemlék.
A 97 lépcsőfok azonban nem hasonlítható egy modern kilátó kényelmes lépcsősorához. A torony belseje szűk, a kőlépcsők meredekek, és a felfelé vezető út már önmagában különleges élmény.
A körerkélyről viszont olyan perspektívából látható Eger, amelyet máshonnan nehéz megtapasztalni.
A jelenleg elérhető helyi adat szerint az Minaret a Knézich Károly utca 1. alatt található. A látogatás előtt érdemes az aznapi nyitvatartást külön ellenőrizni, mert az szezonálisan változhat.
Még a környéke is sokat változott
Nemcsak a dzsámi tűnt el a minaret mellől.
Eger városának helytörténeti sétája arra is felhívja a figyelmet, hogy a minaretet körülvevő régi épületek jelentős része az elmúlt évtizedekben eltűnt.
Ez különösen jól látható régi fényképek és a mai állapot összehasonlításakor.
Éppen ezért érdemes lenne az egri minaretről készült régi fotókat nemcsak magáért a toronyért nézni, hanem a háttérben álló házakért, utcákért és udvarokért is.
A minaret alig változott.
Eger körülötte annál inkább.
Egy torony, amely túlélte a saját világát
Talán ez az egri minaret legnagyobb különlegessége.
Nem egyszerűen egy 40 méteres torony.
A vallási épület, amelyhez tartozott, eltűnt. Az Oszmán Birodalom, amelynek északi peremén állt, rég megszűnt. Megváltozott körülötte az utca, eltűntek házak, háborúk és városrendezések követték egymást, villám rongálta meg, többször helyre kellett állítani – a minaret mégis megmaradt.
A keskeny torony ma már nem imára hív.
Helyette történeteket őriz.
A török kori Egerről, a visszafoglalásról, egy eltűnt dzsámiról, a 400 ökör legendájáról, a félholdról és a keresztről – és arról, hogyan képes egyetlen épület több mint négy évszázadon keresztül végignézni egy város változását.
Legközelebb, amikor elsétálunk mellette, érdemes felfelé nézni. Eger történetének egyik legkülönösebb túlélője áll előttünk.