Egerben vannak terek, amelyek elsősorban szépségükkel hívják fel magukra a figyelmet, és vannak olyanok, amelyek inkább a város szerkezetében betöltött szerepük miatt különlegesek. A Szarvas tér az utóbbiak közé tartozik. A belváros délkeleti peremén fekvő tér évszázadok óta fontos találkozási pont: itt futnak össze a belvárosból, a vár környékéről és a déli városrészek felől érkező utak.
A mai autós számára elsősorban forgalmas körforgalom. A helytörténet iránt érdeklődő azonban egészen mást láthat benne: egykori városszélt, kapuk környékét, hóstyai főteret, régi házsorokat és egy csaknem kétszáz éves keresztet.
És van még egy érdekessége: a tér közvetlen környezetében hat irány találkozik, ezért kevés olyan egri csomópont van, amely ennyire látványosan őrzi a régi városszerkezet és a modern közlekedés egymásra épülését.
Hat irány egyetlen téren
A Szarvas tér mai közlekedési rendszeréhez kapcsolódik az Almagyar utca, a Maklári út, a Kertész utca, a Mekcsey István utca és a Diófakút utca, miközben maga a tér és annak útpályája is önálló közterületként kapcsolja össze ezeket az irányokat.
Nem véletlenül alakult ki itt ilyen jelentős csomópont. A város terjeszkedése során éppen ezen a területen találkozott egymással a régi, fallal körülvett Eger és az azon kívül kialakuló hóstyák világa.
Eger város településfejlesztési dokumentuma külön is kiemeli a Szarvas tér jelentőségét: a tér a környező történeti városrész főtereként működött, és napjainkig megőrizte „szerkezetalakító” és városrészközpont-képző szerepét. A dokumentum szerint a környéken még ma is felfedezhetők a régi hóstyai telekszerkezet maradványai, bár a telekösszevonások miatt ezek fokozatosan eltűnnek.
A tér, amely egykor szinte a város szélén feküdt
A Szarvas tér történetének megértéséhez vissza kell mennünk abba az időbe, amikor Eger belső részét még városfalak és kapuk határolták.
A közelben állt a Maklári, illetve korábbi nevén Almagyari kapu, amely a város egyik fontos déli kijárata volt.
A történeti források szerint a belső Maklári kapu nagyjából a mai Almagyar utca 17. szám környékén helyezkedett el, míg a külső kapu már az utca Szarvas tér felőli végénél állt. Egy 1787-es térkép is ezen a környéken jelöli.
Még érdekesebb, hogy az egykori külső városfal nyomvonala a mai Mekcsey István utca alsó házsorának és a Szarvas tér északi oldalának környezetében húzódhatott.
Vagyis amikor ma autóval áthaladunk a Szarvas téren, tulajdonképpen Eger egykori városszélének közelében járunk.
Strázsaház is állt a közelben
A városkapuk természetesen nem csupán közlekedési pontok voltak.
1711 után a falak közötti területen vártaházakat, más néven strázsaházakat építettek. A történeti adatok szerint az egyik éppen a Maklári kapunál állt, nagyjából a mai Almagyar utca 21., illetve Szarvas tér 2. szám környezetében.
Az őrség innen felügyelte a városba érkezőket és az innen távozókat.
Különösen szigorú volt az ellenőrzés szüret idején. Arra is ügyeltek, hogy ne lehessen dézsmálatlan termést bevinni a városba. A források szerint bizonyos esetekben még az adóhátralékot is a kapuknál szedték be, mustban számolva.
A mai körforgalom helyének környéke tehát évszázadokkal ezelőtt is olyan pont volt, ahol megállították és ellenőrizték a forgalmat – természetesen egészen más okból, mint napjainkban.
De honnan kapta nevét a Szarvas tér?
A ma használatos elnevezés meglepően régi.
Helytörténeti adatok szerint a mai Szarvas tér a XIX. század első harmadában kapta a Szarvas tér nevet, és kisebb megszakítástól eltekintve ez maradt fenn napjainkig.
A név tehát nem valamelyik közelmúltbeli városrendezés eredménye: egri léptékkel mérve is komoly történelmi múltra tekint vissza.
Volt azonban egy nagyon rövid és ma már meghökkentő kitérő.
Amikor Hitler térnek hívták
Eger utcanevei – akárcsak más magyar városokban – többször változtak politikai okokból.
A Szarvas tér sem kerülhette el ezt.
1943-ban Adolf Hitlerről nevezték el, így egy rövid időre Hitler tér lett belőle. A névváltoztatás természetesen nem bizonyult tartósnak, és a történelmi korszak lezárultával visszatért a régi Szarvas tér elnevezés.
Ez Eger utcanévtörténetének egyik legkülönösebb fejezete.
Az Egri Szín egyik helytörténeti írása arra is felhívja a figyelmet, hogy az egykori Hitler tér a második világháború idején a zsidó gettó környezetének egyik meghatározó pontja volt, és laktanya is állt a közelében.
Egy kereszt 1827-ből
A Szarvas tér egyik legfontosabb történeti emléke ma is látható.
A körforgalomnál álló fogadalmi kőkereszt 1827 óta őrzi a helyet.
Ez különösen érdekes, hiszen a kereszt akkor került ide, amikor a tér és környéke még egészen más képet mutatott. Nem modern közlekedési csomópont vette körül, hanem a régi Eger peremének házai, útjai és kertjei.
A feszületeket hagyományosan gyakran állították utak találkozásánál, települések határában és fontos útkereszteződésekben. A Szarvas téri kereszt ezért nemcsak vallási emlék, hanem a tér régi közlekedési jelentőségének is tanúja.
A közel kétszáz éves keresztet 2022-ben felújították. A restaurálást Varga Zoltán Zsolt kőrestaurátor végezte, majd nagypénteken Ficzek László helynök, plébános áldotta meg.
Felújították a Szarvas téri keresztet – EgerHírek
A régi hóstya nyomai
A Szarvas tér környékén ma már nehéz elképzelni azt a településszerkezetet, amely évszázadokon keresztül jellemezte Eger külső városrészeit.
Pedig az önkormányzati városfejlesztési vizsgálat szerint a tér környezetében, az Almagyar utca két oldalán és a Maklári út Szarvas tér felőli szakaszán még felismerhetők a történelmi hóstyai telekszerkezet maradványai.
Ezek jellemzően hosszú és keskeny telkek voltak, amelyek egészen más életformához igazodtak, mint a mai városi beépítés.
Az idők során azonban telkeket vontak össze, új épületeket emeltek, kiszélesedtek az utak, és fokozatosan megváltozott a tér környezete.
Ezért a Szarvas tér nem egyszerűen egy régi tér, hanem határvonal a történelmi belváros és a hajdani hóstyák között.
A lovas kocsiktól a körforgalomig
A 20. század második felében egyre nagyobb lett a Szarvas tér közlekedési szerepe.
A Maklári út és a Kertész utca fejlődésével, valamint az Almagyar és Mekcsey utcák forgalmának növekedésével a tér Eger egyik fontos közúti csomópontjává vált.
Az elmúlt évtizedekben többször változtattak a forgalmi rendjén. A körforgalom kialakítása után is szükségessé vált annak korszerűsítése.
A Kertész utca nagyszabású rekonstrukciójának részeként a Szarvas tér körforgalmát is átépítették. A munkák során többek között a Diófakút út becsatlakozását korrigálták, és a környék közlekedésbiztonságát is javították.
A beruházás során a Kertész utca és a kapcsolódó úthálózat jelentős része megújult; új burkolatok, gyalogátkelők és más közlekedési létesítmények készültek.
Amit talán sok egri sem tud a Szarvas térről
Ha egymás mellé tesszük a történetének részleteit, különleges kép rajzolódik ki.
Ugyanazon a néhány száz négyzetméteren:
- egykor Eger külső városfalának közelében járhattunk,
- itt volt a Maklári kapu külső részének környéke,
- strázsaház működött a közelben,
- évszázadok óta fontos utak találkoznak,
- 1827 óta áll itt egy fogadalmi kereszt,
- a XIX. század első harmadától ismert a Szarvas tér elnevezés,
- 1943-ban rövid időre Hitler tér lett,
- a környék máig őriz részleteket a régi hóstyai telekszerkezetből,
- napjainkra pedig Eger egyik meghatározó közlekedési csomópontjává vált.
Kevés egri tér történetében találkozik ennyire látványosan városfal, hóstya, vallási emlék, utcanévtörténet és modern közlekedés.
A Szarvas tér nem Eger leglátványosabb tere – mégis az egyik legérdekesebb
A turista valószínűleg továbbindul innen a vár vagy a Dobó tér felé. Az egri pedig sokszor csak arra figyel, melyik kijáraton hagyhatja el a körforgalmat.
Pedig érdemes egyszer más szemmel is körülnézni.
A Szarvas tér alatt és körül ott rejtőzik a régi Eger egyik fontos történeti csomópontja. Ahol ma autók érkeznek több irányból, ott évszázadokkal ezelőtt városkapun léptek be az emberek Egerbe, őrök vigyázták a kijáratot, szekerek haladtak Maklár felé, később pedig felépült az a kereszt, amely még ma is ugyanott áll.
A város közben körbenőtte a teret.
A Szarvas tér azonban maradt, és több mint kétszáz év változásai után is ugyanazt a szerepet tölti be, mint régen: utak találkozási pontja és kapocs Eger különböző részei között.
Források
Minden, ami Eger – helytörténeti és egri tartalmak
Eger város településszerkezeti és városfejlesztési vizsgálata
HEOL – Átcímkézett történelem: Hitler tér is volt Egerben
EgerHírek – Felújították a Szarvas téri keresztet
Eger város hivatalos oldala – Kertész utca rekonstrukciója és a Szarvas tér
Eger város hivatalos oldala – A Kertész utca felújításának befejezése
Egri városkapuk – a Maklári kapu és a Szarvas tér környékének története