Lutri köz, Sorsjáték utca, majd egyszerűen Sors utca – első hallásra talán egy régi regény helyszíneinek tűnnek, pedig valóban létező egri utcanevek voltak. A különös elnevezések mögött a szerencsejátékok története, a magyar nyelv változása és Eger belvárosának átalakulása egyszerre rajzolódik ki. Dr. Bakos József 1972-ben külön írást szentelt ennek a mára szinte teljesen elfeledett történetnek.
Eger régi utcanevei sokszor többet árulnak el a város múltjáról, mint elsőre gondolnánk. Voltak utcák, amelyeket mesterségekről, templomokról, fogadókról vagy az ott lakó emberekről neveztek el – de olyanok is, amelyeknek a neve egykor a szerencsejáték világához kapcsolódott.
Ilyen volt a Lutri köz és a Sors utca.
A történetet Dr. Bakos József nyelvész dolgozta fel 1972-ben. Írásának egyik különlegessége, hogy nem egyszerűen két régi utcanevet magyarázott meg, hanem azt is bemutatta, hogyan változott együtt a nyelv és Eger városa.
De mi volt az a „lutri”?
A szó megértéséhez több mint kétszáz évet kell visszalépnünk.
A 18. században Európa számos országában elterjedtek a számsorsjátékok. Az ezekre használt lottéria szó a magyar nyelvbe is bekerült.
Bakos József kutatásai szerint Eger 18. századi városi jegyzőkönyveiben is előfordultak olyan kifejezések, mint a lottéria, a lotteri cédula, illetve a lottéria hordozó.
A szó idővel változott. A lottériából lottria, lutria, majd egyszerűen lutri lett.
Innen származtak az egykor hétköznapinak számító kifejezések is:
„játszik a lutrin”, „tesz a lutrira”, „megnyerte a nagy lutrit”.
A lutri azonban lassanként már nemcsak magát a szerencsejátékot jelentette. Mivel a játék kimenetele bizonytalan volt, a szóhoz hozzátapadt a kockázat, a bizonytalanság és a szerencsétlen fordulat jelentése is.
Innen eredhetett a régi mondás is: „kihúzta a lutrit” – vagyis rosszul járt, kellemetlen helyzetbe került.
És Egerben még utcát is neveztek el róla
A feltöltött régi térképen jól látható az a terület, ahol a különös elnevezések éltek.
A Lutri köz a mai Szent János utca elődjének tekinthető. A fennmaradt helytörténeti feldolgozás szerint a régi Lutri köz neve tehát éppen annak a városrésznek az emlékét őrzi, ahol a szerencsejátékhoz kapcsolódó elnevezés valamilyen okból annyira meghatározóvá vált, hogy még az utcanévben is megjelent.
Ez különösen érdekes, mert a mai Szent János utca Eger történelmi belvárosának egyik jól ismert utcája. Hivatalos dokumentumok ma is természetesen Szent János utcaként tartják nyilván.
Vagyis amikor ma végigsétálunk ezen az utcán, kevesen gondolnák, hogy egykor egy olyan nevet viselt, amely közvetlenül a szerencsejáték régi magyar elnevezéséből származott.
Sorsjáték utca a Generális laktanya mellett
A másik különös egri elnevezés története még szemléletesebben mutatja a nyelv változását.
A 19. században ugyanis a lottéria és lutri idegen eredetű szavakat egyre inkább magyar megnevezésekkel igyekeztek helyettesíteni.
Elterjedt a számsorsjáték, az osztálysorsjáték és a sorsjáték kifejezés.
Ez az egri utcanévben is megjelent.
Bakos József kutatása szerint az 1860-as években Sorsjáték utca szerepelt Egerben. A korabeli Eger című lap a helyét is meghatározta: a Sorsjáték utca a Generális laktanya mellett húzódott.
Később az elnevezés egyszerűsödött.
A hosszabb Sorsjáték utca helyett már csak:
Sors utca
maradt.
1899-ben már a nevét is megváltoztatták
A 19. század végén azonban a történet újabb fordulatot vett.
Bakos József szerint a számsorsjáték 1897-es megszüntetése után az utcanév elvesztette azt a közvetlen jelentést, amelyből eredetileg született.
Az Egri Híradó tanúsága szerint 1899-ben Eger képviselő-testülete már a Sors utca nevének megváltoztatásával foglalkozott. A régi elnevezés végül eltűnt Eger térképéről.
A hely azonban természetesen nem tűnt el.
Hol keressük ma a Sors utcát?
Ez talán az egész történet egyik legérdekesebb része.
A régi Sors utca mai megfelelője a Maczky Valér utca. A Lutri köz helyén pedig a Szent János utca található.
Mindkét utcanév ma is szerepel Eger hivatalos közterületei között. A város önkormányzati dokumentumai egyaránt felsorolják a Maczky Valér utcát és a Szent János utcát.
A Maczky Valér utca az elmúlt években jelentős közterületi felújításon is átesett. Eger önkormányzata a Csiky Sándor utcával együtt út- és közterület-rekonstrukciót hajtott végre itt, amelyhez közel 157 millió forintos támogatást nyert.
A környék tehát ma egészen más képet mutat, mint amikor még Sors utcának hívták.
A térkép, amelyen még szinte megszólal a régi Eger
A mellékelt régi térkép azért különösen érdekes, mert nemcsak az egykori utcák nyomvonala olvasható le róla.
Felismerhető rajta többek között a Széchenyi utca, a Városház tér, a Dobó tér, a Mecset utca és az Irgalmasok környéke is. A régi városszerkezet egy része pedig a mai Egerben is felismerhető.
Ez nem véletlen.
Eger történelmi belvárosának egyik sajátossága éppen az, hogy számos régi telekhatár, szűk utca és szabálytalan vonalvezetés évszázadokon keresztül fennmaradt. A város hivatalos építészeti dokumentációja szerint a történelmi városmagot ma is több helyen szűk, íves utcák, változatos telekméretek és történeti beépítés jellemzi.
A barokk Eger alapvető városképe pedig nagyrészt a 18. században alakult ki.
Egy utcanév valójában apró történelmi dokumentum
A Lutri köz és a Sors utca története ezért sokkal több egyszerű utcaneves érdekességnél.
Megmutatja, hogyan kerülhetett egy új társadalmi szokás – jelen esetben a számsorsjáték – előbb a hétköznapi beszédbe, majd egy város térképére.
Aztán megváltozott a nyelv.
A lottériából lutri lett.
A lutri helyére sorsjáték került.
A Sorsjáték utcából Sors utca lett.
Végül pedig maga a Sors utca is eltűnt.
A házak, telkek és utcák azonban részben tovább éltek – csak új neveket kaptak.
Ezért érdemes néha nemcsak a régi egri fényképeket, hanem a térképeket is böngészni. Egy-egy alig olvasható utcanév mögött ugyanis olyan történetek bújhatnak meg, amelyeket ma már talán még sok egrinek sem meséltek el.
Aki pedig legközelebb a Szent János utcában vagy a Maczky Valér utcában jár, gondoljon arra: valahol itt volt egykor Eger Lutri köze és Sors utcája.
Források és további olvasnivaló
A cikk kiindulópontja: Dr. Bakos József 1972-es írása – „Lutri köz és Sors utca”.
Az írás szövegét és a két utca történetét közli az Egri Ügyek – Sors utca és Lutri köz Egerben? Voltak ám olyanok.
Korabeli egri újságok digitalizált évfolyamai kutathatók a Hungaricana – Eger hetilap archívumában.
Eger történelmi városszerkezetéről és építészeti karakteréről részletes adatokat közöl Eger Megyei Jogú Város hivatalos dokumentuma.
A Maczky Valér utca közelmúltbeli megújulásáról: Eger.hu – Csiky Sándor utca és Maczky Valér utca út- és közterület-felújítása.
.png)
Térképrészlet: a cikkhez mellékelt történeti Eger-térkép, a Lutri köz és a Sors utca helyének jelölésével.