Eger egyik legismertebb és legkedveltebb pihenőhelye a Szent József park. Az egriek közül sokan járnak ide a forrás vizéért, mások néhány nyugodt percre ülnek le a fák árnyékában, tavasszal pedig a virágzó japán díszcseresznyék vonzzák a látogatókat és a fotósokat. A park azonban nemcsak szép: története szorosan összekapcsolódik Eger évszázados fürdőkultúrájával.
A Fürdő utca környéke Eger egyik különleges része. Néhány lépésnyire találjuk egymástól a Bárány uszodát, a Bitskey Aladár Uszodát, az Egri Termál- és Strandfürdőt, valamint a Szent József parkot. Nem véletlen ez a közelség: ennek a városrésznek történetét évszázadok óta meghatározza a víz.
A Szent József park mai formájában 2003-ban jött létre, és azóta Eger egyik közismert közösségi terévé vált. A park népszerűségét jól mutatja, hogy egy önkormányzati dokumentum szerint az egriek és a turisták körében egyaránt közkedvelt, a városi köznyelv pedig akkor is következetesen Szent József parknak nevezte, amikor hivatalosan más nevet viselt.
A Minden, ami Eger oldalán már korábban is bemutattuk
A Szent József park történetével korábban is foglalkoztunk, ezért most az ismert alapok mellett néhány érdekesebb részletét is érdemes felidézni.
A korábbi cikkből tudjuk, hogy a mai park helyének története jóval régebbre nyúlik vissza: a területet az egri források és fürdők világa formálta.
A mai ivókút helyén egykor fürdő állt
A park egyik legismertebb látványa a fehér oszlopokon nyugvó, sötét kupolás ivókút. A Kiszály Margit által készített fényképen is ez uralja a park középpontját.
Kevesebben tudják azonban, hogy a mai ivókút helyén egykor az Erzsébet-fürdő állt. A közelben lévő meleg vizű forráshoz pedig régen az egri asszonyok jártak mosni.
Ennek emlékét őrzi ma az Egri nő, helyi nevén az Egri mosónő című szobor. Oláh Szilveszter alkotását 2003-ban állították fel, és nem véletlenül került éppen a park medencéjébe: arra a korszakra emlékeztet, amikor a forrás környéke az egri asszonyok mindennapi életének része volt.
A park középpontja ma is a víz
A Wild László tervei alapján kialakított park központja a kupolás ivókút és a Szent József-forrás.
A víz annyira népszerű az egriek körében, hogy sokan rendszeresen kannákkal és palackokkal érkeznek a kúthoz. A forrás vizének ingyenes elvitelére már régebben is lehetőség volt. Egy 2009-es beszámoló szerint még a víz palackozásának terve is felmerült, miközben a város ragaszkodott ahhoz, hogy a park kútjából továbbra is szabadon lehessen vizet vinni.
6200 négyzetméternyi zöld sziget
A Szent József park területe mintegy 6200 négyzetméter. Díszpark, fásított köztér, ivókút, díszkút és díszmedence egyaránt helyet kapott benne.
Gránit sétautak, sövények, virágok, fák, csobogók és pihenőpadok teszik kellemes városi pihenőhellyé. Külön érdekesség, hogy az egri lemez- és lakatgyár emlékét is oszlop őrzi a parkban, így az ipartörténet egy kis darabja is helyet kapott itt.
Egy név, amelyhez az egriek ragaszkodtak
A park történetének egyik legérdekesebb epizódja éppen a nevéhez kapcsolódik.
2007-ben a területet Dr. Agyagási Dezsőről nevezték el, ám a hivatalos név nem tudta kiszorítani a régi, közismert elnevezést.
Az egriek továbbra is Szent József parkként emlegették.
Egy későbbi önkormányzati előterjesztés ezt kifejezetten rögzítette: a 2003-ban kialakított közösségi tér Szent József park néven került be a köztudatba, és a városi köznyelv a névváltoztatást követően sem vette át az új elnevezést.
Kevés ennél jobb bizonyíték kell arra, mennyire sajátjuknak érzik az egriek ezt a helyet.
Tavasszal Eger egyik legtöbbet fényképezett parkja
A Szent József park minden évszakban szép, de tavasszal egészen más arcát mutatja.
A japán díszcseresznyék virágzása évről évre látványossággá változtatja a parkot. A rózsaszín virágok, a fehér oszlopos ivókút, a csobogók és a rendezett sétányok együtt Eger egyik legszebb tavaszi helyszínét alkotják.
Nem véletlen, hogy ilyenkor fényképezőgéppel és telefonnal érkezők sokaságával találkozhatunk itt.
Nyáron viszont – ahogy Kiszály Margit felvételén is látható – egészen más a hangulat. A hatalmas lombkoronák árnyékot adnak, a park zöldje körbeöleli a jellegzetes kupolás kutat, a padokon pedig meg lehet pihenni a városi séta közben.
Több mint egy szép park
A Szent József parkot nem kell felfedezni az egrieknek – régóta ismerik és szeretik.
Éppen ez adja az értékét.
Generációk számára ismerős hely, ahol valaki a forrás vizéért áll meg, más a cseresznyefák virágzását fényképezi, megint más egyszerűen leül néhány percre a fák alá.
Közben pedig ugyanazon a területen járunk, ahol egykor fürdő állt, ahol egri asszonyok mostak a meleg víznél, és ahol a város forrásainak története ma is kézzelfogható.
A Szent József park nem Eger egyik rejtett helye. Éppen ellenkezőleg: az egyik legismertebb, legszerethetőbb és leginkább „egri” kis parkja.
Források
Minden, ami Eger – A Szent József forrás friss vizét kínáló park sokak kedvelt helye
Eger Megyei Jogú Város – önkormányzati dokumentum a Szent József park elnevezéséről
Köztérkép – Egri nő, azaz az Egri mosónő
EgerHírek – A Szent József park cseresznyefái
Fotó: Kiszály Margit