A Mátra keleti peremén, a Tarna völgyében fekszik Tarnaszentmária, Eger közelében. Apró település, mégis olyan építészeti és történelmi örökséget őriz, amely országos jelentőségű. Itt áll Magyarország egyik legrégebbi, ma is működő temploma, a környező hegyek pedig eltűnt várak, régi kőbányák és egy hajdani kőfaragó központ emlékeit rejtik. Tarnaszentmária története ráadásul jóval régebbre vezet, mint első írásos említése.
Aki Egerből Verpelét felé indul, majd továbbhalad a Mátra irányába, alig 17 kilométer után egy egészen más világba érkezhet. Tarnaszentmária a Tarna-patak völgyében, hegyek és erdők között húzódik meg. A község területének legmagasabb pontjai alig emelkednek 260 méter fölé, a települést és határát pedig kettészeli a Tarna.
Tarnaszentmária község hivatalos honlapja
Egy falu, amelynek neve is évszázadokat mesél
A község hivatalos történeti összefoglalója szerint a települést 1325-ben Torna, 1339-ben pedig már Szentmária néven említik az oklevelek. Érdekesség, hogy egészen 1903-ig Szentmária volt a neve, csak ezt követően alakult ki a ma használatos Tarnaszentmária elnevezés.
A település azonban minden bizonnyal sokkal régebbi az első fennmaradt okleveles említésnél. Ezt leginkább a falu legfontosabb műemléke bizonyítja.
Egy apró templom, amely akár ezeréves is lehet
Tarnaszentmária közepén, egy kis dombon áll a Sarlós Boldogasszony-templom, amelyet a település honlapja Magyarország talán legrégebbi, ma is működő templomaként mutat be.
Pontos építési ideje máig tudományos vita tárgya. Ipolyi Arnold a XI–XII. századra helyezte, más kutatók ennél korábbi eredetet feltételeztek, Györffy György pedig Szent István korára datálta. A kutatók általában a X–XI. század fordulóját tekintik meghatározó időszaknak.
Ez azt jelenti, hogy amikor a magyar állam és az egyházi szervezet még csak kialakulóban volt, Tarnaszentmárián már állhatott egy keresztény szakrális épület.
A tarnaszentmáriai templom részletes bemutatása
Köze lehetett Aba Sámuel családjához?
Itt kezd igazán izgalmassá válni Tarnaszentmária története.
Felmerült ugyanis az az elmélet, hogy a templom története kapcsolatba hozható az Aba nemzetséggel. Géza fejedelem egyik lányának férje Aba Sámuel volt, aki később Magyarország királya lett.
A környéken több fontos korai központ kapcsolódott az Aba nemzetséghez: Gyöngyöspata, Abasár, Feldebrő és Kisnána története is érdekes párhuzamokat kínál. Egyes feltételezések szerint Tarnaszentmária is ebbe a korai hatalmi és egyházi környezetbe illeszkedhetett.
Fontos azonban hozzátenni: a konkrét alapító személye nem bizonyított, így ezt történeti feltételezésként érdemes kezelni.
Öt méter mély sír a templom alatt
A templom egyik legkülönösebb része az altemplom.
A szentélyhez hét lépcső vezet fel, alatta pedig kis altemplom található. Régészeti kutatás során ennek közepén egy körülbelül 0,9 × 1 méteres nyílású, mintegy öt méter mély aknasírt tártak fel.
A sírt korábban többször megbolygatták, ezért a kutatók már üresen találták. Emiatt azt sem lehet biztosan megmondani, hogy eredetileg kit temettek ide.
A Magyar Katolikus Lexikon a templomot fejedelmi temetkezőhellyel is kapcsolatba hozza, ám a templom korai történetének több részlete továbbra sem tekinthető véglegesen tisztázottnak.
A falon egy ősi „védőjel”
Ha valaki ellátogat a templomhoz, érdemes nemcsak belépni, hanem kívülről is alaposan szemügyre venni az épületet.
A déli oldalon ugyanis különös szalagfonatos csomódísz látható.
A település ismertetője szerint a középkori hiedelemvilágban az ilyen motívumnak bajelhárító szerepet tulajdonítottak: mintegy védelmezte a felszentelt helyet a gonosztól. A motívum keleties, illetve kaukázusi párhuzamai miatt a templom építészeti díszítése különösen érdekes kutatási terület.
A templom belsejében található csigavonalas és lépcsőszerűen faragott faloszlopok ugyancsak szokatlanok. Formájuk olykor inkább fából faragott oszlopokra emlékeztet, noha kőből készültek.
A török korban a falu is elpusztult
Tarnaszentmária történetének egyik legsúlyosabb törése a XVI. században következett be.
A település hivatalos története szerint Eger 1552-es ostroma idején a falu elpusztult. Az 1590-es évek táján ismét lakott lehetett, ám a tizenöt éves háború alatt újra elnéptelenedett.
A régi település hosszú időre pusztává vált.
Az újranépesítésre 1717 és 1719 között került sor. Kishont vármegye több településéről, valamint Pest vármegyéből érkeztek családok. 1746-ban már 192 lakost írtak össze, akiknek többsége szlovákul beszélt. 1859-re a község népessége 509 főre emelkedett.
Borovszky Samu vármegye-monográfiája szerint a XVIII. században betelepült szlovák lakosság a XIX. század elejére nagyrészt elmagyarosodott.
Tarnaszentmária története – községi honlap
A templom sem úszta meg sértetlenül
Az ősi épület a török hódoltság alatt erősen megrongálódott. 1734-ben helyreállították, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.
A XIX. századra a kis templom már szűknek bizonyult, ezért 1872–73-ban Dankó Mihály verpeléti plébános idején meghosszabbították a hajót. Szerencsére a régi épület értékes elemeire már akkor is figyeltek: két eredeti kőoszlopot az új nyugati fal belső oldalán helyeztek el.
Mai megjelenését nagyrészt az 1977 és 1986 között végzett régészeti feltárításnak és műemléki helyreállításnak köszönheti. 2019-ben a tetőzet megújítására is sor került: új tetőfedést és esőcsatornákat kapott az épület.
Kevesen tudják: Tarnaszentmária kőfaragó falu is volt
A település múltjának kevésbé ismert fejezete a kőbányászat és a kőfaragás.
A hegyekkel körülvett határ sokáig kevéssé volt alkalmas nagyobb szántóföldi gazdálkodásra. A XVIII. század első felében még szinte az egész környéket erdő borította, ezért a lakosság egy része faszénégetésből élt, a termőterületet pedig erdőirtással növelték.
Később több kőbánya működött a határban, Tarnaszentmária pedig a környék egyik kőfaragó központjává vált.
A helyi kő még a falusi építészetre is hatással volt, aminek nyomai régi házakon ma is felfedezhetők. A XX. századi út- és házépítésekhez szintén termeltek ki innen követ. A bányászat megszűnt, de az egykori kőbánya hatalmas, csupasz falai továbbra is láthatók.
És volt itt valaha egy vár is
Talán még ennél is kevesebben tudják, hogy Tarnaszentmária határában középkori erődítések nyomait is azonosították.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a Várhegyen őskori és középkori jelenségeket, köztük erődítést, várat, valamint XII–XIV. századi településnyomokat tart nyilván.
Még érdekesebb a községtől északra egykor létezett, Kis-várként említett erődítés története. Régészeti összefoglalók szerint egy keskeny hegygerinc végén állhatott, ám az ott megnyitott kőbánya a maradványait végül teljesen elpusztította. Az erőd eredeti nevét és történetét sem ismerjük.
Vagyis Tarnaszentmária környéke olyan régészeti múltat őriz – illetve részben már csak dokumentációkban őrzött –, amely jóval túlmutat az apró falu mai méretén.
A vasút is a falu történetéhez tartozik
Tarnaszentmáriának vasúti megállóhelye is volt a Kál–Bátonyterenye vasútvonalon.
A település honlapja szerint ezen a vonalon a személyforgalom 2007-ben megszűnt. Így a régi vasút ma már Tarnaszentmária XX. századi történetének egyik emléke.
Tarnaszentmária ma – kicsi falu hatalmas örökséggel
A község ma csendes, kisméretű mátrai település. A falu hivatalos bemutatkozásában is hangsúlyosan jelenik meg az elvándorlás megállításának, a helyi közösség erősítésének és az egyedülálló történelmi örökség szélesebb körű megismertetésének igénye.
A templomban pedig nem csupán egy múzeumi műemléket őriznek: ma is folyik benne hitélet. A község búcsúját Sarlós Boldogasszony ünnepéhez, július 2-ához legközelebbi vasárnapon tartják.
Talán éppen ez Tarnaszentmária egyik legnagyobb különlegessége.
Az ősi templom nem egy régészeti rom. Ugyanazon a helyen, ahol akár ezer esztendővel ezelőtt is emberek léphettek be az épületbe, ma is megszólal az ima és a harang.
Egy apró pont a térképen, amelyet érdemes felfedezni
Tarnaszentmárián nincsenek hatalmas turistaközpontok és zsúfolt látványosságok. Van viszont egy csendes mátrai falu, egy különleges Tarna-völgy, egy régi kőbánya, eltűnt várak emléke és mindenekelőtt egy templom, amelynek falai a magyar államalapítás korának titkait őrzik.
És talán éppen ettől különleges.
Tarnaszentmária azok közé a Heves vármegyei települések közé tartozik, ahol néhány száz méteres séta alatt évszázadokon – sőt csaknem egy évezreden – keresztül vezet az út.
Források, további olvasnivaló
Tarnaszentmária Község – hivatalos honlap
A település története
Tarnaszentmária látnivalói és az Árpád-kori templom története
Tarnaszentmária gazdasági múltja – kőbányászat és kőfaragás
Magyar Katolikus Lexikon – Tarnaszentmária
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Tarnaszentmária, Várhegy
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Tarnaszentmária
Magyarságkutató Intézet – a tarnaszentmáriai Árpád-kori templom
Wikimedia Commons – a tarnaszentmáriai templom fényképei
Tarnaszentmária – Wikipédia
Borítókép: Tarnaszentmária légi felvételen – Wikimedia Commons / Wikipédia. A kép középpontjában jól kivehető az ősi templom és a mellette fekvő temető.
Fotó forrása: Tarnaszentmária légi fotó – Wikipédia / Wikimedia Commons
