Nem Heves vármegye, de ezért a különleges föld alatti világért bizony érdemes északabbra indulni. Jósvafő határában, az Aggteleki Nemzeti Park mélyén rejtőzik a Kossuth-barlang, Magyarország egyik legizgalmasabb aktív patakos barlangja. Szűk sziklafalak, mélybe vesző hasadékok, föld alatti patak, tavak és szifonok teszik olyan hellyé, amely inkább hasonlít egy föld alá rejtett kanyonra, mint egy klasszikus cseppkőbarlangra.
Egy barlang, amely ma is formálódik
A Jósvafő közelében található Kossuth-barlang az Aggteleki-karszt egyik különleges forrásbarlangja. A járatrendszer középső triász korú wettersteini mészkőben alakult ki. Az Aggteleki Nemzeti Park korábbi szakmai ismertetője szerint a barlanghoz kapcsolódó vízgyűjtő terület rendkívül nagy, mintegy 24,4 négyzetkilométer.
A mészkő kialakulása több mint 200 millió évvel ezelőtti tengeri környezethez kötődik. Fontos azonban különválasztani a befogadó kőzet korát és magának a barlangnak a korát: amikor 230 millió évről beszélünk, elsősorban a mészkő keletkezési idejére gondolunk, nem arra, hogy a ma látható barlangjáratok változatlan formában 230 millió éve léteznének.
A föld alatti világ kialakításában a mészkő oldódása mellett az áramló víz mechanikai munkája is részt vett. A barlang ráadásul nem „kész”: aktív patakos rendszer, amelyet a víz ma is alakít.
Ez az egyik oka annak, hogy a Kossuth-barlang belseje helyenként valóban egy miniatűr, föld alatti Grand Canyon hangulatát idézi.
A Reménytelen-szifon – évtizedekig méltó volt a nevéhez
A Kossuth-barlang történetének legizgalmasabb fejezete a kutatásához kapcsolódik.
A barlang feltárásának történetére vonatkozó források alapján érdemes pontosítani az 1953-as dátumot: több szakmai és helytörténeti forrás 1956-ot jelöli meg a feltárás évének. A kutatók ekkor jutottak el a később legendássá váló Reménytelen-szifonig.
A név szinte mindent elmond.
A vízzel teljesen kitöltött járat hosszú évtizedeken át megálljt parancsolt a barlangkutatóknak. 1968-tól az Amphora Búvár Klub kutatói már körülbelül 50 méteres hosszúságig és 22 méteres mélységig jutottak. 1997-ben újabb szűkületen sikerült áthatolni, így a feltárt szifon hossza 97 méterre, legnagyobb mélysége pedig 33 méterre nőtt.
Az igazi áttörésre azonban még várni kellett.
2009: megnyílt az út az „Apáink termébe”
2009. november 13-án a barlangkutatóknak sikerült átjutniuk a Reménytelen-szifon addig leküzdhetetlennek hitt szakaszán.
A túloldalon hatalmas, levegős tér és föld alatti tó fogadta őket.
Az újonnan felfedezett hely az Apáink terme nevet kapta – tisztelgésként azok előtt a barlangkutatók előtt, akik évtizedeken keresztül próbálták megfejteni a Kossuth-barlang titkát. Az Amphora Búvár Klub beszámolója szerint ezzel mintegy negyven évnyi kutatómunka egyik nagy célja teljesült.
A korabeli beszámoló szerint a felfedezett tó nagyjából 15 méter széles és 30–40 méter hosszú, mélysége pedig körülbelül 20 méter volt.
És ezzel még nem ért véget a történet.
A kutatók további víz alatti járatokkal találkoztak, így a Kossuth-barlang ma is tartogathat ismeretlen szakaszokat.
Mekkora valójában?
A különböző időpontokban készült forrásokban némileg eltérő hosszadatok szerepelnek, ami egy folyamatosan kutatott barlang esetében természetes.
Egy 2022-es jósvafői helytörténeti összefoglaló szerint a barlang ismert hossza közel 1500 méter, függőleges kiterjedése pedig 52 méter.
Vagyis a „több mint 1400 méteres” adat továbbra is helytálló nagyságrendet jelent.
A nagy kérdés azonban az, mennyi van még belőle.
A vízgyűjtő terület mérete és a hidrológiai megfigyelések alapján a kutatók régóta feltételezik, hogy a ma ismert járatokon túl további jelentős barlangszakaszok rejtőzhetnek a hegy gyomrában.
Miért különleges a vize?
A Kossuth-barlang a Nagy-Tohonya-forrás rendszeréhez kapcsolódik. A föld alatti vízjárás rendkívül összetett, és nagyobb áradások idején a barlang viselkedése látványosan megváltozhat. Az Aggteleki Nemzeti Park leírása szerint jelentős árvizeknél még a magasabban fekvő bejárati tárón keresztül is távozhat víz a barlangból.
A barlang vize ráadásul a környező karsztvizekhez képest különleges hőmérsékleti sajátosságokat mutathat, amelyben a mélyebben keringő, felmelegedő karsztvíznek is szerepe lehet.
Ez is jelzi, hogy odalent egy működő hidrológiai rendszer rejtőzik, nem pusztán egy látványos üreg.
Az UNESCO világörökség része
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995-ben kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listájára.
Az UNESCO szerint a terület különlegességét többek között az adja, hogy viszonylag kis területen rendkívül sokféle barlangtípus és karsztforma koncentrálódik. A világörökségi helyszínen ma már több mint ezer barlang ismert.
Ez valójában egy hatalmas földtani szabadtéri – és még inkább föld alatti – laboratórium.
Nem kényelmes barlangi séta
A Kossuth-barlangot nem érdemes összekeverni egy kiépített, korlátokkal és világítással ellátott turistabarlanggal.
Itt egészen más élmény várja a látogatót.
A túrán sziklákon kell mászni, létrákon és technikás szakaszokon áthaladni, sőt a barlang egyik különlegessége a víz fölött átvezető drótkötélhíd. A túra végpontját a látogatók számára a Reménytelen-szifon jelenti, ahonnan ugyanazon az útvonalon kell visszatérni.
A teljes program körülbelül három órás, jó fizikai kondíciót és megfelelő mozgáskészséget kíván. A sisakot, lámpát és overallt a túravezető biztosítja, a gumicsizma viszont kifejezetten ajánlott.
Az aktuális látogatási feltételeket, időpontokat, létszámkorlátozást és előzetes jelentkezés módját indulás előtt mindenképpen az Aggteleki Nemzeti Park hivatalos tájékoztatásában érdemes ellenőrizni.
Érdekességek a Kossuth-barlangról
- Fokozottan védett, aktív forrásbarlang.
- A Nagy-Tohonya-forrás vízrendszeréhez kapcsolódik.
- Ismert hossza megközelíti az 1,5 kilométert.
- Függőleges kiterjedése mintegy 52 méter.
- A Reménytelen-szifon évtizedeken keresztül feltartóztatta a kutatókat.
- A nagy áttörés 2009. november 13-án történt.
- A szifon túloldalán felfedezett hatalmas tér az Apáink terme nevet kapta.
- A barlang vízgyűjtő területe körülbelül 24–25 négyzetkilométer.
- A járatok egy részén ma is aktív vízfolyás dolgozik.
- A kutatás története még korántsem tekinthető lezártnak.
Nem Heves vármegye – mégis megéri elindulni
Eger és Heves vármegye környékén élve hajlamosak vagyunk elsőként a Bükk felé indulni, ha barlangokra és különleges földtani képződményekre vágyunk. Jósvafő azonban már önmagában is megér egy kirándulást, a Kossuth-barlang pedig egészen más arcát mutatja a föld alatti világnak.
Itt nem elsősorban monumentális cseppkőoszlopok jelentik az élményt.
Hanem a víz.
A szikla.
A szűk hasadékok.
A sötétbe vesző járatok és annak tudata, hogy miközben mi néhány órára belépünk ebbe a világba, odalent a víz tovább dolgozik – ugyanúgy oldja, mélyíti és formálja a mészkövet, ahogyan hosszú földtörténeti idő óta teszi.
A Kossuth-barlang ezért több egyszerű kirándulóhelynél: bepillantás egy ma is működő föld alatti világba. És ezért Jósvafő akkor is megér egy utat, ha ezúttal átlépjük Heves vármegye határát.
Források
Aggteleki Nemzeti Park – Kossuth-barlang szakmai ismertető
Magyar Nemzeti Parkok – Kossuth-barlang és barlangtúra
UNESCO – Caves of Aggtelek Karst and Slovak Karst
Amphora Búvár Klub – a Kossuth-barlang kutatásának története