Eger történelmi belvárosában sétálva nemcsak az épületek, templomtornyok és barokk homlokzatok mesélnek a múltról. A városnak sajátos „hangtörténete” is van. A harangszó évszázadokon keresztül hozzátartozott az egriek mindennapjaihoz: jelezte az idő múlását, misére hívott, ünnepet köszöntött, veszélyre figyelmeztetett, és elkísérte az embereket életük legfontosabb pillanatain.
Az Egri Értéktár az „Egri harangokat” jelentős egyháztörténeti és ipartörténeti emlékként mutatja be. A gyűjteményben szereplő harangok különlegessége, hogy együtt több évszázad egri történetét őrzik.
Szent Mihály – Eger óriása
Az Egri Bazilika legismertebb harangja a Szent Mihály-harang. A jelenlegi nagyharang 2001-ben készült Passauban, Rudolf Perner harangöntő műhelyében.
Tömege 6015 kilogramm, alsó átmérője pedig mintegy 217 centiméter. Ezzel Magyarország harmadik legnagyobb tömegű harangjaként tartják számon.
A történetének azonban van egy fájdalmas fejezete is. Az előző, 1923-ban öntött Mihály-harangot 1944-ben hadi célokra rekvirálták és beolvasztották. A mai harang tehát egyszerre folytat egy régi hagyományt és pótol egy háborús veszteséget.
Feliratának egyik legfontosabb mondata:
„Szent Mihály főangyal védelmezz minket a küzdelemben.”
Érdekesség, hogy a hatalmas harang ma is megszólaltatható kézzel.
Vizitáció-harang – egy 1830-as túlélő
A Széchenyi utcai Szent Bernát-, vagy közismertebb nevén ciszterci templom különleges kincse a Vizitáció-harang.
Eberhard Henrik pesti harangöntő készítette 1830-ban. Tömege körülbelül 722 kilogramm, alsó átmérője 109 centiméter. Palástján többek között Mária Erzsébetnél tett látogatásának jelenete, valamint Szent Bernát, Szent Benedek és Szent Róbert alakja jelenik meg.
Azért is különösen értékes, mert a templomnak korábban több harangja volt, de az első világháború idején a többit lefoglalták. A Vizitáció-harang fennmaradt, így a 19. századi egri harangkultúra ritka tanúja lett.
Szent János – a Líceum huszártornyának harangja
Eger egyik kevésbé ismert különlegessége a Líceumhoz kötődik. Az épület 1765 és 1785 között készült, és ma is Eger egyik meghatározó műemléke.
Huszártornyának megmaradt Szent János-harangja a város ma is használható második legrégebbi harangjai közé tartozik. Az Egri Értéktár szerint Josephus Jüstel egri harangöntő munkája, és az ő egyetlen Egerben fennmaradt harangja.
Ez különösen érdekes azért, mert Egerben egykor valódi harangöntő hagyomány létezett. A harangok tehát nem csupán távoli műhelyekből kerültek a városba: helyi mesterek munkái is megszólaltak az egri tornyokban.
Szent Antal – közel két évszázada a Dobó tér fölött
A Dobó tér egyik legmeghatározóbb épülete a Minorita templom. Tornyában napjainkra egyetlen történelmi harang maradt: az Antal-harang.
Joannes, vagyis Mendl János győri harangöntő készítette 1834-ben. A harang tömege mintegy 1882 kilogramm, alsó átmérője körülbelül 150 centiméter. Palástját gazdag ábrázolások díszítik: többek között Szent Antal, Szent Donát, Szűz Mária és Szent Ferenc alakja látható rajta.
Különleges ipartörténeti érték: az Egri Értéktár szerint a Dunától keletre fekvő országrészben ez az egyetlen fennmaradt, Joannes Mendl által öntött harang.
A templom többi harangját a háború során beolvasztották.
Rákóczi-harang – a fejedelem emléke
Különleges helyet foglal el a város harangjai között a Rákóczi-harang.
Az Egri Értéktár leírása szerint a Nagyboldogasszony-plébániatemplom harangja Eger egyetlen olyan harangja, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez kapcsolódik, és ezt maga a harang felirata is megőrizte.
A harangot Bernecker Mátyás egri harangöntő készítette.
Ez ismét arra emlékeztet, hogy Egerben a harangöntés nem pusztán egyházi, hanem helyi ipartörténeti jelentőségű mesterség is volt.
Szent Miklós – több mint három évszázad hangja
Talán a legizgalmasabb történet a Rác templomhoz kapcsolódik.
Az Egri Értéktár szerint az ott található Szent Miklós-harang Eger ma is használatban lévő legrégebbi harangja. 1720-ban öntötte Bécsben Johann Baptist Dival harangöntő.
Vagyis amikor ez a harang elkészült, Eger még egészen más városképet mutatott. Nem állt a mai Bazilika, nem készült el a Líceum, és számos ma ismert barokk épület még csak később született meg.
A harang azonban megmaradt.
Túlélte a háborúkat, tűzvészeket, politikai rendszereket és a város hatalmas átalakulását. Több mint három évszázad választ el bennünket azoktól az emberektől, akik először hallották a hangját – mégis ugyanaz a harang szólhat ma is Eger fölött.
Tudtad? Egernek harangöntői is voltak
A harangok történetének egyik legérdekesebb része a helyi mesterség.
Kerékgyártó József harang- és helytörténet-kutató beszámolója szerint a város első harangkészítő műhelyét egy német vándormester hozta létre az egykori Törökfürdő területén.
A fennmaradt emlékek között pedig olyan egri mesterek neveivel találkozhatunk, mint Jüstel József, Jüstel János vagy Bernecker Mátyás.
A harang ezért különös történelmi dokumentum. Bronzba öntve őrzi készítőjének nevét, készítésének idejét, megrendelőjét, védőszentjét, olykor pedig egy egész korszak üzenetét.
Amikor megszólal Eger
A mai városi ember számára a harangszó talán elsősorban hangulat. A régi Egerben azonban sokkal többet jelentett.
Nem volt mobiltelefon, rádió vagy internet. A templomtornyok hangjai messzire eljutottak, ezért a harang a közösségi kommunikáció egyik fontos eszköze volt.
Másként szólt ünnepen, másként gyász idején, hívhatott istentiszteletre, jelezhette az időt vagy valamilyen veszélyt. A különböző tornyokból érkező hangok együtt alkották a régi város egyik legjellegzetesebb „hangképét”.
És ennek egy része még ma is velünk van.
Ha legközelebb megszólalnak Eger templomainak harangjai, érdemes néhány pillanatra megállni. Némelyik hang mögött ugyanis kétszáz vagy háromszáz év története rejtőzik.
Eger múltját nemcsak látni lehet. Néha elég hozzá csendben maradni – és meghallgatni.
Források
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták, harangok és harangöntők
Eger történeti ismerettára – Minorita templom és Antal-harang