Egerben szinte lehetetlen úgy végigsétálni a történelmi belvároson, hogy ne találkozzunk Dobó István nevével. Tér és szobor őrzi emlékét, az egri vár története pedig elválaszthatatlan az 1552-es diadaltól. De mi történne, ha ezúttal nem a hadvezért, hanem az embert keresnénk? Kik ülhettek volna Dobó családi asztalánál, milyen híres személyiségek tartoztak a rokonságához, és mennyiben különbözik a történelmi Dobó attól az alaktól, akit Gárdonyi Géza regényéből ismerünk? Az Élményséták Egerben egy egészen más oldaláról közelíti meg a legendás várkapitány történetét.
Ha Eger, akkor Dobó István
Az Élményséták Egerben – Menjünk vendégségbe Dobó Istvánhoz!? egyik különleges írása egy amerikai turista találó megjegyzésével kezdődik. A vendég Dobót egyszerűen „Eger-guy”-nak nevezte – vagyis annak az embernek, aki számára Eger történelmi lényegét testesíti meg.
A megfogalmazás ugyan játékos, mégis nehéz lenne vitatkozni vele. Dobó István neve évszázadok óta összefonódott Egerrel.
Amikor 1552-ben az oszmán hadak Eger ellen fordultak, a várat a fennmaradt adatok szerint mintegy 1800 katona és körülbelül 270 menekült, összesen alig 2100 ember védte. Szolnok eleste után Eger jelentősége még nagyobb lett, a vár megtartása pedig messze túlmutatott a város határain.
A védelem élén Dobó István állt.
De milyen ember volt Dobó, amikor éppen nem a várfalakon harcolt?
Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye olyan erősen alakította a Dobóról és az ostromról élő képünket, hogy olykor nehéz szétválasztani az irodalmat a történelmi valóságtól.
A Magyar Nemzeti Levéltár szerint Gárdonyi komoly történeti forrásanyagra támaszkodott. Ismerte többek között Istvánffy Miklós munkáját és Tinódi Lantos Sebestyén hősi énekét, ám természetesen regényt, nem történettudományi munkát írt.
Dobóról ugyanakkor az átlagos várvédőknél jóval több történeti adat maradt fenn, részben azért, mert családjának levéltára is fennmaradt.
És éppen itt válik igazán érdekessé az Élményséták gondolatjátéka: mi lenne, ha egyszer valóban vendégségbe mehetnénk Dobóékhoz?
Kiket találnánk Dobó István családi asztalánál?
Dobó Istvánnak két fiútestvére volt: Domonkos és Ferenc. Ferenc története ráadásul Egerhez is kapcsolódik, ugyanis Perényi Péter egy birtokvita következtében az egri várban fogságba vetette.
Dobó István Sulyok Sárát vette feleségül. Házasságukból három gyermek született: Krisztina, Damján és Ferenc.
Ha azonban elkezdjük követni a családfa oldalágait, már-már a 16. századi Magyarország történelmi „ki kicsodájában” találjuk magunkat.
Sulyok Sára egyik testvére, Sulyok Anna Balassa János felesége volt. Fiuk pedig Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet egyik legjelentősebb alakja lett.
Egy másik Sulyok-lány, Sulyok Krisztina Bocskai Györgyhöz ment feleségül, gyermekük pedig a későbbi erdélyi fejedelem, Bocskai István lett.
Vagyis egy elképzelt nagy családi összejövetelen olyan nevek történetei fonódnának össze, amelyek később külön fejezeteket kaptak a magyar történelemben.
És még egy családi botrány is akad
A történet itt válik igazán filmszerűvé.
Dobó lánya, Krisztina és Balassi Bálint között ugyanis később házasság köttetett. Balassi 1584-ben feleségül vette Dobó Krisztinát, az esküvő pedig komoly botrányt kavart.
Az Élményséták összefoglalója arra is felhívja a figyelmet, hogy Balassi ezt követően megpróbálta elfoglalni Sárospatak várát arra hivatkozva, hogy az felesége örökségéhez tartozik.
Dobó családjának története tehát jóval több az 1552-es várvédelemnél: házasságok, birtokviták, hatalmi kapcsolatok és később országos jelentőségű személyiségek egész hálózata rajzolódik ki mögötte.
Az 1552-es győzelem mögött komoly szervezés állt
Dobó sikere természetesen nem pusztán személyes bátorságának volt köszönhető.
Az egri várat már az ostrom előtt korszerűsítették, és egyre modernebb erőddé alakították. Az építkezések jelentős költségeit részben I. Ferdinánd támogatásából, részben a várbirtokok bevételeiből fedezték.
Dobó ráadásul hírszerző hálózatot is működtetett.
A levéltári elszámolásokból tudjuk, hogy 1552-ben összesen 27 forint 55 dénárt fizettek ki kémeknek, miközben egy katona havi zsoldja körülbelül 2–3 forint volt. A hírszerzők Budáról, Nándorfehérvárról, sőt Drinápolyból is hoztak információkat, és az oszmán sereg Eger felé közeledéséről is érkeztek jelentések.
Ez jól mutatja, hogy az egri győzelem mögött a hősiesség mellett előrelátás, hírszerzés, szervezés és hosszú előkészítő munka is állt.
Mi történt Dobóval Eger után?
A történet 1552 októberében nem ért véget.
A török sereg október közepén már a visszavonulásra készült, és 1552. október 17-én elvonult Eger alól. A védők súlyos árat fizettek a győzelemért: a Magyar Nemzeti Levéltár adatai szerint mintegy háromszázan életüket vesztették, és több százan megsebesültek.
Dobó az ostrom után birtokadományokat és rangemelést kapott. 1553-ban erdélyi vajdává nevezték ki, később azonban politikai pályája drámai fordulatot vett. Fogva tartották, majd betegen szabadult. 1572 júniusában halt meg.
Így Dobó István életének egri fejezete valójában csak egy – igaz, messze a leghíresebb – része volt egy jóval hosszabb és fordulatosabb történetnek.
Dobó ma is ott áll Eger szívében
A várkapitány emléke nemcsak a várban él tovább.
Eger főtere ma Dobó István nevét viseli, közepén pedig ott áll a monumentális Dobó-szoborcsoport. A Minden, ami Eger korábbi összeállítása részletesen bemutatta a tér történetét is: a helyet egykor Piac térként, majd Városház térként is ismerték, később Kossuth Lajos nevét viselte, mielőtt ismét Dobó Istvánról nevezték el.
Minden, ami Eger – Dobó István tér elnevezése és története
A blogon a vár és az 1552-es események más szereplői is rendszeresen előkerülnek. Mekcsey Istvánról, Dobó egyik legfontosabb társáról például külön összeállítás olvasható.
Minden, ami Eger – Mekcsey utca a vár szomszédságában
Egy séta, amelyen a szobor mögött az embert is megláthatjuk
Talán éppen ezért izgalmas az Élményséták megközelítése.
Dobó Istvánt könnyű kizárólag bronzba öntött hősként látni. Pedig mögötte ott volt a férj, az apa, a testvér, a birtokos és politikus – egy olyan család tagja, amelynek rokoni kapcsolatai meglepően messzire vezettek a 16. századi magyar történelemben.
Ha pedig legközelebb végigsétálunk a Dobó téren, érdemes néhány pillanatra megállni a szobornál, felnézni a várra, és eljátszani a gondolattal:
vajon milyen történeteket hallhatnánk, ha tényleg meghívást kapnánk egy vacsorára Dobó István családjához?
Források
Élményséták Egerben – Menjünk vendégségbe Dobó Istvánhoz!?
Magyar Nemzeti Levéltár – Az egri vár védői, 1552
Magyar Nemzeti Levéltár – Az Egri csillagok és a történelem
Magyar Nemzeti Levéltár – Az egri csillagok, történeti dokumentumok
Minden, ami Eger – Dobó István tér elnevezése és története
Minden, ami Eger – Mekcsey utca a vár szomszédságában
Borítókép: Eger, Dobó István tér – Dobó István szobra és az egri vár.