Eger határában van egy táj, amely mellett sokan úgy élnek, hogy nem is sejtik, milyen különleges értékeket őriz. A Mész-hegy – Nyerges-tető helyi jelentőségű védett természeti terület egyszerre földtani időutazás, botanikai menedék, régi szőlőhegy és a bükkaljai kőkultúra egyik izgalmas helyszíne. Kaptárkövek, sziklába faragott bújók, évszázados utak és ritka növények bújnak meg itt – alig néhány kilométerre Eger belvárosától.
Közel 150 hektárnyi védett terület Eger határában
A Mész-hegy – Nyerges-tető területét Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 1995-ben nyilvánította helyi jelentőségű védett természeti területté. Kiterjedése 146,64 hektár. A védelem egyik legfontosabb célja az eredeti tájkép, a riolittufa-vonulatok, a kaptárkövek, a molyhos tölgyesek, az ősgyepszigetek és a hagyományos mezőgazdasági táj emlékeinek megőrzése.
A terület Egertől mindössze mintegy két kilométerre, keleti irányban fekszik. Vagyis olyan természeti értékről beszélünk, amely szinte közvetlenül a város kapujában található.
Tűzben született táj – közel 20 millió éves örökség
A mai táj megértéséhez több millió évet kell visszautaznunk az időben.
A Bükkalja kialakulásában meghatározó szerepet játszott a miocén kori vulkáni működés. Közel 20 millió évvel ezelőtt tektonikus hasadékokból hatalmas mennyiségű vulkáni törmelék került a felszínre. A Mész-hegy és a Nyerges-tető, valamint az itteni kaptárkövek anyagát is ilyen vulkáni eredetű kőzetek alkotják.
A terület tehát valójában egy hatalmas földtörténeti emlékkönyv: a ma látható sziklafalak és különös formák mögött több millió év eróziója és az ember tájalakító munkája húzódik meg.
A Nyerges-kő – a Bükkalja egyik legrejtélyesebb sziklája
A Nyerges-tető egyik legizgalmasabb képződménye a Nyerges-kő.
A Lithosphera ismertetése szerint a Nyerges-tető nyugati oldalán található kaptárkő a Bükkalja legkülönlegesebb ilyen sziklaalakzatai közé tartozik. A magas riolittufa-sziklatorony teteje nyeregszerű formát mutat – innen eredhet a Nyerges elnevezés is.
Még érdekesebb, hogy a szikla tetején tál alakú mélyedéseket, csatornákat és lyukakat is megfigyeltek.
Hasonló ember által kialakított formák találhatók többek között a siroki Török-asztalon és a demjéni kaptárköveknél is. Hogy pontosan milyen célból készültek, arra nincs minden részletre kiterjedő biztos magyarázat.
A kaptárkövek titka máig nincs teljesen megfejtve
A Mész-hegy és a Nyerges-tető területén több kaptárkőcsoport található. A sziklák falába faragott négyszögletes fülkék eredete és egykori rendeltetése a Bükkalja egyik legismertebb régészeti és kultúrtörténeti rejtélye.
A korábbi kutatások többféle magyarázatot vetettek fel. Kapcsolatba hozták őket méhészettel, temetkezéssel, áldozati vagy kultikus tevékenységgel is, ám a kérdést mindmáig nem sikerült minden kétséget kizáróan lezárni.
Egy egri értéktári összefoglaló szerint a kőfülkék hozzávetőleg 500–1500 évesek lehetnek, miközben a sziklákba vájt pincék és mezőgazdasági bújók jelentős része ennél jóval fiatalabb, körülbelül 100–200 éves.
Ez azért fontos különbség, mert első pillantásra könnyű minden sziklába faragott üreget azonos korúnak gondolni.
Egy középkori út nyomában járhatunk
Talán az egyik legkevésbé ismert érdekesség, hogy a mai turistaút egy része középkori eredetű közlekedési útvonalat követ.
A források „Via ad Szomolya” néven említik az útvonalat. Évszázadokon keresztül szekerek jártak erre Eger, Ostoros és Szomolya térségében.
A bizonyíték ma is ott van a lábunk előtt.
A szekerek és a hosszú időn keresztül zajló közlekedés, valamint az erózió következtében a puhább vulkáni kőzetbe helyenként több méter mély út alakult ki. Ezeket riolitmélyutaknak nevezik.
Vagyis amikor ma végigsétálunk ezen az ösvényen, részben ugyanazon az útvonalon járunk, amelyet évszázadokkal korábban szekerek és gyalogosok használtak.
Egy eltűnt település emléke is megbújik a tájban
A történelmi út Ostoros és az egykor létezett Szőllőske – korabeli alakban Sceulus vagy Seulus – település határán vezetett.
A Mész-hegy és a Nyerges-tető vidéke hajdan intenzíven művelt szőlőhegy volt. A tájban ma is megtalálhatók ennek emlékei: pincék, borházak, sziklába vájt helyiségek és úgynevezett bújók.
Ezek nem egyszerű üregek. Egy letűnt gazdálkodási kultúra emlékei.
A szőlőművelők számára a sziklába faragott helyiségek menedéket, tárolóhelyet vagy pihenőhelyet biztosíthattak. A könnyen faragható riolittufa pedig lehetővé tette, hogy az ember szó szerint „beleépítkezzen” a hegybe.
Amit kevesen tudnak: innen írtak le egy kökörcsint a tudomány számára
A Mész-hegy botanikai jelentősége is figyelemre méltó.
A terület egyik különlegessége a hegyi kökörcsin. A Lithosphera összefoglalója szerint ezt a növényt erről a lelőhelyről írta le a tudomány számára Soó Rezső akadémikus az 1960-as években.
A természetes növényzet legértékesebb maradványai főként a Mész-hegy meredek nyugati oldalán találhatók.
A molyhos tölgyesek és sztyepprétek számos védett növénynek biztosítanak élőhelyet. Megtalálható többek között a leánykökörcsin, a hegyi kökörcsin, a bozontos és hosszúlevelű árvalányhaj, a hússzínű agárkosbor, a piros kígyószisz, a tarka nőszirom, a nagy pacsirtafű és a magyar kőhúr is.
Ősszel pedig többek között a Sadler-imola, a Kárpát-medence bennszülött növénye színesíti a gyepeket.
Több mint száz védett állatfaj előfordulását dokumentálták
A Mész-hegy – Nyerges-tető állatvilága sem mindennapi.
Egy korábbi természeti értékfelmérés szerint a 2011–2012-es terepbejárások során 92 védett állatfaj jelenlétét mutatták ki, az irodalmi adatok pedig további 23 védett faj előfordulását dokumentálták. Ugyanez a felmérés 26 védett növényfajt talált, további kilenc faj korábbi előfordulását pedig szakirodalmi adatok jelezték.
A területen védett rovarok, kétéltűek és hüllők is élnek. A száraz, napsütötte tufafelszínek egészen más életközösségeknek adnak otthont, mint a völgyek nedvesebb részei.
Ez a változatosság az egyik oka annak, hogy viszonylag kis területen rendkívül sokféle élőhely található.
A szőlők eltűnésével a táj is megváltozott
A ma természetesnek tűnő táj jelentős része valójában évszázadokon keresztül ember által művelt kultúrtáj volt.
A Mész-hegy és a Nyerges-tető egykori kertjeit, szőlőit és gyümölcsöseit a második világháború után államosították, majd a terület egy részét tartalékfölddé nyilvánították. A művelés visszaszorulásával sok parcella elvadult.
Ezzel együtt megjelentek és terjedni kezdtek az inváziós növények, mindenekelőtt a fehér akác, a bálványfa és a kanadai aranyvessző. Emiatt az eredeti növényzet sok helyen kisebb szigetekre szorult vissza.
A természetvédelemnek ezért itt nem egyszerűen az a feladata, hogy „ne nyúljunk semmihez”. Bizonyos esetekben éppen aktív beavatkozásra van szükség az értékes gyepek és őshonos növénytársulások fennmaradásához.
Öt állomáson fedezhető fel a Mész-hegy és a Nyerges-tető
A terület megismerését a Mész-hegy – Nyerges-tetői Tanösvény segíti.
A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület tájékoztatója szerint:
- hossza körülbelül 1,5 kilométer,
- 5 állomásból áll,
- körtúraként járható be,
- jelzése a sárga T,
- bejárása hozzávetőleg másfél órát vesz igénybe.
A tanösvény bemutatja a vidék földtani felépítését, természetes élőhelyeit, régi tájhasználatát és természetesen a bükkaljai kőkultúra különleges emlékeit.
Kapcsolódik a Bükkaljai Kő-úthoz is, ahhoz a tematikus útvonalhoz, amely Siroktól Kácsig fűzi fel a térség kőkultúrájának számos emlékét.
Eger egyik kevésbé ismert kincse
A Mész-hegy – Nyerges-tető különlegessége éppen abban rejlik, hogy itt szinte minden réteg mögött újabb történet található.
A szikla több millió éves vulkáni eseményekről mesél. A kaptárkövek falán ismeretlen korok embereinek nyomai láthatók. A mélyút középkori szekerek emlékét őrzi. A sziklába vájt bújók az egykori szőlőművelők mindennapjairól árulkodnak, a gyepek pedig ritka növény- és állatfajok menedékei.
Mindez alig néhány kilométerre Eger belvárosától.
Talán éppen ezért érdemes úgy tekinteni a Mész-hegyre és a Nyerges-tetőre, mint Eger egyik szabadtéri helytörténeti és természettudományi múzeumára – ahol vitrin helyett maga a táj őrzi az emlékeket.
Források
Kaptárkő Egyesület – Mész-hegy–Nyerges-tetői Tanösvény
Lithosphera – A Mész-hegy–Nyerges-tető védett természeti terület
Lithosphera – Kaptárkövek a Mész-hegyen és a Nyerges-tetőn