Eger főterén, a Minorita templom mellett álló Városháza annyira hozzátartozik a Dobó tér képéhez, hogy nehéz elképzelni nélküle a város szívét. Pedig a ma ismert épület csak 1900-ban készült el, és az egri városi igazgatás története ennél jóval régebbre vezethető vissza. Volt városháza a mai Széchenyi utcában, majd egy egészen más külsejű épület a Piac téren, amelynek helyére a 19. század végén emelték a ma is álló reprezentatív székházat. Több mint három évszázad története sűrűsödik össze ezen a helyen.
Az első ismert egri városháza még nem a Dobó téren állt
Az egri városháza történetével kapcsolatban érdemes rögtön egy kevésbé ismert részlettel kezdeni.
A jelenlegi ismeretek szerint Eger legrégebbi városházája, amelyről írásos adatunk van, a 18. század legelején még a Hosszú utcában állt. Ez a mai Széchenyi István utca keleti oldala, nagyjából a jelenlegi 12. szám környéke.
Nem véletlenül itt működött a város igazgatásának központja. A Hosszú utca akkoriban Eger egyik legjelentősebb útvonala volt, és a püspöki rezidencia is ezen a környéken helyezkedett el.
A városháza azonban még a 18. század első felében átkerült arra a helyre, amelyet ma minden egri ismer: az akkori Piac térre, vagyis a mai Dobó István térre.
Ettől kezdve a városi közigazgatás története több mint három évszázadon keresztül ehhez a térhez kötődik.
1712 – megjelenik a Dobó téri városháza
A Dobó téri városháza építésére vonatkozó első ismert adatok Eger 1712-es számadáskönyvében találhatók.
Az iratokból még az is kiderül, honnan szerezték be az építkezéshez szükséges anyagokat. A zsindely Rimaszombatból, a deszka Murányból, a vas Csetnekről, a kályhák pedig Pestről érkeztek. Ezek az apró részletek különösen értékessé teszik a forrást, hiszen segítségükkel szinte beleláthatunk egy több mint háromszáz évvel ezelőtti egri építkezés mindennapjaiba.
Az épület természetesen nem maradt változatlan.
A város növekedésével újabb és újabb helyiségekre volt szükség. Egy 1807-es dokumentum például arról tanúskodik, hogy a városházán található egyes szobákat kislányok számára létesítendő iskolává alakították át. Az átépítés munkálataiban Povolni János kőműves, Plitzner János kőfaragó és Steinhauser Illés asztalos neve is felbukkan.
1825-ben Zwenger József újabb helyiségek tervét készítette el. A régi városháza egy 1825-ből fennmaradt alaprajza is segíti annak rekonstruálását, hogyan működhetett egykor Eger városi igazgatásának központja.
A régi városháza utolsó napjai
A 19. század végére Eger városa már kinőtte a régi épületet.
A városi közigazgatás feladatai megsokszorozódtak, több hivatalnoknak, nagyobb tanácskozóhelyiségeknek és korszerűbb ügyintézési tereknek kellett helyet biztosítani.
A döntés végül megszületett: a régi városházát lebontják, helyére pedig új épület kerül.
Az egyik legérdekesebb fennmaradt dokumentum éppen ezt a pillanatot örökíti meg. A Dobó István Vármúzeum gyűjteményében szerepel ifj. Ringelhann Imre 1898. május 23-án készült felvétele a régi Városházáról. A fotó azért különleges, mert az épületet közvetlenül eltűnése idején mutatja meg.
A bontást 1898 májusában kezdték meg.
📷 Múltidéző fotó
A régi egri Városháza – 1898. május 23.
Dobó István Vármúzeum gyűjteménye, ifj. Ringelhann Imre felvétele:
A történelmi fénykép adatlapja a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében
Megjegyzés: a múzeumi fotó további felhasználása engedélyhez kötött.
Wind István és az új egri Városháza
Az új épület megtervezését Wind István egri építészre bízták, aki 1881-ben nyitotta meg építészirodáját Egerben. Az építkezést Benedek Béla budapesti építész irányította.
A munkálatok gyorsan haladtak: 1900 januárjára elkészült az új városháza, amelynek építési költségét egy korabeli összefoglaló 99 000 koronában adja meg.
A ma látható épületegyüttes azonban két történetet őriz.
A Bajcsy-Zsilinszky utcai szárny már 1895-ben elkészült városi bérházként, és ezt később kapcsolták össze a Dobó tér felőli, kifejezetten városházi célokra emelt épületrésszel.
Így alakult ki lényegében az a városháza, amelyet ma ismerünk.
Mit mesél a homlokzat?
Az egyemeletes, reprezentatív épületet a források leggyakrabban eklektikus, illetve neoreneszánsz jellegűként írják le.
Középső, előreugró homlokzati részét gazdag építészeti díszítés emeli ki. A homlokzaton Eger város címere és a Szent Korona is megjelenik.
Különösen érdekesek a homlokzat allegorikus díszei. Az ívelt ablakok felett a város életének és fejlődésének fontos területeire utaló jelképes ábrázolások láthatók: többek között a tudomány, a földművelés, a kereskedelem, az igazság, az ipar és a művészet jelenik meg rajtuk.
Az épület előcsarnokában az 1848–49-es szabadságharc egri honvédeinek nevét megörökítő emléktábla is helyet kapott.
Régi képeslapokon is fennmaradt
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye több történelmi egri képeslapot őriz.
Az egyik különösen érdekes darab az 1915–1919 közötti időszakból származó színes képeslap, amelyen már a ma ismert városháza látható. A lapot valamikor 1922-ben vagy 1923-ban adták postára, címzettje pedig egy egri angolkisasszony, Alexy Borbála volt.
📷 Régi képeslap
Eger – Városháza, 1915–1919
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény:
Ez már az az épület, amelyet egy mai egri is azonnal felismerne.
A Városháza 1956-ban
A Nemzeti Archívum egy 1956. július 24-én készült felvételt is őriz a Dobó térről.
Seidner Zoltán fotójának központi témája a Minorita templom, de jobb oldalán jól látható a Városháza is. A kép különösen értékes kordokumentum arról, milyen volt Eger főtere több mint hetven évvel ezelőtt.
📷 Archív fénykép
Dobó tér, Minorita templom és Városháza – 1956
Fotó: Seidner Zoltán / MTI–MTVA:
A díszterem – az épület szíve
A Városháza azonban sohasem csupán irodaház volt.
Az épület egyik legfontosabb helyisége a Díszterem, amely napjainkban is Eger közéletének egyik meghatározó helyszíne.
Itt ülésezik Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, de a terem ünnepségeknek, fogadásoknak, kulturális eseményeknek és a város szempontjából fontos találkozóknak is helyet ad. Az Egri Települési Értéktár éppen ezért nem pusztán építészeti emlékként tekint a Városházára, hanem „az egri közélet színtereként” tartja számon.
Ugyanott születnek a város döntései 2026-ban is
Több mint három évszázaddal azután, hogy a városháza megjelent az egykori Piac téren, Eger közgyűlése 2026-ban is a Dobó tér 2. szám alatti Városháza Dísztermében ülésezik.
A 15 tagú közgyűlés általában havonta egyszer tart ülést. A zárt ülések kivételével a tanácskozások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A város honlapján az előterjesztések, jegyzőkönyvek és egyéb közgyűlési dokumentumok is elérhetők.
A hagyományos városházi nyilvánosság időközben digitális nyilvánossággal egészült ki: a közgyűléseket a Városi Televízió közvetítéseiben is követni lehet. A 2026. június 25-i ülésnek például szintén a Városháza Díszterme adott otthont, és az ülés televíziós közvetítése is elérhetővé vált.
Eger közgyűlésének hivatalos oldala
A Dobó tér változott – a Városháza maradt
A Városháza környezete közben rengeteget változott.
Az egykori Piac térből előbb Városház tér, majd más elnevezéseken keresztül Dobó István tér lett. Megjelent a Stróbl Alajos alkotta Dobó-szoborcsoport, átalakultak az üzletek, eltűntek és újak születtek, változott a közlekedés, majd a főtér egyre inkább gyalogos közösségi térré alakult.
A Dobó tér mai formája a 2012–2014 között végrehajtott rehabilitáció nyomán alakult ki; a megújult teret 2014 szeptemberében adták át.
A Városháza azonban továbbra is ugyanott áll.
📷 A Városháza napjainkban – szabadon felhasználható fotó
A Wikimedia Commons gyűjteményében több nagy felbontású fénykép található az épületről.
Egri városháza – nagy felbontású Wikimedia Commons-fotó
A fényképet Pásztörperc készítette 2009. november 13-án. A kép Creative Commons BY-SA 2.5 licenc alatt használható a megfelelő szerzői és licencmegjelöléssel.
Egy másik, 2015-ben készült nagy felbontású felvétel:
City Hall, Eger – Wikimedia Commons, 2015
A Rakás által készített kép CC BY-SA 4.0 licenc alatt érhető el.
Egy épület, amely több mint egy hivatal
Az egri Városháza története valójában Eger polgárosodásának története is.
A 18. század eleji egyszerűbb városi igazgatási központból fokozatosan olyan intézmény alakult ki, amelynek már külön pénztára, hivatali helyiségei, tanácskozótermei és reprezentatív terei voltak. Amikor a régi épület a 19. század végére szűkössé vált, Eger egy olyan új városházát épített, amely megjelenésével is jelezte a város fejlődését.
Azóta rendszerek, polgármesterek, képviselő-testületek és generációk váltották egymást falai között.
A funkció alapja azonban nem változott.
Ez az a ház, ahol Eger közügyeit intézik.
Ahol a közgyűlés döntéseket hoz, ahol ünnepi alkalmakon kitüntetéseket adnak át, ahol vendégeket fogadnak, és amelynek erkélye, díszterme, címere és homlokzata mára ugyanúgy Eger történelmi városképének része, mint a szomszédos Minorita templom vagy a tér közepén álló Dobó-szobor.
A mai Városháza 1900 óta áll a Dobó tér oldalán, de a hely városházi múltja több mint háromszáz évre nyúlik vissza.
Talán éppen ezért találó az Egri Települési Értéktár elnevezése:
„Az egri városháza a közélet színtere.”
Források és további olvasnivalók
Eger Megyei Jogú Város – Dobó tér és Városháza története
Eger Megyei Jogú Város – Minorita templom és a Városháza története
Eger Megyei Jogú Város – Közgyűlés
Bródy Sándor Könyvtár digitális gyűjteménye – Egri Városháza képeslap
Dobó István Vármúzeum – A régi Városháza 1898-ban
Nemzeti Archívum – Dobó tér és Városháza, 1956
Minden, ami Eger – Séta a város szívében
Wikimedia Commons – Egri városháza fotó és licencinformációk