Lakótelep, régi családi házak, üzletek, négysávos főút és a háttérben a Bükk. A mai Nagylapos egészen más arcot mutat, mint az a terület, amelyet egykor a neve is jellemzett. Eger északi részének története itt különösen látványosan mutatja meg, hogyan képes néhány évtized alatt teljesen átalakulni egy város peremvidéke.
A Nagylapos történetével korábban már foglalkoztunk a Minden, ami Eger oldalán. Akkor elsősorban a városrész múltját, jelenét és nevének eredetét jártuk körbe. Ezúttal azonban menjünk tovább: nézzük meg, hogyan vált az egykori nyitott területből Eger egyik legfontosabb északi közlekedési és kereskedelmi térsége, és mit terveztek vele a városfejlesztők.
Korábbi cikkünk:
Nagy-Lapos – Egy egri városrész múltja, jelene és a név eredete | Minden, ami Eger
Beszédes név: mit jelent valójában a „lapos”?
A Nagylapos azok közé a régi földrajzi neveink közé tartozik, amelyek szinte leírják a tájat.
A magyar helynévanyagban a „lapos” általában a környezeténél alacsonyabban fekvő, sík, gyakran nedvesebb területet jelölte. Más magyarországi helynévgyűjtésekben a Nagy-lapos elnevezést kifejezetten nagy kiterjedésű, alacsony fekvésű, rétként, kaszálóként vagy legelőként használható területekre alkalmazták.
Ez önmagában még nem bizonyítja az egri név pontos keletkezésének időpontját, ezért nem lenne helyes egyszerűen más települések névmagyarázatát Egerre rávetíteni. A név jelentése azonban nagyon jól illik az itteni domborzathoz: Eger északi részén, a környező magasabb térszínek között egy jóval nyitottabb, laposabb terület húzódik.
Éppen ezért a név minden valószínűség szerint eredetileg tájnév, illetve határrésznév lehetett, amelyet később a terjeszkedő város is örökölt.
Mielőtt város lett volna belőle
A mai Nagylapos képét nézve nehéz elképzelni, hogy itt valaha nem társasházak, üzletek, parkolók és forgalmas utak határozták meg a tájat.
Eger történelmi városmagja évszázadokon keresztül jóval délebbre koncentrálódott. A város növekedésével azonban fokozatosan birtokba vette az egykori külterületeket is. Ami egy korábbi nemzedék számára még szántó, rét, kert vagy egyszerűen „a város széle” lehetett, abból később lakó- és gazdasági terület lett.
Nagylapos különleges helyzetbe került: Eger belvárosa, Felsőváros és Felnémet közötti átmeneti térséggé vált.
Ez a szerepe napjainkban talán még erősebb, mint korábban.
Két világ találkozik néhány száz méteren
A mellékelt légifelvétel egyik legérdekesebb részlete éppen az, hogy Nagylapos különböző korszakai egyszerre láthatók rajta.
A kép bal oldalán a nagyobb társasházak és tömbházak állnak. Közelebb a főúthoz kisebb, hagyományos családi házak sorakoznak. A túloldalon már a nagy alapterületű kereskedelmi épületek, üzletek és hatalmas parkolók uralják a tájat.
Középen pedig ott húzódik az egész terület ütőere: a 25-ös főút.
Egyetlen fényképen három különböző városfejlődési korszak jelenik meg:
a régi kertvárosias világ, a 20. századi tömeges lakásépítés és a rendszerváltás utáni kereskedelmi város.
Talán kevés olyan pont van Egerben, ahol ez ennyire tisztán olvasható lenne a tájból.
A főút, amely teljesen megváltoztatta Nagylapos szerepét
A 25-ös főút ma Eger egyik legfontosabb észak–déli közlekedési tengelye. Nagylapos térségében már nem egyszerű városi utcáról beszélünk: a széles útpálya, a jelzőlámpás csomópontok és a jelentős forgalom lényegében ketté is osztják a környéket.
Ugyanakkor éppen ez a közlekedési kapcsolat tette rendkívül vonzóvá a területet a kereskedelem számára.
A város északi bejáratán érkezők számára Nagylapos ma már egyfajta modern városkapu. Az Egerbe érkező autós előbb találkozik üzletközpontokkal és nagy forgalmú úttal, és csak ezután érkezik meg a történelmi belváros barokk világába.
A főút jelentőségét jól mutatja, hogy 2026-ban is komoly rekonstrukciós munkák zajlanak a 25-ösön. A város tájékoztatása szerint többek között burkolati, szegély-, híd- és csapadékvíz-elvezetési munkákat is végeznek; a Tesco–OBI térsége és a felsőtárkányi csomópont közötti szakasz szintén érintett.
Eger városa – Halad a munka a 25-ösön: új szakaszok, új szabályok
Nagylaposból kereskedelmi központ
A változás egyik leglátványosabb jele természetesen a kereskedelem megjelenése volt.
A mai Nagylapos és közvetlen környéke Eger egyik legnagyobb összefüggő kereskedelmi övezetévé fejlődött. A nagy alapterületű üzletek megtelepedése nem véletlen: a terület könnyen megközelíthető, a 25-ös főút mellett fekszik, és nagy parkolók kialakítására is volt lehetőség.
A város befektetésösztönzési dokumentumai is kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területekkel számoltak a Nagylapos–Felnémet térségben.
Eger befektetésösztönzési stratégiája és akcióterve
Vagyis ami ma természetesnek tűnik – üzletek, parkolók, szolgáltatások a főút mentén –, az valójában hosszabb városszerkezeti átalakulás eredménye.
Nagylaposnak még ennél is nagyobb szerepet szántak
Talán ez a városrész történetének egyik kevésbé ismert fejezete.
Eger Integrált Városfejlesztési Stratégiájában Nagylapos nem egyszerűen egy újabb beépíthető területként szerepelt.
A fejlesztési elképzelés egyik célja az volt, hogy oldják Felnémet városszerkezeti elkülönülését, és Felsőváros, illetve Felnémet között egy új funkcionális alközpont jöjjön létre.
Ez már egészen más megvilágításba helyezi Nagylapost.
A városrész tulajdonképpen összekötő kapocs lehetett – és részben ma is az – a sűrűn beépített Felsőváros és az egykori önálló település, Felnémet között.
Eger Integrált Városfejlesztési Stratégiája – fejlesztési elképzelések
Lakónegyedet is terveztek nyugat felé
A városrendezési dokumentumok még ennél is tovább mentek.
A Nagylapos-Nyugat néven szereplő térségben új, nagy kiterjedésű fejlesztéssel számoltak. A tervek kisvárosias és kertvárosias lakóterületeket egyaránt elképzeltek, miközben bizonyos részeken zöldfolyosók és lazább, nagyobb telkes beépítés lehetősége is megjelent.
Ez azért érdekes, mert megmutatja, hogy Nagylapos története korántsem ért véget a lakótelepek és üzletek felépítésével.
A területet hosszú ideje Eger egyik tartalék fejlődési irányának tekintik.
Eger településrendezési és városfejlesztési előzményei
Még egy út is összekötötte volna a városrészeket
Egy korábbi városfejlesztési dokumentumban egy olyan közlekedési kapcsolat is szerepelt, amely a Baktai út felől, Árnyékszala és Verőszala térségén át jutott volna el Nagylaposig, majd innen a Bükk sétány és a Töviskes tér irányába.
A dokumentum konkrétan „Nagylapos tervezett gyűjtőútjának” csatlakozását említi.
Ez jól mutatja, mennyire központi szerepet képzeltek el ennek az északi térségnek Eger későbbi közlekedési rendszerében.
A zöld Nagylapos
A sok beton, aszfalt és kereskedelmi épület mellett a zöldfelület kérdése is egyre fontosabbá vált.
2021-ben például a Liliom utca térségében, a Töviskes téri körforgalomtól a nagylaposi körforgalomig 47 új fát ültettek az 1552 fa program részeként. A telepített fajok között szilek, gyertyánok és japánakácok is voltak.
Ez apróságnak tűnhet, de egy ilyen nagy közlekedési és kereskedelmi területen a fasorok évtizedek múlva alapvetően meghatározhatják az utcaképet.
Egri Ügyek – Új facsemeték a Nagylaposon
Érdekesség: Nagylapos hivatalosan is több egyszerű köznyelvi névnél
Eger önkormányzati szabályozása szerint a városrésznév olyan földrajzi név, amely történelmileg vagy új beépítéssel kialakult városi területet jelöl. A városrészneveket a településszerkezeti terv tartalmazza.
Nagylapos tehát nem csupán az egriek által megszokásból használt helymegjelölés: a név a város tervezési dokumentumaiban is önálló területi megnevezésként él tovább.
Sőt, a mai településtervezési dokumentációban Nagylapos I. és Nagylapos II. megnevezések is előfordulnak a nyilvántartott területek között.
Ami talán a legérdekesebb: Nagylapos még mindig nincs „készen”
A történelmi belváros alapvető szerkezete évszázadok óta kialakult. Nagylapos egészen más.
Ez a városrész még ma is változik.
Lakóterület és kereskedelmi terület találkozik itt, fontos közlekedési útvonalak futnak keresztül rajta, miközben nyugati irányban további fejlesztési lehetőségeket tartanak számon.
Nagylapos története ezért tulajdonképpen Eger terjeszkedésének története.
Egy olyan területé, amely egykor a város szélét jelentette, ma pedig már alig lehetne nélküle elképzelni Eger északi részét.
És ha egyszer eltűnne a név?
Ez talán az egész történet legérdekesebb gondolata.
Az épületek lecserélődnek. Utakat szélesítenek. Üzletek nyílnak és zárnak be. Lakóházakat bontanak le, helyükre újak épülnek.
A földrajzi nevek viszont rendkívül makacsul tovább élnek.
A Nagylapos név valószínűleg még abból az időből őriz valamit, amikor itt egészen más táj fogadta az embert. Ma már négysávos úton haladunk keresztül rajta, üzletek és lakóházak között, mégis ugyanazzal a szóval nevezzük a környéket, amely eredetileg minden bizonnyal magának a tájnak a jellegére utalt.
Ezért különlegesek Eger régi városrész- és dűlőnevei.
A város átalakul, de a nevek alatt sokszor még mindig ott rejtőzik a régi táj.
Fotó: a cikkhez mellékelt légifelvétel – Nagylapos és a 25-ös főút térsége
Források és további olvasnivalók
Minden, ami Eger – Nagy-Lapos: Egy egri városrész múltja, jelene és a név eredete
Eger Megyei Jogú Város – Nagylapos és Felnémet városrészek rendezési dokumentuma
Eger – Integrált Városfejlesztési Stratégia, északi városrész
Eger – Integrált Városfejlesztési Stratégia, fejlesztési akcióterületek
Eger településtervének megalapozó vizsgálata