Eger belvárosában, a Markhot Ferenc utca és a Knézich Károly utca sarkán áll egy különleges műemlék, amely mellett sokan elsétálnak anélkül, hogy ismernék gazdag múltját. A Szent Sebestyén vértanú templom, közismertebb nevén az egykori Irgalmasok temploma, nemcsak vallási emlékhely, hanem Eger egyik legérdekesebb történelmi épülete is.
A templom különlegessége, hogy falai részben egy egykori oszmán kori mecset maradványait őrzik, miközben a mai klasszicista homlokzat a 19. századi magyar egyházi építészet szép példája.
Török mecsetből katolikus templom
Az irgalmas rend a 18. század elején telepedett le Egerben, ahol kórházat és kolostort működtetett. A templom helyén álló török mecsetet már 1730-ban kápolnává alakították át, majd Pyrker János László egri érsek kezdeményezésére 1840-ben épült fel a mai templom, amelyet Szent Sebestyén vértanú tiszteletére szenteltek fel.
Az épület szorosan kapcsolódik az egykori irgalmas kórházhoz, hiszen a templomot a kolostor és a kórházi szárny közé építették. Ez jól tükrözi az irgalmas rend küldetését: a betegek testi és lelki gyógyítását egyszerre szolgálták.
A homlokzat, amely csaknem eltűnt
A templom mai megjelenése az 1887–1891 között végzett átépítésnek köszönhető.
Legszebb része a klasszicista főhomlokzat, amelyet kettős pilaszterek tagolnak. Az attikán három szobor áll:
- Istenes Szent János, az Irgalmas Rend alapítója,
- Szent Mihály arkangyal,
- Szent Gábriel arkangyal.
A tetőből karcsú huszártorony emelkedik ki, a főbejárat fölött pedig ma is látható Pyrker János érsek címere.
Érdekesség
A homlokzati szobrok hosszú éveken keresztül nem voltak a helyükön. Állapotuk miatt restaurálásra elszállították őket, és csak a 2014-ben befejeződött homlokzat-felújítás után kerültek vissza eredeti helyükre, amikor a torony és a homlokzat is teljesen megújult.
Barokk hangulat a templom belsejében
A templom belseje egyszerű, mégis elegáns.
- csehboltozatos mennyezet,
- 18–19. századi berendezés,
- bejárat fölötti karzat,
- gazdag falfestmények.
1908-ban Graits Ede pécsi festőművész Tiepolo alkotásai alapján készített monumentális másolatokkal díszítette a belső teret.
A további falképek 1935–1936-ban készültek, így a templom belseje ma több korszak művészeti értékeit őrzi.
Az egri Angster-orgona
Kevesen tudják, hogy a templom orgonája az ország egyik leghíresebb orgonaépítő műhelyében készült.
Az Angster József által alapított pécsi orgonagyár a Monarchia egyik legismertebb hangszerkészítője volt. Az itt épített orgonák közül több ma is működik Magyarország történelmi templomaiban.
A Szent Sebestyén-templom orgonája ma is az épület egyik legértékesebb berendezési tárgya.
A József harang története
A templom egykor saját haranggal rendelkezett.
A József-harangot 1928-ban öntötte Wasler Ferenc budapesti harangöntő, az irgalmas rend egri letelepedésének 200. évfordulójára.
A harang adatai
- alsó átmérője: 64 cm
- tömege: megközelítőleg 200 kilogramm
- palástján Szent József képe látható.
Felirata:
„Isten nagyobb dicsőségére és Szent József tiszteletére öntette az Irgalmas Rend egri háza fennállásának 200 éves évfordulója alkalmából 1928. évben. Öntötte Wasler Ferenc Budapest.”
Miért hallgatott el a harang?
A második világháború után az egyházi intézmények működését jelentősen korlátozták.
Az irgalmas rend kápolnáját bezárták, hivatalos indokként azt hozva fel, hogy a kórháznak raktárra van szüksége, valamint a harangozás zavarja a gyógyító munkát.
A József-harangot ezért leszerelték, majd később átszállították az egri Jézus Szíve Plébániatemplom (Maklári út 91.) harangtornyába, ahol ma is szolgálja a híveket.
Ez a harang így nem pusztán egy egyházi emlék, hanem a 20. századi magyar egyháztörténet egyik csendes tanúja is.
Egy templom, amely több korszakot köt össze
A Szent Sebestyén vértanú templom különlegessége, hogy egyszerre őrzi:
- a török hódoltság emlékeit,
- az irgalmas rend gyógyító szolgálatát,
- Pyrker János érsek építőmunkáját,
- a 19. századi klasszicista építészetet,
- valamint a 20. század történelmi változásainak nyomait.
A mellette magasodó Minaret és az egykori kórház épülete együtt különleges történelmi együttest alkot Eger belvárosában, ahol néhány méteren belül találkozik az oszmán, a barokk és a klasszicista örökség.
Érdekességek
- A templom falai részben egy 16–17. századi török mecset maradványaira épültek.
- A homlokzati szobrok restaurálás után 2014-ben kerültek vissza eredeti helyükre.
- A templom orgonáját az ország világhírű Angster-orgonagyára készítette.
- A József-harang ma már nem itt, hanem a Jézus Szíve-templom tornyában szól.
- Az épület Eger belvárosának műemléki védettségű épületegyütteséhez tartozik.
Források
- Eger Megyei Jogú Város – Épített örökség: https://www.eger.hu
- Egri Főegyházmegye: https://eger.egyhazmegye.hu
- Fortepan – Archív felvételek a templomról és a Minaretről: https://fortepan.hu
Megjegyzés küldése