Véget ér a nyár, előkerülnek az iskolatáskák, megtelnek az óvodák és az iskolák, szeptember első reggelén pedig családok ezreinél kezdődik újra a korán kelés és a megszokott hétköznapi rend. Az iskolakezdésről legtöbbször a gyerekek szemszögéből beszélünk. Pedig van valaki, akinek ugyanúgy újra hozzá kell szoknia az elváláshoz: a szülő.
Szeptember 1-jén, kedden megkezdődik a 2026/2027-es tanév. A hivatalos tanévrend szerint az első tanítási naptól 2027. június 18-ig összesen 180 tanítási nap vár a diákokra.
Egerben és Heves vármegye településein is újra benépesülnek az iskolaudvarok, óvodák, buszmegállók és a reggelente néhány hónapra elcsendesedett iskolák környéke.
A szeptember azonban sokkal többről szól, mint órarendről, tankönyvekről és becsengetésről.
Egy ajtó, amelynek két oldalán is nehéz lehet
Egy kisgyermek számára komoly változást jelenthet az óvodába vagy iskolába való visszatérés. Újra korábban kell felkelni, alkalmazkodni kell a napirendhez, a közösséghez, a pedagógusokhoz és ahhoz, hogy a nyári szabadság után ismét kötöttebbek lesznek a hétköznapok.
Az Egészségvonal tájékoztatásaiban is megjelenik, hogy az óvoda- és iskolakezdés jelentős élethelyzeti változás lehet a gyermek számára, az iskolakezdést pedig a gyermekkori stresszhelyzetek között is említik.
De ugyanennek az óvoda- vagy iskolakapunak van egy másik oldala is.
Ott állnak a szülők.
Ők azok, akik reggel felébresztik a gyermeket, elkészítik a reggelit, megkeresik az utolsó pillanatban eltűnt tornazsákot, megigazítják a ruhát vagy a hajat, ellenőrzik, bekerült-e minden a táskába.
Aztán egyszer csak elérkezik a pillanat:
„Menj csak. Jó lesz.”
A gyermek pedig elindul.
Egész nyáron ott voltak mellettünk
A hosszú nyári szünet alatt egészen más ritmusa lehet egy család életének. Több a közösen eltöltött idő, lazábbak a reggelek, hosszabbak az esték, több lehetőség jut kirándulásra, játékra vagy egyszerűen arra, hogy együtt legyen a család.
A szülő megszokja, hogy tudja, merre jár a gyermeke.
Hallja, amikor nevet.
Észreveszi, amikor valami bántja.
Ha pedig szükség van rá, többnyire ott lehet mellette.
Szeptemberben ebből valamennyit ismét el kell engedni.
Talán ezért olyan különös az első néhány reggel. A gyermek belép az óvoda vagy az iskola ajtaján, a szülő pedig hazafelé vagy munkába menet még sokáig gondolkodhat rajta:
Vajon jól érzi magát?
Talált már valakit, akivel beszélgethet vagy játszhat?
Mi történik, ha elszomorodik?
Észreveszi-e valaki, ha segítségre van szüksége?
Az első óvodai napoknál mindez még erősebben jelentkezhet, de egy új iskola, az első osztály vagy akár egy hosszú nyári szünet utáni visszatérés is hozhat hasonló érzéseket.
Az elengedés valójában a felnőtté válás része
Talán a szülőség egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben minden erőnkkel óvni szeretnénk a gyermekeinket, közben éppen arra kell felkészítenünk őket, hogy egyszer nélkülünk is boldoguljanak.
Nem lehetünk mellettük minden pillanatban.
Nem foghatjuk meg a kezüket minden bizonytalan helyzetben, nem oldhatunk meg helyettük minden konfliktust, és nem törölhetünk le minden könnycseppet.
De adhatunk valami mást.
A biztonságot, hogy bármi történjen velük odakint, van hová hazatérniük.
Az önállósodás ugyanis nem egyik napról a másikra történik. Apró lépésekből épül fel.
Az első óvodai reggelből.
Az első iskolanapból.
Az első egyedül megoldott feladatból.
Az első barátságból.
Az első kisebb kudarcból, amely után már saját erejéből áll fel.
Minden ilyen pillanatban egy kicsit távolabb kerülnek a szülőktől – és közben egyre közelebb ahhoz az emberhez, akivé egyszer válni fognak.
Idén új gondolatokkal indul az alsó tagozat is
A 2026-os tanévkezdéshez egy aktuális változás is kapcsolódik. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium augusztusban gyermekközpontú ajánlásokat küldött az iskoláknak az alsó tagozatos oktatás megújítására.
Az ajánlások között szerepel a nyugodtabb, rugalmasabb napkezdés lehetősége. A minisztérium például reggeli beszélgetőkört, közös olvasást, mesehallgatást, csendes érkezést vagy mozgásos ráhangolódást is javasol.
A cél az, hogy a tanítási nap kezdete biztonságosabb, nyugodtabb és jobban igazodó legyen a kisebb gyermekek életkori sajátosságaihoz.
Ez különösen érdekes éppen szeptemberben, amikor az elsősöknek nem egyszerűen egy új tanév, hanem életük teljesen új időszaka kezdődik.
Egerben az iskolába vezető út biztonsága is előtérbe került
A Minden, ami Eger korábban beszámolt arról is, hogy Eger nyerte meg a 2026-os Okoszebra közönségszavazást, így a Líceum közelében található gyalogátkelő fejlesztése is a tanévkezdéshez kapcsolódó fontos helyi ügy lett.
A szeptemberi reggeleken ugyanis nemcsak az számít, mi történik az iskola falain belül. Több ezer gyermek indul útnak gyalogosan, autóval, busszal vagy kerékpárral, ezért az első hetekben különösen fontos az óvatosság az oktatási intézmények környékén.
Kapcsolódó korábbi cikkünk:
Szeptemberben valójában az egész család újrakezd
Kedden reggel ismét megtelnek az utak hátizsákos gyerekekkel. Lesznek elsősök, akik talán a szülő kezét szorítják majd, mások már alig várják, hogy találkozzanak az osztálytársaikkal.
Lesznek könnyek is.
És lesznek szülők, akik még egyszer visszanéznek az iskola vagy az óvoda kapujából.
Délután aztán újra kinyílik az ajtó.
A sok kis arc között egyszer csak megjelenik az, amelyiket egész nap vártunk.
És talán ekkor értjük meg igazán, hogy az elengedés nem azt jelenti, hogy kevésbé vigyázunk rájuk.
Éppen ellenkezőleg.
Annyira szeretjük őket, hogy lassan megtanítjuk őket nélkülünk is lépni. Mi pedig megtanulunk néhány lépéssel mögöttük maradni – mindig olyan közel, hogy tudják: van hová visszafordulni.
Mert szeptemberben nemcsak a gyerekek kezdenek újra.
Egy kicsit a szülők is.
Források
- Minden, ami Eger – Eger nyerte a 2026-os Okoszebra közönségszavazást
- Nemzeti Jogszabálytár – 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet a 2026/2027. tanév rendjéről
- Magyarország Kormánya – Legyen élmény a tanulás! Gyermekközpontú javaslatok az alsó tagozat megújítására
- Egri Tankerületi Központ – 2026/2027-es tanév
- Egészségvonal – gyermekek lelki egészségével kapcsolatos tájékoztatók