2016 szeptemberében különleges eseménynek lehettek tanúi az egriek: közel két évszázad után ismét toronyóra került a Széchenyi utcai ciszterci templom tornyaira. Az óra története azonban jóval régebbre, egészen 1763-ig vezet vissza. Tűzvészek, földrengések és villámcsapások után 189 évig üresen maradtak az óra helyei – mígnem tíz évvel ezelőtt visszakapta egy régi részletét Eger egyik legszebb barokk temploma.
Aki ma végigsétál Eger Széchenyi István utcáján, könnyen természetesnek veszi a Szent Bernát-templom tornyain látható órákat. Pedig alig tíz éve vannak ott.
A történet különlegessége éppen az, hogy nem egyszerűen egy új órát szereltek fel 2016-ban. Egy olyan építészeti részlet tért vissza, amely 189 éven keresztül hiányzott a templomról.
Az első óra már 1763-ban mutatta az időt
Az Egri Főegyházmegye korabeli beszámolója szerint a templom első toronyórája 1763-ban készült el. Ekkor az épület még a jezsuiták temploma volt, az óra létezését pedig a rendház Historia Domusa, vagyis háztörténete is megörökítette.
Ez azért is érdekes, mert a templom építése csak néhány évtizeddel korábban fejeződött be. A jezsuiták Egerben már a 17. században megjelentek, rendházukat 1700 és 1727 között építették, templomuk pedig az 1730-as évektől 1743-ig készült el. A gazdag belső díszítés munkái még hosszú éveken keresztül folytatódtak.
Vagyis az óra a templom történetének már egészen korai időszakában hozzátartozott az épülethez.
A tűz kétszer is elpusztította
Az első szerkezet nem maradt sokáig sértetlen.
1800-ban hatalmas tűzvész pusztított Egerben, amelynek során a templom toronyórája is megsemmisült. Két évvel később, 1802-ben az akkor már ciszterci kézben lévő templom óráit helyreállították.
A történet azonban 1827-ben ismét tragikus fordulatot vett.
Egy újabb tűzvészben az órák megint elpusztultak.
És ekkor kezdődött a csaknem két évszázados csend.
1827 után eltűnt a toronyóra
Az 1827-es pusztulást követően az írott forrásokban már nem találni adatot újabb toronyóráról. Az Egri Főegyházmegye összefoglalója szerint a templomot az évszázadok során nemcsak tűzvészek, hanem földrengések és villámcsapások is károsították, így folyamatosan akadt fontosabb és sürgetőbb helyreállítási feladat.
Az órák helyén később rozsdabarna lemezek maradtak.
Különösen érdekes, hogy a 2016-os rekonstrukció idején már nem állt rendelkezésre olyan ismert korabeli ábrázolás, amely pontosan megmutatta volna az egykori számlapokat. A tervezők ezért a Historia Domus adataira és művészettörténeti analógiákra támaszkodtak.
Ez azt jelenti, hogy amit ma látunk, nem egy fennmaradt régi óra egyszerű másolata, hanem történeti kutatásra támaszkodó rekonstrukció.
2014-ben született meg az ötlet
A fordulat 2014-ben következett be.
Ekkor fogalmazódott meg, hogy az évtizedek óta látható fémlemezek helyére ismét méltó toronyórák kerülhetnének.
Az elképzelés mellé álltak a templom hívei, a ciszterci gimnázium öregdiákjai, a fertálymesterek és az egri városszépítők is. A kezdeményezést támogatta a zirci ciszterci apát és Eger akkori városvezetése is.
Az órák megalkotását és kivitelezését Bukta András füzesabonyi vállalkozó vállalta.
2016: így került vissza az óra
A most előkerült képek ezt a történelmi pillanatot is megőrizték.
Az egyik felvételen még a földön látható a hatalmas, fekete-arany számlap, miközben két munkás készül annak mozgatására. Másik képünkön már a torony homlokzatán látható az elkészült óra.
189 év után került vissza oda, ahová eredetileg tartozott.
A toronyórákat 2016. szeptember 11-én este hat órakor indították el ünnepélyesen. A dátumot sem véletlenül választották: Szűz Mária névnapjának előestéje mellett ekkor emlékeztek az egri vár 1552-es ostroma kezdetének 464. évfordulójára is.
Az ünnepségen Koós Ede templomigazgató megáldotta a szerkezetet, majd ismét óra- és harangszó jelezte az idő múlását Eger belvárosában.
Tíz év telt el
2026 szeptemberében már tíz éve lesz annak, hogy visszatért a toronyóra.
A történet pedig jó példája annak, hogy egy város arculatát nem feltétlenül hatalmas beruházások változtatják meg. Néha egy látszólag apró részlet visszaállítása is képes helyrehozni valamit abból, ami évszázadokkal korábban elveszett.
A Széchenyi utcán ma már keveseknek jut eszébe, hogy gyermek- és fiatalkorukban az idősebb egriek még egészen másként látták ezeket a tornyokat.
1763 – 1800 – 1802 – 1827 – 2016.
Öt évszám, amely végigkíséri az egri ciszterci templom órájának különös történetét.
És talán ez benne a legérdekesebb: az óra 189 évig hiányzott a toronyból, miközben ma már úgy érezzük, mintha mindig is ott lett volna.
Érdekesség – maga a templom is sok mindent túlélt
A Szent Bernát-templom Eger egyik legértékesebb barokk műemléke. Az épületet története során többször sújtotta tűzvész, földrengés és villámcsapás. Toronysisakját 1885-ben újították meg, 1888-ban pedig jelentős restaurálás történt. Nagy műemléki helyreállítására 1968–69-ben került sor.
Homlokzatának rokokó fülkéiben négy jezsuita szent szobra látható: Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Kosztka Szent Szaniszló és Régis Szent Ferenc.
Képaláírás a régi fotókhoz
189 év után tért vissza a toronyóra – a hatalmas számlap felhelyezése az egri ciszterci templomra 2016-ban.
Források
- Minden, ami Eger – kapcsolódó cikkek keresése a ciszterci templomról
- Egri Főegyházmegye – 189 év elteltével újra van toronyórája az egri ciszterci templomnak
- Egri Főegyházmegye – Megszólalt az egri ciszterci templom toronyórája
- Egri Főegyházmegye – Szent Bernát-templom története
- Eger város – Szent Bernát-templom
- Egri Értéktár – Egri ciszterci, volt jezsuita templom