Különleges vasárnapra készülnek Eger egyik legcsendesebb és talán legkevésbé ismert történelmi helyén. Augusztus 30-án ismét megtartják a Rókus-kápolna búcsúját: az ünnepi szentmise 16 órakor kezdődik. A több mint három évszázados kápolna története az Egert sújtó pestisjárványok koráig vezet vissza.
A Jézus Szíve Plébánia Eger közösségi oldalán tette közzé a meghívót az idei Rókus-kápolnai búcsúra. Az ünnepi szentmisét 2026. augusztus 30-án, vasárnap 16 órától tartják.
A rövid meghívás egyszerűen fogalmaz:
„Hívunk és várunk mindenkit!”
A helyszín azonban önmagában is különlegessé teszi az alkalmat. A Rókus-kápolna nem Eger legismertebb műemlékei közé tartozik, története mégis szorosan összefonódik a város több mint háromszáz évvel ezelőtti történelmével.
Egy kápolna, amely egy járvány emlékét őrzi
A Rókus-kápolna történetének kezdete az 1709–1710-es pestisjárvány időszakához kapcsolódik. Korabeli források szerint Egerben különösen súlyos volt a helyzet: Bercsényi Miklós már 1709 szeptemberében arról írt II. Rákóczi Ferencnek, hogy a pestis megjelent a városban, 1710-ben pedig sok áldozatot követelt a járvány.
A járvány idején született meg az elhatározás, hogy Szent Rókus tiszteletére kápolnát emelnek. Nem véletlenül esett rá a választás: Szent Rókust évszázadokon át a pestisben és más fertőző betegségekben szenvedők egyik legfontosabb védőszentjeként tisztelték.
A kápolna homlokzatán található évszámok alapján az épület 1712 és 1714 között készült, építőjeként Pirner Mihály kőművesmestert említik. Ezzel a Rókus-kápolna Eger egyik korai barokk építészeti emléke.
Fotó: Jézus Szíve Plébánia Eger
Kripta rejtőzik a kápolna alatt
A kis épület története azonban ennél jóval gazdagabb.
1734-ben kriptát alakítottak ki alatta, amelyet 1771-ben tovább bővítettek. A források szerint több tehetős egri német polgárcsalád tagjait temették ide, többek között a Ringelhan-, Forst- és Hering család tagjait. A Butler- és a Szepessy családhoz kötődő temetkezéseket is említenek.
A kápolna előtti kőfeszület 1756-os évszámot visel, bejáratának kovácsoltvas rácsát pedig a helytörténeti forrás a híres Fazola-műhelyhez köti, és 1760 körülre datálja.
Vagyis ezen az apró egri helyen a város barokk korszakának több emléke is egymás mellett maradt fenn.
Vidróczki legendája is ide vezet
A Rókus-temetőhöz egy jóval romantikusabb történet is kapcsolódik.
A helyi hagyomány szerint itt, egy jelöletlen sírban temethették el Vidróczki Mártont, a Mátra és a Bükk legendás betyárját. Erre biztos történeti bizonyíték nincs, ezért inkább helyi legendaként érdemes kezelni, ám a történet régóta hozzátartozik a temetőhöz.
A Minden, ami Eger korábban is bemutatta a különleges helyet
A Rókus-kápolnával korábban már részletesen foglalkoztunk.
A Minden, ami Eger márciusi írásában arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a kápolnát nem feltétlenül egyszerű megtalálni, ám éppen eldugott fekvése adja különleges hangulatát. A Rókus köz felől megközelíthető régi temető és a kápolna környezete egészen más arcát mutatja Egernek, mint a néhány perces sétára fekvő belváros.
A júliusi „Eger elfeledett kápolnái – apró szentélyek, amelyek mellett nap mint nap elsétálunk” című összeállításunkban pedig már történeti szempontból is bemutattuk a Rókus-kápolnát. Ott arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ezek az apró szakrális épületek sokszor olyan történeteket őriznek, amelyek nélkül Eger múltja sem lenne teljes.
Filmes helyszín is volt a Rókus-kápolna
Van még egy érdekesség, amelyet talán sok egri sem ismer.
Az 1958-ban bemutatott, Makk Károly rendezte Ház a sziklák alatt egyes jeleneteit ugyanis itt forgatták. A Nemzeti Filmintézet szerint a film temetői jeleneteinek helyszíne az egri Szent Rókus-kápolna és környéke volt. A badacsonyi történethez tehát Eger szolgált filmes helyszínként.
Ez ma külön érdekességet ad a kápolnának: egyszerre vallási emlékhely, helytörténeti látnivaló és magyar filmtörténeti helyszín.
Rókus-búcsú 2026 – a legfontosabb tudnivalók
Időpont: 2026. augusztus 30., vasárnap
Kezdés: 16:00
Helyszín: Rókus-kápolna, Eger
Program: ünnepi szentmise
Szervező/meghívó: Jézus Szíve Plébánia Eger
Az idei búcsú így jóval több lehet egy vasárnap délutáni szentmisénél. Egy olyan több évszázados egri hagyomány folytatása, amely egykor a járványtól sújtott város lakóinak fogadalmából született.
A kis sárga kápolna ma is ott áll a régi temetőben, távol a Dobó tér forgatagától. Augusztus 30-án pedig ismét megtelik élettel az a hely, amely több mint háromszáz éve őrzi az egriek hitének, veszteségeinek és reményének emlékét.
Kapcsolódó cikkeink
Nyugis egri hely: Rókus kápolna – Minden, ami Eger
Eger elfeledett kápolnái – apró szentélyek, amelyek mellett nap mint nap elsétálunk
Források
Minden, ami Eger – Nyugis egri hely: Rókus kápolna
Minden, ami Eger – Eger elfeledett kápolnái
Nemzeti Filmintézet – Ház a sziklák alatt, egri forgatási helyszín
Egri történeti ismerettár – Szent Rókus-kápolna és temető
Program és fotó: Jézus Szíve Plébánia Eger