1552. szeptember 10-én már közvetlenül Eger körül mozgott az oszmán had, Maklárnál táboroztak a támadók, Dobó István pedig még egy utolsó, kétségbeesett üzenetet küldött Bécsbe segítségért. Az ostromgyűrű ekkorra végleg bezárult a vár körül. A következő hetekben eldőlt, hogy Eger elbukik-e, vagy képes lesz feltartóztatni a sokszoros túlerőt.
Szeptember 9-én a Minden, ami Eger oldalán felidéztük az 1552-es ostrom kezdetét. A történet azonban természetesen nem állt meg egyetlen dátumnál.
Kapcsolódó előzmény:
474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma
Szeptember 10-én már egyre világosabbá vált a várban lévők számára, hogy Eger körül hamarosan megszűnik a szabad mozgás lehetősége.
Ali pasa serege Maklárnál
Hadim Ali budai pasa az Eger ellen vonuló oszmán haderő előhadával 1552. szeptember 10-én Maklár térségébe érkezett, alig több mint tíz kilométerre az egri vártól.
Ez már közvetlen fenyegetést jelentett.
Az egri katonák azonban nem vártak tétlenül a falak mögött. A történeti összefoglalók szerint Bornemissza Gergely, Pethő Gáspár, Zolthay István és Fügedy János mintegy kilencven válogatott vitézzel rajtaütött a törökökön. A támadás után zsákmánnyal tértek vissza Egerbe.
Ez még a végvári harcok megszokott, mozgékony világa volt.
Néhány nappal később azonban már egészen más körülmények között kellett harcolniuk.
Dobó még az utolsó pillanatban is segítséget kért
Szeptember 10-éhez kötődik az ostrom egyik kevésbé ismert története is.
Dobó István ezen a napon Vas Miklós futárt küldte Oláh Miklós egri püspökhöz Bécsbe.
Az üzenet szerint az oszmánok már Makláron szálltak meg, ezért Egernek azonnali katonai segítségre volt szüksége.
Vas Miklós nem ismeretlen küldönc volt. A fiatal nemes Dobó egyik gyakran alkalmazott futáraként már korábban is vitt bizalmas katonai híreket. Júniusban szintén ő továbbította a várkapitány egyik levelét Oláh Miklósnak.
A szeptember 10-i küldetés azonban különösen drámai lett.
Amikor Vas Miklós Bécsből visszatért, már nem tudott bejutni Eger várába, mert addigra a törökök körülzárták az erősséget. A futár ezért Szarvaskő várába ment.
Egyetlen ember történetén keresztül is érzékelhető, milyen gyorsan változott meg a helyzet Eger körül.
Aki még szeptember 10-én kijutott a várból, néhány nappal később már nem feltétlenül tudott visszatérni.
Az egri posta is az utolsó pillanatban menekült
Szeptember 10–11-éhez egy másik, ma már kevésbé ismert történet is kapcsolódik.
Egernek ekkor már működő hadipostai kapcsolata volt. A Pozsony és Eger közötti postajáratnak komoly katonai jelentősége volt, hiszen ezen keresztül is továbbíthatták a híreket és parancsokat.
A Hadtörténelmi Közleményekben megjelent kutatás szerint az egri posta személyzete közvetlenül a török blokád teljessé válása előtt, szeptember 10–11-én hagyta el Egert.
Paár Péter egri postamester később arról számolt be, hogy az ostrom következtében jelentős veszteségeket szenvedett: szolgákat, lovakat, élelmet és felszerelést is elveszített.
Ez a részlet azért különösen érdekes, mert megmutatja, hogy az ostrom nem egyik pillanatról a másikra, egyetlen ágyúlövéssel kezdődött.
Eger kapcsolatai fokozatosan szakadtak meg a külvilággal.
Szeptember 9. vagy szeptember 10.?
Az 1552-es ostrom kezdetének pontos dátumával kapcsolatban a történeti források megfogalmazása nem teljesen egységes.
Több összefoglaló – és tegnapi cikkünk is – szeptember 9-ét jelöli meg az ostrom kezdeteként, amikor az oszmán előcsapatok Eger közelébe érkeztek és megkezdődött a vár körülzárása.
Más hadtörténeti feldolgozások szeptember 10-ét tekintik annak a napnak, amikor az ostromgyűrű végleg bezárult Eger körül.
A két dátum tehát nem feltétlenül mond ellent egymásnak.
Egy hatalmas hadsereg felvonulása és egy vár teljes körülzárása nem egyetlen pillanat alatt történt. Az oszmán csapatok egymást követően érkeztek a térségbe, elfoglalták állásaikat, majd fokozatosan elvágták a vár kapcsolatait.
A várban ekkor még nem tudhatták, mi következik
Ma már ismerjük a történet végét.
Tudjuk, hogy Dobó István és védői kitartottak. Tudjuk, hogy Bornemissza Gergely különleges „tüzes szerszámai” legendássá váltak. Tudjuk, milyen szerepet játszottak az egri nők, és azt is, hogy az oszmán had végül eredménytelenül vonult el.
1552. szeptember 10-én azonban mindebből még semmit sem lehetett biztosan tudni.
A vár körül hatalmas túlerő gyülekezett.
A külvilággal való kapcsolattartás egyre nehezebbé vált.
A segítség bizonytalan volt.
Dobó még futárt küldött Bécsbe, miközben az oszmán katonák már Maklárnál álltak.
A várban lévőknek arra kellett készülniük, hogy hamarosan csak saját erejükre számíthatnak.
Eger történetének egyik legnehezebb 39 napja következett
Az ostrom során az oszmán tüzérség súlyosan megrongálta az erődítményt. Egy hadtörténeti tanulmány szerint a harcok végére a vár olyan állapotba került, hogy egy korabeli leírás már inkább sík mezőhöz, mint erődítményhez hasonlította.
Mégsem sikerült elfoglalni.
A Nemzeti Örökség Intézetének összefoglalása szerint 39 napi eredménytelen küzdelem után az oszmán had elvonult Eger alól.
A vár megmaradt.
Eger pedig a magyar történelem egyik legismertebb helytállásának jelképévé vált.
Szeptember 10. ezért nem egyszerűen egy újabb dátum az ostrom történetében.
474 évvel ezelőtt ezekben az órákban már egyre szorosabbra zárult a gyűrű Eger körül – miközben a várban még senki sem tudhatta, hogy néhány héttel később győztesként tekintenek majd le ugyanazokról a falakról.
Kapcsolódó cikkünk
474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma – Minden, ami Eger
Források
Minden, ami Eger – 474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma
Nemzeti Örökség Intézete – Egri vár
Magyar Elektronikus Könyvtár – A török kor iratainak levéltári segédlete
Eger-1552 – Vas Miklós, Dobó István futára
Hadtörténelmi Közlemények – Az egri hadiposta és az 1552-es ostrom
Hadtörténelmi Közlemények – A török sereg elvonulása Eger alól 1552-ben
Nemzeti Értéktár – 1552 hősiessége
Borítóké: Eger várának 1552-es ostroma – történelmi ábrázolás
Forrás: Dobó István Magyar Hagyományőrző Társaság – ÉLETJEL, 2010. január