Kidőlt tölgyfák, elburjánzó akác, megrepedt tufasziklák és járhatatlanná vált tanösvény – ilyen állapotokról számolt be Baráz Csaba a cserépváraljai Furgál-völgyben tett terepbejárása után. A kaptárkövek kutatásában és védelmük előkészítésében is részt vevő szakember nyilvános bejegyzésében sürgette a természetvédelmi beavatkozásokat. Felvetése Eger és Heves vármegye számára is fontos: ugyanannak a bükkaljai természeti és kulturális örökségnek a megőrzéséről van szó, amelyhez az egri, egerszalóki, demjéni vagy siroki kaptárkövek is tartoznak.
A Minden, ami Eger oldalán korábban több alkalommal bemutattuk ezt a különleges örökséget. A titokzatos kaptárkövek – A bükkaljai kőkultúra 2016 óta hungarikum című írásunk a sziklafülkék mellett a kőbe vájt pincék, barlanglakások és gazdasági helyiségek világával is foglalkozott. A Bükk déli lábánál található tufaalakzatokról szóló cikkünk pedig arra hívta fel a figyelmet, milyen gazdag ez az emlékanyag Eger környékén és a Bükkalján. Most a bemutatásuk mellett a megőrzésük kérdése került előtérbe.
A sziklákra borult fák miatt kongatta meg a vészharangot
Baráz Csaba „Armageddon a Bükkalján…” felütéssel közzétett beszámolójában azt írta: terepbejárása során felkereste a Furgál-völgy kaptárköveit, ahol számára megdöbbentő állapotok fogadták.
Leírása szerint gyökerestől kifordult tölgyfák dőltek a fülkés sziklákra, környezetükben sűrű akácos alakult ki, és kettérepedt tufasziklákat is látott. A tanösvényt járhatatlannak nevezte, a szükséges természetvédelmi kezelések nyomait pedig hiányolta. Beszámolójában külön kiemelte, hogy a korábbi fejlesztés során kihelyezett tájékoztatótábla sértetlen maradt.
A helyszíni állapotokról szóló megállapítások Baráz Csabától származnak. A károk keletkezésének időpontját, pontos okait, az esetleg már előkészített beavatkozásokat és az egyes szereplők felelősségét ezek alapján önmagában nem lehet teljeskörűen meghatározni. A jelzés ugyanakkor konkrét, ellenőrizhető kérdéseket vet fel: milyen állapotban vannak a sziklák, mi veszélyezteti őket, és milyen munkák szükségesek a további károsodás megelőzéséhez?
Öt szikla, harminckét fülke – különleges örökség Cserépváralja határában
A Furgál-völgy kaptárkövei Cserépváralja határában, a Tard felé vezető műúttól nyugatra nyíló völgy oldalában sorakoznak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos ismertetője öt fülkés sziklát és összesen harminckét fülkét tart nyilván a helyszínen. A sziklaalakzatokat jellegzetes formájuk miatt kővé vált cápauszonyokhoz hasonlítja. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
A kaptárkövek különlegességét a természeti képződmény és az emberi beavatkozás együttese adja. A sziklák felszínébe egykor szabályos mélyedéseket faragtak, amelyek eredeti rendeltetéséről több elképzelés született. Kapcsolták őket temetkezéshez, kultikus szokásokhoz és sziklaméhészethez is, de a kérdésre nincs minden kétséget kizáró magyarázat. A BNPI összefoglalója szerint a Cserépváralján és Szomolyán végzett korábbi ásatások leletei sem bizonyították egyértelműen a feltevéseket. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Ezért egy fülkét hordozó sziklafelület sérülése a tájképi változáson túl kultúrtörténeti veszteség is lehet. A faragásnyomok, a mélyedések pereme és egymáshoz viszonyított elhelyezkedése olyan információkat őrizhet, amelyek a későbbi kutatások számára is fontosak.
A közeli szomolyai emlékcsoportot korábban az Ősi titkok útján – A szomolyai kaptárkövek mesélnek című cikkünkben mutattuk be. A két helyszín ugyanannak a sokszínű bükkaljai örökségnek a része, de jelenlegi állapotukról külön-külön lehet felelősen beszélni.
A hungarikum cím mögött egy egész táj története áll
A Hungarikumok Gyűjteményében „Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra” néven szereplő érték a táj és az itt élő ember évszázadokon át formálódó kapcsolatát foglalja magában. A kaptárkövek mellett hozzátartoznak a kőfaragó hagyományok, a barlanglakások, a borospincék és más, kőzetbe vájt helyiségek is. Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár
Eger környékén ennek az örökségnek számos elemével találkozunk. A pincék és kőbe vájt hajlékok a helyi életmód, gazdálkodás és mesterségbeli tudás emlékei. A fülkés sziklák e táji örökség különösen régi, sok kérdést őrző rétegét képviselik.
A hungarikumként való elismerés jelentősége éppen ezért túlmutat a turisztikai népszerűsítésen. A bemutathatóság hosszú távon csak akkor tartható fenn, ha maguk az értékek is megmaradnak.
Korábban külön program szolgálta a kaptárkövek megóvását
Baráz Csaba bejegyzésében részletesen felidézte a „Fülkés sziklák, kaptárkövek – A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő kaptárkövek megőrzése” című KEHOP-projektet. Elmondása szerint részt vett annak előkészítésében, szakmai koordinálásában, a bemutatóhelyek kialakításában és a környezet rendezésének megszervezésében.
A BNPI projektoldala 180 millió forintos becsült nettó összköltséget és huszonegy beavatkozási helyszínt említ. A felsorolásban a Furgál-völgy is megtalálható. A program ismertetője már akkor külön veszélyként nevezte meg a terjeszkedő akácot, amelynek gyökérzete a repedésekbe hatolva károsíthatja a sziklákat.
Az időpontoknál szükséges a pontosítás: Baráz Csaba 2020-ban befejezett projektről ír, a hivatalos adatlap viszont 2021. július 30-ig tartó tervezett időszakot, valamint 2021. július 22-i szomolyai projektzáró rendezvényt tüntet fel. A terepi munkák és az adminisztratív lezárás időpontját ezért nem indokolt automatikusan azonosnak tekinteni. Bükki Nemzeti Park…
A mostani jelzés a fejlesztések utáni fenntartás fontosságára irányítja a figyelmet. A növényzet visszatérése, a sziklák állapotának változása és a bemutatóút használhatósága rendszeres ellenőrzést kívánhat; ezek feladatait egy korábbi beruházás lezárása önmagában nem oldja meg.
A kezelési előírások a veszélyeztető növényzetre is kitérnek
A kaptárkövek védelmét szolgáló 17/2014. (X. 27.) FM rendelet név szerint felsorolja a Cserépváraljai Furgál-völgy kaptárkövei természeti emléket, és természetvédelmi kezelési tervet is tartalmaz.
Az előírások szerint a sziklák állapotát veszélyeztető növényzetet – például a gyökérzet repesztő hatása miatt – a természetvédelmi célokkal összhangban, az igazgatósággal egyeztetve el kell távolítani. A munkákat főszabály szerint a vegetációs időszakon kívül kell elvégezni, de a sürgős állagmegóvás kivételt jelent. A terv a fülkékben felhalmozódó talaj és növényi maradványok rendszeres eltávolításáról is rendelkezik. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
A helyszín megítélésénél tehát azt kell vizsgálni, hogy a növényzet vagy a kidőlt fa veszélyezteti-e a védett sziklaalakzatot, és milyen szakszerű beavatkozás védi meg azt. A konkrét mulasztás megállapításához ugyanakkor a helyszíni vizsgálat mellett a kezelési munkák dokumentációjának és az érintettek feladatainak ismerete is szükséges.
Eger és Heves vármegye is érintett
Bár a Furgál-völgy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, a korábbi megőrzési program számos Heves vármegyei helyszínt is érintett. A hivatalos felsorolásban szerepelnek az egri Cakó-tető, Mész-völgy, Mész-hegy és Nyerges-hegy kaptárkövei, továbbá noszvaji, egerszalóki, demjéni, egerbaktai és siroki helyszínek. Bükki Nemzeti Park…
A cserépváraljai beszámolóból nem következik, hogy ezek az emlékek is hasonló állapotban vannak. Arra viszont ráirányítja a figyelmet, mennyire fontos lenne az egyes helyszínek állapotának követhető, rendszeresen frissített bemutatása. Az olvasók és a kirándulók számára is hasznos információ, hol történt kezelés, hol szükséges beavatkozás, és melyik útvonal járható biztonságosan.
Átvilágítást sürget, szakmai segítséget ajánl
Baráz Csaba a helyszíni tapasztalatokból kiindulva az igazgatóság működését is élesen bírálta. A természetvédelmi alapfeladatok előtérbe helyezését, az elmaradt kezelések felmérését, valamint a gazdálkodás és a munkaerő-felhasználás átvilágítását szorgalmazta.
Javaslatai között szerepel a szerződések, beszerzések és vagyonelemek felülvizsgálata, a rendelkezésre álló szakmai tudás feltérképezése, illetve annak tisztázása, milyen forrásokkal lehet elvégezni a szükséges munkákat. Bejegyzésében azt is közölte, hogy nem nyújtott be igazgatói pályázatot, de közérdekből, díjazás nélkül segítene a hibák feltárásában és a stratégiai tervezésben.
Kitért a Bükki Nemzeti Park egészére vonatkozó kezelési terv ügyére is, amelynek szerinte máig hiányzik a teljes körű, jogszabályban kihirdetett változata. Ezt súlyos mulasztásként értékelte. Az intézményi működésre, személyi felelősségre és jogsértésre vonatkozó kijelentései a bejegyzés szerzőjének állításai és értékelései; ezek teljes körű ellenőrzésére a rendelkezésre álló dokumentumok nem elegendők.
A cikk készítésekor átnézett nyilvános források között nem találtunk a mostani Furgál-völgyi beszámolóra adott konkrét BNPI-választ. Így egyelőre nem ismert, hogy az igazgatóság milyen intézkedést tervez, illetve történt-e már friss állapotfelmérés.
A következő érdemi lépés a helyszín dokumentált vizsgálata és a szükséges beavatkozások meghatározása lehet. Ez adhat választ arra is, hogyan őrizhető meg a Furgál-völgy öt fülkés sziklája, és miként biztosítható hosszú távon a látogathatóságuk.
Források
- Minden, ami Eger: A titokzatos kaptárkövek – A bükkaljai kőkultúra 2016 óta hungarikum
- Minden, ami Eger: A Bükk déli lábánál izgalmas tufaalakzatok rejtőznek az erdőkben
- Minden, ami Eger: Ősi titkok útján – A szomolyai kaptárkövek mesélnek
- Baráz Csaba Facebook-oldala – a rendelkezésünkre bocsátott „Armageddon a Bükkalján…” kezdetű bejegyzés.
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Cserépváralja – Furgál-völgy
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Fülkés sziklák, kaptárkövek – a megőrzési projekt adatlapja
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Kaptárkövek
- Hungarikumok Gyűjteménye: Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra
- 17/2014. (X. 27.) FM rendelet – a kaptárkövek védelme és természetvédelmi kezelési terve
Borítókép: A cserépváraljai Furgál-völgy kaptárköveinek környezete – Fotó: Baráz Csaba.