Túlélte az 1552-es ostromot, átvészelte Eger 1596-os elestét és a török uralom évtizedeit is. Végül nem az ágyúk pusztították el, hanem az idő. Az Egri vár Varkoch-kapubástyáját a 19. század elején lebontották, majd több mint másfél évszázaddal később kezdődött meg helyreállítása. A ma látható építmény 2020–2021-ben nyerte el jelenlegi formáját.
Az Egri várba a déli oldal felől érkezők ma egy olyan kapun haladhatnak át, amely első pillantásra évszázadok óta változatlan részének tűnhet az erődítménynek.
Pedig a Varkoch-kapubástya története ennél jóval fordulatosabb.
Volt erős várkapu, túlélt két nagy török ostromot, később teljesen eltűnt, a 20. században részben helyreállították, majd a 21. században ismét felépítették.
Varkoch Tamás kapuja
A történet az 1540-es évek elején kezdődött, amikor Eger katonai jelentősége egyre nagyobb lett.
Varkoch Tamás várnagy idején jelentősen átalakították az erősséget: kialakították a belső és külső vár rendszerét, és a belső vár déli oldalán új bejáratot nyitottak.
Ez lett a Varkoch-kapu, amely építtetőjének nevét őrizte meg.
A kapu védelmére ötszögű, úgynevezett olaszbástyát emeltek. Az építés első szakasza 1542-re készült el. A kaput külső és belső farkasverem, valamint ellensúlyos felvonóhíd védte. Lőréseit úgy alakították ki, hogy szükség esetén ne csupán magát a bejáratot, hanem a hozzá csatlakozó déli várfalat is tűz alatt lehessen tartani.
A műemléki leírás szerint a kapubástya terve Alessandro Vedani – más forrásokban Alessandro da Vedano – itáliai építőmesterhez köthető.
Dobó is tovább erősítette
Amikor 1548-ban Dobó István került a vár élére, folytatta a korábban megkezdett erődítési munkálatokat.
A Varkoch-bástya falait megmagasították, belsejében pedig fafödémet alakítottak ki.
Így érkezett el 1552 ősze.
A Varkoch-kapubástya már része volt annak az erődrendszernek, amelynek Dobó István és a vár védői több mint egy hónapon át tartó ostromot kellett hogy kiálljanak.
A kapubástya a harcok során nem szenvedett súlyos károkat. Olyannyira fontosnak tartották megóvását, hogy az ostrom után, 1553-ban tetőt emeltek falai fölé.
A „Minden, ami Eger” oldalán az idei évben részletesen végigkövetjük az 1552-es ostrom eseményeit is. A szeptember 9-i kezdetet bemutató korábbi cikkünkben már szó esett arról, hogy Varkoch Tamás idején kezdődött meg az erődítmény nagyarányú korszerűsítése, amelyet Dobó István folytatott tovább.
Még erősebb lett a 16. század végére
Az 1552-es győzelem után sem álltak le az építkezések.
1569-től csaknem három évtizeden keresztül korszerűsítették az Egri várat. Ennek során a Varkoch-kapubástya is jelentősen átalakult.
Prépostváry Bálint várkapitánysága idején, 1591 és 1594 között a bástya belsejét boltozattal fedték le. Ennek köszönhetően emeleti szintet lehetett kialakítani rajta, amelyen nyolc lőrés szolgálta a védelmet.
Új tetőt is kapott, amely fölé óratorony emelkedett.
Éppen ez az 1594 körüli állapot vált évszázadokkal később a mai rekonstrukció egyik meghatározó történeti állapotává.
Túlélte 1596-ot is
A kapubástya nemcsak az 1552-es ostromot élte túl.
1596-ban, amikor Eger vára végül oszmán kézre került, a Varkoch-kapu ismét részese volt az ostromnak. Az építmény ezt is átvészelte, majd fennmaradt a török uralom alatt is.
1687-ben a Habsburg csapatok visszafoglalták Egert.
A vár katonai jelentősége azonban a következő évszázadban fokozatosan csökkent. Az egykor létfontosságú védművek állapota romlani kezdett, és az erősség számos részének köveit más építkezésekhez is felhasználták.
A Varkoch-kapu több mint két és fél évszázados történetének végére ekkor került pont.
Amit az ostromok nem tudtak elpusztítani, azt megtette az idő
A Varkoch-kapubástya olyan rossz állapotba került, hogy 1804 és 1806 között teljesen elbontották.
Különös sors jutott neki.
Az 1552-es török támadás nem pusztította el. Az 1596-os ostromot is túlélte. Átvészelte a török uralom időszakát is.
Végül az idő győzte le.
A kapubástya egykori falainak maradványai azonban a földben tovább őrizték az építmény történetét.
Régészek hozták újra felszínre
Az Egri vár nagyarányú régészeti kutatása és műemléki helyreállítása a 20. század közepén új lendületet kapott.
A Varkoch-kapubástya területén 1960 körül jelentős feltárások történtek, majd az 1960-as években részlegesen helyreállították az építményt. A korabeli szakirodalomban már 1961-ben külön tanulmány jelent meg Kozák Károlytól A Varkoch-kapubástya helyreállítása címmel.
Ehhez érdekes saját egri emlék kapcsolódik.
A Minden, ami Eger 2021-ben közölt Gyerekkorunk az egri várban című írásában egy egykori egri diák arra emlékezett vissza, hogy 1961–62 nyarán maga is dolgozott a vár régészeti ásatásain. Lapáttal, csákánnyal és furikkal segítette a feltárást, és egyik alkalommal éppen a Kálvária-domb alján, a Varkoch-kaputól jobbra eső területet kutatták.
Így a kapu 20. századi újjászületéséhez nemcsak régészeti dokumentumok, hanem személyes egri emlékek is kapcsolódnak.
2020–2021: ismét felépült a Varkoch-kapubástya
A következő nagy változásra több mint fél évszázadot kellett várni.
Az Egri vár nagyszabású turisztikai fejlesztésének részeként 2020–2021-ben újjáépítették a Varkoch-kapubástyát.
A rekonstrukció célja a 16. század végi, 1594 körüli állapot megidézése volt. Visszaállították többek között az emelcsős kaput és a farkasvermet, a bástya belsejében pedig a korszakot bemutató tereket alakítottak ki.
Ma korabeli fegyverekkel, bútorokkal és használati tárgyakkal berendezett őrhely segít elképzelni, hogyan működhetett a kapubástya fénykorában.
A vár fejlesztési programja 2023-ban zárult le, így a Varkoch-kapubástya ma már nem egyszerűen átjáró, hanem önálló kiállítóhely is.
Egy kapu, amely három korszakot őriz
A ma előttünk álló Varkoch-kapubástya tehát nem változatlanul fennmaradt 16. századi épület.
Falai egyszerre mesélnek Varkoch Tamás 1540-es évekbeli erődítéseiről, Dobó István váráról, az 1960-as évek régészeti és műemléki munkáiról, valamint a 2020–2021-es rekonstrukcióról.
Talán éppen ettől különleges.
Ha ma áthaladunk rajta az Egri várba, ugyanazon a helyen lépünk be a belső vár területére, ahol közel ötszáz évvel ezelőtt katonák, várvédők, mesterek és őrök jártak.
Az eredeti kapubástyát végül legyőzte az idő.
A helyét és történetét azonban Eger nem hagyta eltűnni.
Kapcsolódó cikkeink
Gyerekkorunk az egri várban – Minden, ami Eger
474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma – Minden, ami Eger
A Setét-kapu – az Egri vár egyik legkülönlegesebb átjárója – Minden, ami Eger
Az egri vár – Eger nagy történelmi múltú vára – Minden, ami Eger
Források
Dobó István Vármúzeum – A Varkoch-bástya és kapu története
Dobó István Vármúzeum – Nemzeti Kastély- és Várprogram, az egri vár fejlesztése
Eger város – Lezárult az Egri vár fejlesztése
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Eger, Vár
Műemlékem.hu – Az Egri vár és a Varkoch-kapubástya műemléki leírása
Borítókép: Egri vár, Varkoch-kapubástya – a ma látható, 2020–2021-ben újjáépített kapubástya.