Eger történelmi belvárosában aligha lehet úgy végigsétálni a Kossuth Lajos utcán, hogy az ember tekintetét ne vonzza magára a 4. szám alatt álló Kispréposti palota. A mályvás-vöröses és fehér homlokzat, a mozgalmas rokokó formák, a kovácsoltvas erkély és ablakrácsok mögött csaknem három évszázad története rejtőzik.
A palotáról korábban már írtunk a Minden, ami Eger oldalán is, amikor a Kossuth Lajos utca műemléki örökségét mutattuk be. Most azonban érdemes önmagában is közelebbről megnézni ezt a különleges épületet.
Egy polgárház helyén született meg a rokokó palota
A mai épület helyén eredetileg Bucsányi György háza állt, aki az ingatlant 1741-ben 600 forintért vásárolta meg Pongó Istvántól. A terület később Androvics Miklós kezébe került, aki Barkóczy Ferenc püspök oldalkanonokja, majd egervári, vagyis kisprépost volt.
A ma ismert palota 1758-ra készült el. A történeti források szerint 1758. december 6-án, Androvics Miklós névnapján fényes lakomával ünnepelték az új rezidencia felavatását.
A palota tervezőjének személyével kapcsolatban ugyanakkor érdemes óvatosan fogalmazni. Egyes egri helytörténeti források Pilgram Ferencet nevezik meg tervezőként, más szakirodalomban és helytörténeti munkákban viszont Gerl Mátyás neve is felmerül. Ezért a szerzőséget nem érdemes teljes bizonyossággal egyetlen építészhez kötni.
Fazola Henrik keze nyomát is őrzi
A Kispréposti palota egyik legszebb részlete a kovácsoltvas díszítés. Eger városi ismertetője szerint az erkély és az ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette, akinek munkáival Eger több jelentős barokk épületén is találkozhatunk.
Érdemes közelebbről megnézni a homlokzat két oldalán található fülkéket is. Ezekben hatalmas, gazdagon díszített kővázák állnak, amelyeken puttók és delfinek jelennek meg. A díszek könnyen elkerülik annak figyelmét, aki csak elsiet az épület előtt.
A hintóból kiszálló vendéget is „megrendezték”
A palota belső elrendezésének van egy kifejezetten érdekes egri sajátossága.
A kapualjból balra indul az emeletre vezető lépcső. Ez nem pusztán praktikus megoldás volt: Barkóczy Ferenc püspök udvarának reprezentációs szokásaihoz igazodott. A hintóból kiszálló előkelő vendég fogadása így szinte egy előre megkomponált ceremónia részévé vált. Hasonló elrendezés az érseki palota világával is kapcsolatba hozható.
Maga az épület U alaprajzú, egyemeletes palota. A földszinti és emeleti helyiségek boltozottak, és fennmaradtak értékes XVIII. századi nyílászárók, vasrácsok, valamint a díszes lépcsőház részletei is.
Kracker egyik egri remekműve rejtőzik odabent
A külső azonban csak a történet egyik fele.
A palota emeleti dísztermének mennyezetét Kracker János Lukács 1774-ben festett freskója, Az Erény diadala a Bűn felett díszíti. Kracker neve elválaszthatatlan Eger XVIII. századi művészetétől: többek között a Líceumban, valamint egri templomokban is dolgozott.
Az emeleti falképekhez Huettler – más forrásokban Huetter – Lukács neve is kapcsolódik.
Érdekesség, hogy a palota díszítése Androvics beköltözésével nem fejeződött be. Az épületet éveken át tovább szépítették, vagyis a ma ismert művészeti összkép több évtized munkájának eredménye.
Kisprépostok és egy halálra ítélt püspök
Androvics Miklós 1777-ben bekövetkezett halála után úgy rendelkezett, hogy a tehermentes palotát mindig az kapja meg, aki őt a prépostságban követi.
A következő évtizedekben ezért egymást váltották itt az egyházi méltóságok. Lakott az épületben Tájer György kanonok, Zábrátzky József prépost, Makkay prelátus és Durtsák kanonok is.
1835-től Bémer László lakóhelye lett a palota. Személye az 1848–49-es szabadságharc révén különösen érdekes: Kossuth-párti magatartása miatt a szabadságharc leverése után halálra ítélték.
Így a Kispréposti palota története nem csupán az egri egyháztörténethez, hanem 1848–49 emlékezetéhez is kapcsolódik.
Az 1827-es tűzvész a palotát sem kímélte
Eger történetének egyik nagy pusztítása az 1827-es tűzvész volt. A Kispréposti palota manzárdteteje is leégett. A helyreállítás során az épület tetőformája megváltozott, így amit ma látunk, nem minden részletében azonos az 1758-as állapottal.
A városi műemléki adatbázis szerint 1908-ban a palota falképeit is megújították.
A második világháború újabb károkat okozott: 1944-ben a homlokzat szobrászati díszei sérültek meg, amelyeket az 1950-es években állítottak helyre.
Egy épület, amely mellett érdemes lassabban elsétálni
A Kispréposti palota talán éppen azért különleges, mert nem Eger legnagyobb vagy legmonumentálisabb épülete. Mégis szinte sűrítve található meg benne mindaz, ami a XVIII. századi Egert jellemzi: az egyházi reprezentáció, a rokokó építészet, Fazola Henrik kovácsoltvas művészete és Kracker János Lukács festészete.
Ráadásul egy olyan utcában áll, amely önmagában is szabadtéri építészeti gyűjtemény. Néhány percnyi sétán belül a Kispréposti palota mellett a Megyeháza, a Nagypréposti palota és számos további történeti épület idézi fel Eger barokk korszakát.
Talán legközelebb érdemes megállni néhány percre a Kossuth Lajos utca 4. előtt. Megnézni a vasrácsokat, a kővázákat, az erkélyt és a homlokzat íveit. Sok olyan részlet van rajta, amelyet az ember csak akkor vesz észre, ha tudatosan keresi.
Kapcsolódó cikkünk
Források
Minden, ami Eger – A Kossuth Lajos utca gazdag műemléki tárháza
Eger Megyei Jogú Város – Kispréposti palota
Eger Történeti Ismerettára – Kossuth Lajos utca, Kispréposti palota
Eger város épített környezetének vizsgálata – Kispréposti palota