Több mint egy évszázada, 1908. november 12-én nyílt meg az Eger–Putnok vasútvonal. A Bükk nyugati oldalán kanyargó pálya nemcsak közlekedési kapcsolatot teremtett Eger, a hegyvidéki települések és Putnok között: bányákat, erdőgazdaságokat és ipari üzemeket kapcsolt az ország vasúthálózatához. A teljes útvonalon ma már nem járhatunk végig vonattal, de Eger és Szilvásvárad között 2026-ban is él a vasút.
A régi fényképeken gőzmozdonyok, állomási személyzet, apró megállóhelyek, tehervonatok és később a jellegzetes piros motorkocsik idézik fel azt a világot, amikor az Egerből induló sínpár még egészen Putnokig vezetett.
2026-ban már közel 118 év választ el bennünket a vasút megnyitásától. A kerek évforduló 2026. november 12-én érkezik el.
A vasút születése – gazdasági érdekek a Bükkben
A XIX. század végén és a XX. század elején a Bükk nyugati térségének egyik legnagyobb problémáját a szállítás jelentette.
A hatalmas erdőségek fáját, a kitermelt követ, meszet és szenet nehézkesen lehetett eljuttatni a nagyobb piacokra. A vasút megépítése ezért jóval többet jelentett egy új személyszállítási lehetőségnél: gazdasági ütőeret kívántak teremteni a térség számára.
A MÁV történeti összefoglalója szerint az Eger és Putnok közötti, egyvágányú, mintegy 68 kilométer hosszú vasútvonal építésének megszervezését 1906-ban kezdte meg lovag Wessely Károly, szilvásváradi földbirtokos és gróf Serényi László, putnoki nagybirtokos.
Az engedélyezés jogi hátterét az 1907. évi XV. törvénycikk alapján kiadott kereskedelmi miniszteri engedélyokmány biztosította.
Az engedély alapján Eger állomásából kiágazó, Bélapátfalván és Királdon át Putnokig vezető gőzüzemű helyiérdekű vasút létesülhetett.
Az Eger–Putnoki Helyiérdekű Vasút Rt. építésére és berendezésére szükséges tőkét 8,2 millió koronában állapították meg.
Ez akkoriban hatalmas beruházásnak számított.
Hegymenetben – rendkívüli mérnöki munka kezdődött
Aki ma Egerből Szilvásvárad felé utazik, könnyen megérti, miért jelentett komoly feladatot a vasút megépítése.
A sínpár Egerből indulva rövidesen hegyvidéki környezetbe ér. Az Eger-patak völgyét követve Felnémet, Almár és Szarvaskő felé halad, majd a Bükk nyugati peremén kapaszkodik tovább.
A vasút építéséhez a korabeli adatok szerint 288 hidat és átereszt kellett létesíteni, összesen mintegy 575 méternyi nyíláshosszal.
A pálya többször keresztezi az Eger-patakot, Putnok előtt pedig a Sajón is át kellett vezetni a vasutat.
De nemcsak hidakra volt szükség.
Három alagutat is fúrtak
A történeti adatok 143, 76 és 188 méteres hosszúságokat közölnek. A korszerűbb vasúti infrastruktúra-adatbázisoknál az első és a harmadik alagút hosszára néhány méterrel eltérő értékek is előfordulnak, ezért ezeknél érdemes a történeti forrás számaiként kezelni az adatokat.
A szarvaskői alagutak ma is a vonal legismertebb műtárgyai közé tartoznak.
Képaláírás-javaslat: Vonat a szarvaskői vasúti alagútnál. A 87-es vonal két alagúton is keresztülhalad a szűk szarvaskői völgyben.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívumban egy 1935-ös szarvaskői vasúti felvétel is fennmaradt, amely a Fortepan gyűjteményéből származik.
Több mint tízezer ember dolgozott a vasúton
Az építkezés méreteit jól érzékeltetik a fennmaradt számok.
A vasút létrehozása során körülbelül 1,8 millió köbméter földet mozgattak meg. A legnagyobb földmunkák Sáta és Kiskapud térségében zajlottak.
Nyolc nagy töltés magassága meghaladta a 16 métert, a legmagasabb, mélylápai töltés pedig 33,6 méteres volt.
Tizenhárom olyan bevágást alakítottak ki, amely 13 méternél is mélyebb volt, a legmélyebb pedig elérte a 24 métert.
A történeti feldolgozás szerint az építkezésen összesen 10 642 fizikai munkás dolgozott.
A számokból jól látható, milyen hatalmas vállalkozásnak számított több mint száz évvel ezelőtt egy ilyen hegyvidéki vasút megépítése.
Az Eger–Putnok vasút építése hatalmas földmunkát igényelt. A pálya kialakításakor mintegy 1,8 millió köbméter földet mozgattak meg.
1908. november 12. – megnyílt az Eger–Putnok vasút
A többéves előkészítés és építkezés után 1908. november 12-én átadták az Eger–Putnok vasútvonalat.
Ez a dátum biztos: a MÁV hivatalos történeti összefoglalója is ezt közli.
Az új vasút Egerből a Bükk nyugati oldalán vezetett észak felé, majd a hegységet megkerülve érte el Putnokot.
Ezzel Eger új vasúti kapcsolatot kapott észak felé.
A vonal kezdetben önálló helyiérdekű vasútként működött.
A vasút nemcsak az utasokat szolgálta. Hosszú időn keresztül legalább ilyen fontos volt az áruszállítás: fa, szén, mészkő és más nyersanyagok indultak útnak a Bükkből.
KépaláíA gőzvontatás évtizedei az Eger–Putnok vonalon. A vasút a személyszállítás mellett a térség gazdaságának is fontos ütőere volt.
A vasút Eger várát sem kerülte el
A 87-es vonal egyik legkülönlegesebb része Egerben található.
A vasút nyomvonalának kialakítása ugyanis az Egri vár területét is érintette. A pálya a vár mellett, illetve annak történeti területén vezet keresztül, és az építkezés a Zárkándy-bástya környezetét is megváltoztatta.
Ma az Egervár megállóhely és a várfal mellett futó sínpár Eger megszokott látványához tartozik.
Több mint száz éve azonban ez hatalmas beavatkozást jelentett a történelmi környezetbe.
Fotó, Bajkó Tamás
A vasút az Egri vár mellett. A több mint száz éve kialakított nyomvonal ma már szinte elválaszthatatlan része ennek a városképnek.
A Minden, ami Eger oldalán erről külön is írtunk:
Múlt és jelen: Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül – Minden, ami Eger
Kisvasutak csatlakoztak a nagyvasúthoz
A vonal jelentőségét tovább növelték a Bükk erdeiben kiépült keskeny nyomtávú vasutak.
Wessely Károly felismerte, hogy a nagyvasút önmagában nem elegendő: a kitermelt fát az erdőkből először el kellett juttatni annak állomásaihoz.
1908-ban már elkészültek a szilvásváradi és nagyvisnyói erdei vasutak tervei is.
A kisvasúti hálózatokon főként fát és egyéb nyersanyagokat szállítottak. A keskeny nyomtávú vonalak így tulajdonképpen a nagyvasút „ereiként” gyűjtötték össze a Bükk termékeit.
Képaláírás-javaslat: A Bükk erdei vasútjai szorosan kapcsolódtak az Eger–Putnok nagyvasúthoz. Kezdetben elsősorban gazdasági, nem turisztikai célt szolgáltak.
A Szalajka-völgyi kisvasút később teljesen más jövőt talált magának: a teherszállítás helyett az idegenforgalom vált meghatározóvá.
Szén, fa és cement – amikor még tehervonatok jártak
A második világháborút követően ismét megnőtt a vasút gazdasági jelentősége.
A vonal mentén működő szénbányák és különösen a Bélapátfalvi Cementgyár jelentős szállítási igényt teremtettek.
Az ország újjáépítéséhez hatalmas mennyiségű építőanyagra volt szükség.
A MÁV történeti összefoglalója szerint 1947 és 1949 között a vonal sínjeinek és talpfáinak cseréjével jelentős felújítást hajtottak végre.
A ma csendes állomásokon és rakodóhelyeken akkoriban egészen más élet zajlott.
Bélapátfalva és a cementgyár hosszú időn át jelentős teherforgalmat biztosított az Eger–Putnok vasút számára.
A turizmus mentette meg a Szalajka-völgyi kisvasutat
Az 1960-as évekre a korábbi gazdasági rendszer változni kezdett.
A MÁV történeti összefoglalója szerint 1967-től a környék keskeny nyomtávú gazdasági vasútjainak jelentős részét megszüntették.
A Szalajka-völgyi kisvasút azonban megmaradt.
Az üzemeltetők időben felismerték, hogy jövőjét már nem az ipari szállítás, hanem a turizmus biztosíthatja.
Ugyancsak 1967-ben létesült Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhely a MÁV 87-es vonalán.
A nagyvasút és a kisvasút így együtt szolgálhatta a Szalajka-völgybe érkező kirándulókat.
Képaláírás-javaslat: Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhely 1967-ben létesült, amikor a turizmus már egyre fontosabb szerepet kapott a térség közlekedésében.
A régi nyomvonal egy része is eltűnt
A vasút története az átépítésekről is szól.
1982. október 10-én Mónosbél és Bélapátfalva között új nyomvonalat helyeztek üzembe. Az új pálya több mint egy kilométerrel rövidítette le a vonalat, ugyanakkor a korábbi Mikófalva megállóhelyet már elkerülte.
1985-ben az Eger–Felnémet szakaszt villamosították.
A felsőbb, hegyvidéki vonal azonban megőrizte mellékvonali jellegét.
Képaláírás-javaslat: A vonal története során a pálya nyomvonala is változott. A Mónosbél–Bélapátfalva közötti új szakaszt 1982-ben helyezték üzembe.
Megérkezett a Kispiros
A gőzmozdonyok után új korszak következett.
A vonal egyik jelképévé idővel a piros Bzmot motorkocsi vált.
A helyiek és a kirándulók számára egyszerűen Kispiros lett.
A kis motorkocsik különösen jól illeszkedtek a mellékvonalak kisebb utasforgalmához. Évtizedeken keresztül hozzátartoztak a Bükk vasúti tájképéhez.
Egerből Szarvaskő, Bélapátfalva és Szilvásvárad felé zakatolva generációk ismerték meg ezeket a szerelvényeket.
Régen azonban a Kispiros nem állt meg Szilvásváradon.
Továbbindult Nagyvisnyó, Nekézseny, Csokvaomány, Sáta, Kiskapud és Királd irányába, egészen Putnokig.
Képaláírás-javaslat: A „Kispiros” évtizedeken át hozzátartozott a Bükk vasúti világához. Egerből egykor nemcsak Szilvásváradig, hanem Putnokig is el lehetett vele jutni.
A történetét korábban részletesen is bemutattuk:
2009. december 12. – elment az utolsó menetrend szerinti személyvonat
A XXI. század elejére az északi szakasz jövője egyre bizonytalanabbá vált.
Végül 2009. december 12-én megszűnt a menetrend szerinti személyszállítás Szilvásvárad és Putnok között.
Másnaptól Nagyvisnyó-Dédes, Nekézseny, Csokvaomány, Sáta, Kiskapud és Királd már nem szerepelt működő személyforgalmi megállóként ezen az útvonalon.
Ezzel az 1908-ban egységesen megnyitott Eger–Putnok vasút történetének egyik legfontosabb fejezete zárult le.
A Szilvásvárad és Putnok közötti személyforgalom utolsó évei. A menetrend szerinti személyszállítás 2009. december 12-én ért véget.
2010-től már a pálya állapota is akadállyá vált
A személyforgalom leállítása után sem maradt érintetlen a vasút.
A MÁV jelenlegi végrehajtási utasítása egy rendkívül fontos dátumot is rögzít:
a Szilvásvárad–Putnok vonalszakasz 2010. február 2-től a pálya műszaki állapota miatt forgalomból ki van zárva.
Ez fontos pontosítás a történetben.
A személyszállítás tehát 2009. december 12-én szűnt meg, míg a pálya forgalomból történő kizárásának MÁV által jelenleg nyilvántartott dátuma 2010. február 2.
Azóta az északi szakaszon eltelt több mint másfél évtized megtette hatását.
A természet lassan visszafoglalta a pálya egyes részeit, az állomások és megállóhelyek elveszítették korábbi szerepüket, a sínpárt pedig sok helyen benőtte a növényzet.
Ugyanaz a vasút két korszakban. A Szilvásvárad–Putnok szakaszon 2009 óta nincs menetrend szerinti személyszállítás, a pálya pedig 2010. február 2. óta forgalomból kizárt.
2026-ban végigjártuk az elfeledett vasutat
A Minden, ami Eger oldalán 2026 júniusában már nemcsak régi dokumentumokból idéztük fel a vonal történetét.
Tizenhat és fél évvel a személyforgalom megszűnése után gyalogosan jártuk végig a Szilvásvárad–Putnok vonal még megközelíthető részeit.
Különösen érdekes összehasonlításra adott lehetőséget egy 2006. október 15-én készült vezetőállás-felvétel.
A 2006-os videón még működő vasutat látunk.
A 2026-os képeken ugyanott már rozsdás sínek, növényzettel benőtt pálya és az egykori vasúti élet emlékei fogadják az embert.
Fotó: Miško Čellár
Húsz év különbség ugyanazon a vasútvonalon. Balra a még működő pálya 2006-ban, jobbra a Szilvásvárad–Putnok szakasz 2026-ban.
Erről szól korábbi összeállításunk:
Az enyészet nyomában – A 87-es vasútvonal utolsó évei és a Szilvásvárad–Putnok szakasz eltűnése
És mi maradt meg 2026-ra?
Szerencsére az Eger–Putnok vasút története nem ért teljesen véget.
Az egykori vonal déli szakaszán Eger és Szilvásvárad között 2026-ban is közlekednek menetrend szerinti személyvonatok.
A MÁV 2025–2026-os közszolgáltatási menetrendjében a 87-es vonal Eger–Szilvásvárad viszonylatként szerepel.
A Putnok állomásra vonatkozó aktuális MÁV-dokumentáció ugyanakkor továbbra is az Eger–Putnok 87-es mellékvonal végpontjaként határozza meg Putnokot, miközben egyértelműen rögzíti:
a Szilvásvárad–Putnok szakaszon a személyszállítás szünetel, és a vonalszakasz a pálya műszaki állapota miatt forgalomból ki van zárva.
Így ma különös helyzet áll fenn.
Papíron tovább él az Eger–Putnok 87-es vonal történeti egysége, a mindennapi személyforgalomban azonban már csak az Eger–Szilvásvárad rész él.
Szilvásvárad - Eger viszonylatú személyvonat indult, Bélapátfalva-Cementgyár megállóhelyről, Több mint egy vasútvonal
Az Eger–Putnok vasút történetét nem lehet pusztán kilométerekkel, menetrendekkel és évszámokkal elmesélni.
Emberek utaztak rajta munkába és iskolába. Kirándulók érkeztek vele a Bükkbe. Szenet, fát, mészkövet és cementet vittek a tehervonatok. Vasutasok generációi dolgoztak az állomásokon, a pályán és a vonatokon.
A régi fényképeken ezért nemcsak egy eltűnt vasúti világot látunk.
Eger, Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Nekézseny, Csokvaomány, Sáta, Kiskapud, Királd és Putnok közös történetének egy darabját őrzik.
1908. november 12-én indult el ezen a pályán a vasúti élet.
- november 12-én lesz 118 éve, hogy megnyitották az Eger–Putnok vasútvonalat.
Az egykori útvonal északi felén ma már nem hallani a Kispiros jellegzetes hangját.
De Egerből még mindig elindulhatunk vonattal a Bükk felé.
És amíg ez így van, addig az Eger–Putnok vasút története nem csupán múlt idő.
Kapcsolódó cikkeink
Az enyészet nyomában – A 87-es vasútvonal utolsó évei és a Szilvásvárad–Putnok szakasz eltűnése
Múlt és jelen: Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül
Egy kis vasúttörténet – Eger–Szilvásvárad–Putnok (87)
Források
MÁV-csoport – Az Eger–Szilvásvárad vasútvonal története
MÁV-csoport – 2025–2026. évi belföldi közszolgáltatási menetrend
MÁV Pályavasút – Putnok állomás és a 87-es vonal aktuális adatai
IHO – Nem úgy van az, mint volt rég – Hegymenetben: a százéves Eger–Putnok vasútvonal története
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Szarvaskői vasúti alagút, 1935