Felnémet régi központjának egyik legszebb pontja a Templomdomb. A fák fölé emelkedő, sárga homlokzatú Szent Rozália-templom ma már Eger része, mégis őriz valamit abból az időből, amikor Felnémet önálló településként élte mindennapjait. A templom története ráadásul jóval messzebbre vezet a barokk kor építkezéseinél: középkori templomok, járványok emléke, régi pincék, harangok, helyi hagyományok és még egy különös monda is kapcsolódik a környékhez.
Már a középkorban templom állt Felnémeten
Felnémet egyháztörténete nem a ma látható épülettel kezdődött. A Magyar Katolikus Lexikon adatai szerint a település templomát már 1261 előtt felszentelték, bár annak eredeti titulusa nem ismert. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa ugyancsak középkori templomként tartja nyilván a felnémeti lelőhelyet.
A település sorsát alapjaiban változtatta meg Eger 1596-os török elfoglalása. A régi egyházi élet megszakadt, Felnémet pedig a következő évszázadban fokozatosan éledt újjá.
Érdekesség, hogy amikor a 18. század elején megkezdődött az új templom építése, a korábbi épület alapjainak maradványai még láthatók voltak. Egy 2019-es Egri séta alkalmával elhangzott helytörténeti ismertetés szerint a középkori Felnémet jelentős település volt, és a környéken nem is csupán egyetlen régi szakrális épület emléke maradt fenn.
Fogadalmi templom született a Templomdombon
A mai templom építéstörténete több szakaszból áll. Az első építkezést 1715-ben kezdték meg, majd a ma ismert barokk templom 1746–1750 között nyerte el lényegében a formáját.
Tervezőjeként Giovanni Battista Carlone nevét őrizték meg a források. Az olasz származású építőmester az egri püspökség szolgálatában dolgozott, és számos jelentős barokk épület kapcsolódik a nevéhez. Felnémet temploma így Eger és környéke 18. századi barokk építészetének is fontos emléke.
A templomot Szent Rozália tiszteletére szentelték.
Ez különösen beszédes választás. A palermói Szent Rozáliát évszázadokon keresztül a pestis és más járványok elleni oltalmazóként tisztelték. A felnémeti templomot a helyi történeti hagyomány fogadalmi templomként tartja számon, ami az épület születését a 18. század elejének járványokkal sújtott világához is hozzákapcsolja.
Barokk értékek a falakon belül
A templom belsejében ma is több olyan részlet található, amely miatt érdemes nemcsak kívülről megnézni az épületet.
A fő- és mellékoltár, valamint a szószék jelentős része a 18. század közepéről származik. A tabernákulum eredeti barokk darab, a főoltárképen pedig természetesen Szent Rozália alakja jelenik meg.
A szentély mennyezetének freskója Takács István festőművész munkája. A templom tehát nem egyszerűen egy 18. századi épület: több korszak egymásra rakódó művészeti emlékeit őrzi.
Külön érdekesség az orgona is. A felnémeti helytörténeti adatok szerint 1896-ban a híres Rieger orgonagyár készítette.
A felnémeti harangok története
A torony harangjai mögött ugyancsak helyi történetek húzódnak.
Az egykori Rozália-harangot 1882-ben öntötték, tömege 242 kilogramm volt. Később a felnémeti hívek adományaiból újraöntötték. Két további harang 1926-ban készült, ezek létrejöttéhez a helyiek mellett a Felnémeti Fogyasztási Szövetkezet is hozzájárult. A források egy 1971-ben, Gombos Lajos által öntött nagyobb harangot is említenek.
Vagyis amikor megszólalnak a felnémeti harangok, egy több generáción keresztül épített helyi örökség hangját is halljuk.
A templom alatt egy másik Felnémet húzódik
A Szent Rozália-templom története nem ér véget a templom falainál.
A Templomdomb alatt tufába vájt pincék és járatok találhatók. Régi leírások szerint a környéken már évszázadokkal ezelőtt pincéket, présházakat alakítottak ki, és a felnémeti jobbágyok az egri püspökség borait is kezelték itt.
Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán is részletesen írtunk:
A Felnémeti Pincevár – Eger rejtett föld alatti erődje
A pincevárhoz egy régi török kori legenda is kapcsolódik. A hagyomány szerint a tufába vágott járatokban hajdúk rejtőztek el, akik rajtaütöttek a török portyázókon, majd a föld alatti rendszer segítségével szinte nyomtalanul eltűntek.
A történetet természetesen mondaként kell kezelni, történeti bizonyítéka nem ismert – de Felnémet helyi emlékezetének érdekes része.
Erről is született már külön írásunk:
A felnémeti pincevárhoz egy legenda is kötődik a török hódoltság idejéből
Egy még különösebb felnémeti monda
Nem ez az egyetlen történet, amelyet a Templomdomb környéke megőrzött.
A közelben található egykori magtár pincéje valószínűleg korábbi kápolna lehetett. A műemléki leírás szerint keresztboltozatos helyiségében két reneszánsz sírkő is található, és az „alkápolnát” már 1716-ban említették Szent Rozália tiszteletére szentelt helyként.
Ehhez a helyhez egy különös monda is fűződik.
A történet szerint amikor a régi magtár környékén egy új iskola építését készítették elő, az ásás során egy emberi csontváz került elő. A helyiek között elterjedt történet úgy tartotta, hogy az 1849-es orosz katonai jelenlét idején egy „cár fiát” ölték meg és temették el ott.
A történetnek nincs igazolt történeti alapja, ezért ezt is kizárólag helyi mondaként érdemes továbbadni. Éppen az ilyen történetek mutatják azonban, hogyan rakódott egymásra Felnémet dokumentálható történelme és szájhagyománya.
Régi hagyományok a templom körül
A Szent Rozália-templom nem csupán műemlék, hanem a felnémeti közösségi élet egyik régi központja is.
A templom búcsúját szeptember első vasárnapján tartják.
Felnémet hagyományvilágának egy másik értékes eleme az úrnapi ünnepkör. A városrész múltját feldolgozó helytörténeti anyagokban a vallási ünnepek, a népviselet, a vásárok és a közösségi szokások egyaránt megjelennek. A régi felnémeti világban a templom nem egyszerűen a vasárnapi mise helyszíne volt: a település társadalmi életének egyik természetes középpontját jelentette.
A templom, amely túlélte Felnémet átalakulását
Felnémet 1961-ben lett Eger része, de a Templomdomb környékén ma is könnyű felfedezni az egykori önálló település nyomait.
Erről korábbi összeállításunkban is írtunk:
Felnémet régen – amikor még egészen más arcát mutatta Eger északi kapuja
A templom, a régi utcák, a pincék és néhány megmaradt épület még mindig kirajzolja a hajdani falu szerkezetét. A Szent Rozália-templom pedig mindennek talán a leglátványosabb jelképe.
Nem véletlen, hogy egy régi képeslapon a felnémeti templomot Magyarország egyik legszebb falusi barokk templomaként méltatták.
Aki ma felnéz a Templomdombra, valójában Felnémet történetének több mint hétszáz éves rétegeit látja maga előtt: középkori templomok emlékét, barokk újjászületést, régi harangokat, pincéket, vallási hagyományokat és generációkon át továbbadott történeteket.
Kapcsolódó cikkeink
A Felnémeti Pincevár – Eger rejtett föld alatti erődje
A felnémeti pincevárhoz egy legenda is kötődik a török hódoltság idejéből
Felnémet régen – amikor még egészen más arcát mutatta Eger északi kapuja
Eger-Felnémet elfeledett vízimalma – a 18. századi Káposztaföldi malom nyomában
Források
Eger város honlapja – A felnémeti templom volt a séta célja
Felnémet – A Szent Rozália-templom és harangjai története
Felnémet – Szent Rozália római katolikus templom
Magyar Katolikus Lexikon – Eger-Felnémet
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Felnémet római katolikus templom
Magyar Nemzeti Levéltár – Felnémet római katolikus anyakönyvek
Műemlékem – Felnémeti kápolna és magtár
Felnémet – Kultúrtörténeti értékek és szokásrendszer
Borítókép: saját fotó – Eger-Felnémet, Szent Rozália-templom.