Negyvenegy évvel ezelőtt ugyanúgy állványok vették körül az Egri Bazilikát, mint néhány éve. A Népújság 1985. június 19-i száma „Megszépül a bazilika” címmel számolt be az akkor már nyolcadik éve tartó rekonstrukcióról. A rövid híradás ma különösen érdekes kordokumentum: az 1977-ben megkezdett munkálatokat az épület felszentelésének 150. évfordulójára, 1987-re tervezték befejezni.
Azóta eltelt négy évtized, és az egri főszékesegyház újabb, minden korábbinál összetettebb rekonstrukción esett át. Érdemes egymás mellé tenni a két korszakot: mit jelentett a Bazilika megújítása 1985-ben, és mit jelentett 2019–2024 között?
„Megszépül a bazilika” – ezt írta a Népújság 1985-ben
Az 1985-ös újságoldal három fényképen mutatta be a munkálatokat. Az egyik képen már a helyére visszakerült szobor látható, a másikon az állványzat magasodik a főszékesegyház mellett, a harmadikon pedig az Eszterházy tér felől fényképezett Bazilika.
A lap arról számolt be, hogy az 1977-ben kezdődött nagyszabású rekonstrukciót tízévesre tervezték. Külön figyelmet kaptak Marco Casagrande olasz szobrászművész 1837-ben készült, az időjárás által erősen megviselt alkotásai.
A Hit, a Remény és a Szeretet allegorikus alakjait újrafaragták, a munkát a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szobrászai végezték. Az újság megjelenésekor a nagyméretű alkotások visszahelyezése éppen folyamatban volt.
Az akkori munkálatok költségét 30 millió forintban adta meg a Népújság, a befejezést pedig 1987-re, a Bazilika felszentelésének 150. évfordulójára időzítették.
A régi újság egy apró, de jellegzetes városképi változásra is felhívta a figyelmet: az új közvilágítási lámpákra, amelyekről azt írták, hogy jól illeszkednek a környezet hangulatához.
Miért éppen 1987 volt a fontos dátum?
Az időzítés nem volt véletlen.
A mai főszékesegyház Pyrker János László érsek kezdeményezésére, Hild József tervei alapján épült 1831 és 1837 között. Ünnepélyes felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor.
Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán is részletesen írtunk a főszékesegyház felszentelésének 185. évfordulóján. A Bazilika történetének egyik érdekessége, hogy bár maga az épület rendkívül gyorsan elkészült, belső művészeti kialakítása még több mint egy évszázadon keresztül folytatódott.
Így az 1987-es jubileum az egriek számára nem egyszerű kerek évforduló volt: az ország egyik legjelentősebb klasszicista templomának másfél évszázados történetére emlékeztetett.
Marco Casagrande szobrai kétszer is „lejöttek” a Bazilikáról
Talán ez a legérdekesebb kapcsolat az 1980-as évek és a legutóbbi rekonstrukció között.
Az 1985-ös Népújság egyik fő témája Marco Casagrande szobrainak helyreállítása és visszahelyezése volt.
Majd több mint három évtizeddel később ismét hasonló jeleneteket láthattak az egriek.
A 2019-ben kezdődő rekonstrukció során hatalmas daru segítségével ismét leemelték a Bazilika magasban álló Casagrande-szobrait. Ezúttal is restaurálásra, állapotuk megóvására volt szükség.
Vagyis ugyanazok a műalkotások, amelyeknek 1985-ös helyreállítását az újság megörökítette, 34 évvel később ismét egy nagyszabású rekonstrukció részeseivé váltak.
1977–1987 és 2019–2024 – két egészen más felújítás
A két beruházás között nemcsak az eltelt idő jelent különbséget.
Az 1977-ben megkezdett rekonstrukció tíz évre szólt, és az 1985-ös beszámoló elsősorban a külső helyreállítás látványos részleteit, mindenekelőtt a szobrokat emelte ki.
A legutóbbi rekonstrukció ezzel szemben gyakorlatilag az egész épületet és közvetlen környezetét érintette.
2019-ben az eredeti tervek szerint mintegy hároméves munkával számoltak; Eger városának akkori tájékoztatása 3,8 milliárd forintos beruházásról írt.
A kivitelezés végül közel öt éven keresztül tartott.
Megújult többek között a külső homlokzat, a tető- és ácsszerkezet egy része, a belső burkolatok, a freskók és művészeti felületek, a világítás és az elektromos rendszer. Restaurálták a műmárvány felületeket és az aranyozásokat, dolgoztak az altemplomban, valamint új funkciókat kaptak egyes kiszolgálóterek. A Bazilika környezetét is rendezték, körmeneti út készült, és a főlépcső környezete is átalakult.
Még az eredeti színvilágot is megkeresték
A legutóbbi helyreállítás egyik legérdekesebb részlete az épület külső színének meghatározása volt.
A szakemberek ehhez egy 1836-ban készült Joó János-akvarellt is felhasználtak, amelyet az Egri Érseki Levéltár őriz. Ennek segítségével próbáltak közelebb kerülni a főszékesegyház történeti megjelenéséhez.
A restaurálás során kijavították a korábbi festések egyes hibás színváltásait, és a demjéni kőhöz hasonló tónust is alkalmaztak.
Ez jól mutatja, mennyit változott a műemléki helyreállítás szemlélete: ma már nem pusztán az a cél, hogy egy régi épület „újnak” látsszon, hanem az is, hogy lehetőség szerint történetileg hitelesebb megjelenést kapjon.
2024-ben újra teljes pompájában állt
A többéves munkálatok lezárását 2024. szeptember 28-án ünnepelték. Ternyák Csaba egri érsek ezen a napon áldotta meg a kívül-belül megújult főszékesegyházat.
A rekonstrukció két nagyobb ütemben zajlott: előbb a főbejárattól a kupoláig terjedő belső terület készült el, majd 2022 nyarától a szentély és a déli bejárat helyreállítása következett.
A 2024-es ünnepségen Ternyák Csaba úgy emlékezett vissza a munkára, mint öt év intenzív és gondos felújítására.
1985 és napjaink – ugyanaz a látvány, más korszak
A Népújság megsárgult oldalát nézve különös érzés lehet egy mai egrinek.
Állványzat a Bazilikán.
Szakemberek dolgoznak több tíz méter magasan.
Restaurálják Casagrande szobrait.
Megújul a templom környezete.
Mindezt néhány éve szinte ugyanígy láthattuk.
Csakhogy az 1985-ös fényképek már önmagukban is történelemmé váltak.
Az akkori rekonstrukció 1977-től 1987-ig, a legutóbbi nagy helyreállítás pedig 2019-től 2024-ig kísérte Eger életét. Két külön korszak, eltérő technológia és eltérő műemlékvédelmi szemlélet – mégis ugyanazzal a céllal: megőrizni Eger egyik legfontosabb jelképét a következő nemzedékek számára.
És talán éppen ezért találó ma is az a cím, amelyet a Népújság több mint négy évtizeddel ezelőtt választott:
„Megszépül a bazilika.”
Kapcsolódó cikkek a Minden, ami Eger oldalán
185 éve szentelték fel az egri Bazilikát
Aki a régi Pestet megépítette – és Egernek is maradandó jelképet adott
Az Egri Bazilika titkai – 7 különlegesség, amiről még sok egrinek sincs tudomása
Források
Hungaricana – Népújság, 1985. június 19.: Megszépül a bazilika
Egri Főegyházmegye – a megújult Bazilika és a rekonstrukció története
Egri Főegyházmegye – a felújítás első ütemének munkálatai
Egri Főegyházmegye – a Bazilika rekonstrukciójának műszaki részletei
Eger város – Megszépül a Bazilika, 2019
Magyar Kurír – Megáldották a felújított egri Bazilikát
Borítókép: Népújság, 1985. június 19. – „Megszépül a bazilika”. Fotó: Szabó Sándor / Népújság. A feltöltött eredetiből csak 16:9 arányú vágást készítettem, a képet nem generáltam és nem változtattam meg.