Ma békésen folyik keresztül Egeren az Eger-patak, egykor azonban nem egyszerűen a városkép része volt. Dolgozott. Malomkerekeket forgatott, gabonát őrölt, posztót készítő műhelyeket működtetett, és a víz erejére épülő gazdasági élet egész láncolatát tartotta mozgásban. Dr. Kapor Elemér közel fél évszázada megjelent írása szerint az Eger-patak vízrendszerén valamikor tizenkilenc nagyobb malom működött – és még egy kisebb darálómalom is.
A történet jóval régebbre nyúlik vissza a 19–20. századi fényképeken és képeslapokon látható ipari Egernél. P. Kovács Melinda történész kutatása szerint az egri völgy malmainak története már a 16. században is dokumentálható. A témáról készült tanulmánya Malmok az egri völgyben a 16. század végéig címmel jelent meg az Archivum 14. kötetében, 1996-ban.
Hét malom már Sartory térképén is szerepelt
Kapor Elemér 1979-ben megjelent írásának egyik legérdekesebb adata az 1787-es felméréshez kapcsolódik. Sartory József mérnök térképén hét malmot jelölt az Eger-patak mentén.
A malmok ekkor még nem feltétlenül viselték azokat a neveket, amelyeken később az egriek ismerték őket. Tulajdonjoguk a város birtokviszonyait is tükrözte: a jobb parti püspöki birtokokhoz püspöki, a bal parti káptalani területekhez káptalani malmok kapcsolódtak.
A helyzet később megváltozott. A malmokat magánszemélyek bérelték vagy vásárolták meg, újabbak épültek, és egyre gyakrabban a tulajdonos családjáról kezdték emlegetni őket.
Füzér-malom, Rizskásamalom, Polónyi- és Práff-malom
Ha észak felől végigkövetnénk az egykori malmokat, szinte egy eltűnt ipartörténeti útvonal rajzolódna ki előttünk.
Szarvaskő térségében állt a Füzér-malom, amelyhez egy különös idegenforgalmi adalék is kapcsolódik: Kapor Elemér szerint tulajdonosa szerényebb anyagi lehetőségű nyaralókat is fogadott.
Felnémet határában működött a titokzatos nevű Rizskásamalom. Kapor még azt írta, hogy a név eredete ismeretlen, és kételkedett abban, hogy valóban rizst termeltek volna errefelé. Egy későbbi helytörténeti összefoglaló ugyanakkor olyan hagyományt is közöl, amely a török kori rizstermesztéssel kapcsolja össze az elnevezést – ezt azonban érdemes helyi hagyományként, nem bizonyított tényként kezelni.
Utána következett a nagyobb teljesítményű Polónyi-malom, amelyet később Engler-malomnak, majd Egervári-malomnak neveztek.
A Kallómalomban nem búzát őröltek
Az egyik legérdekesebb a Kallómalom története. A „Kalló” ugyanis nem egy régi egri molnár neve.
A kallás a posztókészítés egyik munkafolyamata volt. A vízikerék által működtetett szerkezet segítségével tömörítették, kezelték a szövetet. Kapor Elemér éppen ebből indította 1979-es cikkét, megjegyezve, hogy ebben a malomban nem gabonát őröltek.
Az egykori mesterség emléke ráadásul nem tűnt el teljesen: Egerben ma is létezik a Kallómalom utca.
A Práff-malom a környék egyik legjelentősebb malma lett
Lejjebb működött a Práff-malom, amely Kapor szerint a vidék egyik legtekintélyesebb malma volt, és még az 1920-as években is vízi hajtással dolgozott. Egy helytörténeti adat szerint 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán is részletesen írtunk:
A Cifra-malomtól a Práff-malomig – amikor még víz hajtotta Eger malmait | Minden, ami Eger
A Cifra-malom története ráadásul egészen a 16. századig visszavezethető: egy 1585-ös adat Tenky Pál vízimalmáról tudósít, amelynek elbontása miatt a tulajdonos panasszal fordult az uralkodóhoz.
A malmok láncolata messze túlnyúlt Egeren
Kapor Elemér felsorolása az egész Eger-patak völgyét végigkövette. A püspöki malom és a strand környékén működő kis daráló után következett a volt vágóhíd térségében a városi malom, majd az Adamcsek-malom.
Kistályán a Tót-malom, Andornakon a Mocsáry-malom működött. Utóbbi különösen érdekes: Mocsáry Lajos malma villamos energiával is ellátta a Mocsáry-kastélyt. Nagytályán a Berki-malom, majd a Szentkereszti-malom következett.
Makláron felső és alsó malom működött, Füzesabony térségében pedig a Városrévi- és a Király-malom. A hosszú sort a mezőtárkányi, egerfarmosi és egerlövői malmok zárták. Kapor számítása szerint így jött ki a tizenkilenc malom, a kisebb darálómalom nélkül.
A vízimalmok után megérkezett a gőz ereje
A 19. század ipari fejlődése azonban alapjaiban változtatta meg ezt a világot.
Eger első jelentős gőzmalmát Schwarcz István alapította; az alapítás évére több adat is ismert, de több helytörténeti forrás 1859-et adja meg. Az üzem kezdetben hat malomkővel működött, mintegy ötven munkást foglalkoztatott, majd gyors fejlődésnek indult. 1864-re már 13 járatúra bővült.
1887-ben Weinberger Soma vásárolta meg az üzemet, amely később Klein és Weinberger Egri Gőzmalom néven működött. A századforduló környékére már komoly ipari vállalkozássá vált: termékeinek jelentős részét külföldön értékesítették.
És éppen ezt az átalakuló Egert őrzi a cikkhez választott 1907-es képeslap is: az Eger-patak mellett már nem egy apró vízimalmot, hanem a nagy gőzmalom ipari tömbjét és magas kéményét látjuk. A kép előterében Fischer Lipót üzlete, középen pedig maga a patak jelenik meg – még közvetlenebbül beépülve a város mindennapi életébe, mint napjainkban.
Egy patak, amely valaha dolgozott
A malmok többsége eltűnt. Épületeiket lebontották vagy átalakították, a malomárkok egy része megszűnt, a gőz, majd az elektromos energia pedig végleg háttérbe szorította a vízikerék évszázados szerepét.
Néhány név azonban tovább él Eger utcáiban, régi térképeiben, fényképeiben és képeslapjaiban.
Kapor Elemér 1979-ben különösen találóan búcsúzott ettől a világtól: az Eger-patakot egykor „derék, szorgalmas, dolgos” patakként jellemezte.
Ma már nem halljuk a vízikerekek zakatolását. De amikor végigsétálunk a patak mellett, érdemes arra gondolni, hogy ugyanaz a víz, amely ma csendesen átszeli Egert, évszázadokon át munkát adott, gépeket hajtott, lisztet és posztót készített – és egy egész völgy gazdasági életének egyik motorja volt.
Kapcsolódó cikkünk
A Cifra-malomtól a Práff-malomig – amikor még víz hajtotta Eger malmait
Források
Minden, ami Eger – A Cifra-malomtól a Práff-malomig
Hungaricana – Népújság, 1979. június 15.: dr. Kapor Elemér eredeti írása
Magyar Nemzeti Levéltár – P. Kovács Melinda publikációs jegyzéke
Magyar Nemzeti Levéltár – Archivum 14., Malmok az egri völgyben a 16. század végéig
Egri Történeti Ismerettár – az egri malmok története
Heves Memorial – az egri gőzmalom története
Borítókép: Eger-patak, gőzmalom és Fischer Lipót üzlete, 1907. Képeslap, Képkönyvtár.